Tiszta forrás településdíjjal tüntette ki Gyergyóditrót a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézete, amelynek jóvoltából egy jelentős néprajzi gyűjtemény is hazatért a Hargita megyei településre.
2016. április 27., 16:472016. április 27., 16:47
A gyűjtemény anyagát több mint százéves, ditróiakról szóló feljegyzések, itt gyűjtött népdalok, -táncok, különböző témájú fotográfiák alkotják. A 2014-ben alapított díjat az adományozók, az MTA Zenetudományi Intézete, a Hagyományok Háza és a Néprajzi Múzeum azoknak a Kárpát-medencei településeknek ítéli oda, ahol a legnevesebb népzenei, népművészeti és néprajzi gyűjtők munkálkodtak a népi kultúra kincseinek felkutatásában.
A címmel járó emléktáblát és egy, az MTA Zenetudományi Intézetének népzenei gyűjteményében őrzött, ditróiaktól gyűjtött, tudományosan ellenőrzött és válogatott dallamok felvételeit tartalmazó CD-t, valamint a hozzájuk tartozó dokumentációt Puskás Elemér polgármester vette át a múlt héten.
Az adatközlők érdeme
„Felemelő érzés volt azt hallani, hogy az erdélyi települések közül Ditró kapja meg elsőként a Tiszta forrás település címet” – nyilatkozta lapunknak a községvezető, hazatérve a Budapesten tartott ünnepélyes rendezvényről. A címmel járó gyűjteményről szólva úgy fogalmazott: hatalmas érték, amely azoknak a ditrói elődöknek az érdeme, akik adatközlőkként járultak hozzá a helyi népi kultúra fennmaradásához.
Közülük sokakat nem szülőföldjükön faggattak a gyűjtők, lévén, hogy a második világháború idején a magyarországi Budajenőre telepedett sok ditrói. Ott „mondták tollba” a magukkal vitt népdalokat, népi táncokat, szokásokat, gyarapították az előzőleg Kodály Zoltán és Lajtha László népzenekutató által lejegyzett ditrói gyűjteménytárat.
„Feljegyzésekből tudjuk, hogy az akkori emberek sokszor alulértékelték azt, amit megosztottak a gyűjtőkkel, de mára már teljesen világossá vált, hogy a pár soros gyermekdal is hatalmas érték, ha eredeti változatában marad fenn” – mutatott rá Puskás Elemér. Rengeteg ilyen érték van a most kapott gyűjteményben: fényképek, filmek, kották, népdalszövegek, fonográfhengerre rögzített énekek digitalizált változatai sorakoznak az adathordozón.
A ditrói hagyományőrző csoport gazdálkodhat majd mindezzel, azzal a községvezetői megbízással, hogy építsék vissza a mába a múlt értékeit. Az évekkel ezelőtt újjáélesztett betlehemezést például a régi „mintához” lehet így csiszolni egy régi betlehemezésről fennmaradt némafilmet tanulmányozva, amelyen a viselet is jól látható, de az eredeti ditrói népviselet még számos régi fényképen is tanulmányozható. Ugyanígy a gyűjteményben szereplő népdalok, tánclépések, de akár a furulyaszólamok újratanulása is jelentős lépést jelentene a helyi hagyományőrzésben.
Visszaépítik a múltat
A gyűjteményben lévő fotográfiák segítenek abban is, hogy korhűen lehessen kivitelezni azt a tájházat, amely a település egyik turisztikai látványosságaként készül, három fénykép is őrzi ugyanis az 1800-as évek végi ditrói parasztház formáját. A Tiszta forrás településcímmel járó márvány emléktáblát az épülő tematikus népművészeti parkban tervezik elhelyezni. Nem csak a felirat utal majd arra, hogy értékekkel gazdagította a település az összmagyar népi kultúra tárházát – a gyűjtemény anyagából nyomtatott formában is helyeznek ki darabokat a Kodály és Lajtha gyűjtéseire emlékeztető stációhoz.
„A gyűjteményt nem sajátítjuk ki Ditrónak” – jelentette ki Puskás Elemér. Úgy fogalmazott, a 20. század elején a település – hatalmas terjedelmét, lélekszámát tekintve – olyan helyzetben volt, ami lehetővé tette a népzenekutatóknak, hogy eredményes munkát végezhessenek. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a gyűjteményben más gyergyói településekre vonatkozó adatok is fellelhetők. Ezért tanulmányozásra szívesen az érdeklődők rendelkezésére bocsátják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!