
Meleg Vilmos és Tasnádi Ferenc
Fotó: Molnár Judit
Sikeresnek bizonyult a költő születésének 140. évfordulóján elindított, 140 év 14 hónap alatt elnevezésű rendezvénysorozat nyitánya Nagyváradon: az Ady Emlékmúzeum előtti szobor megkoszorúzása után a költő szellemiségéhez méltó hangvételű összeállítással ünnepeltek a zsúfolásig megtelt múzeumban.
2017. november 23., 17:092017. november 23., 17:09
Az eseményindító beszélgetés – melynek során Imre Zoltán múzeumigazgató és meghívottjai, Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője és Péter I. Zoltán helytörténész megidézték a fiatal Adyt mint váradi újságírót – sajnálatosan laposra sikeredett, a jelentéktelen részletekben való tévelygés közben ugyanis éppen a lényeg sikkadt el, az, hogy a költő miért Nagyváradon találta meg sajátosan markáns hangvételét és nem előbb, Debrecenben.
Meleg Vilmos színművész olyan verseket választott, amelyek egyrészt releváns darabjai az Ady-életműnek, másrészt pedig nagyon jól illeszkednek előadói egyéniségéhez. A megzenésített versek előadásától egy kissé tartani lehetett, mert az eddigiek során hallottak inkább elriasztóak voltak és kifejezetten idejét múltaknak hatottak, szinte agyonnyomva az alapszöveg erejét.
A mostani összeállítás viszont igazi élményt nyújtott: Ferencz Vilmos és Tasnádi Ferenc énekes, valamint Radó Judit zongorakísérete nemcsak dúsította, de fel is ragyogtatta Ady szövegeinek minden szavát. A hangulatot fokozta Imre Zoltán igazgató bejelentése, hogy adományként érkezett a múzeumba Szervátiusz Jenő fából készült Ady-portréja, aminek külön érdekessége, hogy feltehetően akkortájt, az 1950-es évek derekán alkothatta a művész, amikor 1955-ben Tabéry Géza sikeresen megnyitotta a múzeumot. A Szervátiusz-szobor az emlékünnepséget követő naptól, november 23-tól kezdve megtekinthető.

Ady Endre születésének 140. évfordulóján szervezik meg a könyvbemutatókat, irodalmi esteket, felolvasásokat felsorakoztató, keddtől vasárnapig tartó Nagyváradi Könyvmaratont.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!