„Átkeretezett” történetek – A bábszínház világnapját ünneplik

Villámcsődülettel, énekkel, gyerekfoglalkozással, pszichológiai előadással ünnepelte a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház a Bábszínház világnapját a hét végén.

A mesemondás jelentőségéről Kádár Annamária pszichológus értekezett, aki kifejtette, a világ gyönyörű – de nem azért hiszi ezt el nekünk a kisgyerek, mert így kijelentjük neki, hanem mert viselkedésünkkel ezt adjuk tudtára: mesével, meséléssel, bábjátékkal „szeretjük bele a világot a szívébe”.

Azonosulni a negatív hősökkel is

A pszichológus előadásában az érzelmekről, azok kezeléséről, az érzelmi intelligencia jelentőségéről, mesékkel, bábokkal történő fejlesztésről, kortárs- és népmesékről, életmesékről, belső képalkotásról, átkeretezésről, pozitív beállítódásról beszélt.

„Az érzelmi intelligencia a fájdalom, a düh, a csalódás művészete is a szeretet művészete mellett. A kisgyerek nem uralja érzéseit, 6-7 éves koráig az érzelmek irányítják, ezért nem lehet és nem is szabad kérdőre vonni, azért, ha rossz a kedve, dühös, nem akar kommunikálni. Sok felnőtt sem tudja kellőképpen irányítani az érzelmeit, holott fontos lenne, felismerni, kezelni az érzelmeket, elfogadni, illetve szeretni önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk” – hangsúlyozta az előadó.

A mesékkel, bábokkal történő fejlesztéssel kapcsolatban Kádár Annamária elmondta, a gyerek nem csupán a pozitív főhőssel képes azonosulni, de a negatív szereplőkkel is, így küzd meg negatív érzelmeivel, amit esetleg a szüleivel szemben érez, holott szereti őket, de haragszik rájuk, mert reggel óvodába viszik, vagy nem veszik meg azt a játékot, amelyet éppen szeretne. „A mágikus gondolkodás az óvodáskorú kisgyerekekre jellemző, ennek is megvan a fejlődés során a maga jelentősége. A gyerek, aki belép a mese világába, egy olyan belső képet hoz létre, amely nem csak akkor, de élete későbbi szakaszaiban is hasznára válik” – mondta a szakember.

Mint kifejtette, a kortárs, vagy népmesék mellett saját életünk meséje is érdekes, vonzó a kisgyerek számára. “A barátságról, a családi kapcsolatokról, a környezetünkben élő emberekről sokat lehet mesélni. A történet “átkeretezése”, vagyis az ahhoz pozitív beállítódással való viszonyulás fontos, hiszen azáltal a gyerek azt tanulja meg, hogy érdemes küzdeni, érdemes becsületesnek, jónak lenni.

Egy kupac kufli Szatmáron

Idén is előadással ünnepli a bábszínházi világnapot a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Brighella Bábtagozata: hétfő délelőtt 10 órától Dániel András művét, az Egy kupac kufli című előadást tűzi műsorra az Ács Alajos Játékszínben.

A Brighella Bábtagozat ezzel az előadással a 2015/16-os bábszínházi évadban is csatlakozik a Bábszínházi világnap – a magyar bábosok határtalan ünnepe című, határokon átívelő programsorozathoz, amely a Kárpát-medence bábos műhelyeinek programjait népszerűsíti. A produkció Dániel András magyarországi szerző kuflitörténeteit dolgozza fel, amelyeket Rumi László Blattner-díjas rendező alkalmazott bábszínpadra, az előadás zenéje Nagy Anikó bábszínész nevéhez fűződik. A látványtervet a szerző készítette, aki egyébként grafikus. A játéktér kialakítása és a bábok kivitelezése Rumi Borbála, Zámori Eszter, Szűcs Zsolt munkája.

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics. Kufli. Egy kufli sok mindenre hasonlít, és semmire sem. Pattog, mint egy gumilabda, pedig nem is az. Színes, mint egy nyalóka, pedig nem ehető. Van kicsi, van nagy. Van kövér és van sovány. Jönnek-mennek, sosem tudni, honnan hova” – írta Dániel András, a darab szerzője.