2010. július 27., 09:322010. július 27., 09:32
„Pontos forgatókönyv még nincs a várható leépítéssel kapcsolatban. Amit tudunk, az az, hogy a tíz állásból két és felet kell megszüntetni” – közölte lapunkkal Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettes. Eddig is nagyon kevesen voltak a szerkesztőségi munkához, emellett a fizetések is alacsonyak, az országos átlagbér körül mozognak. „Az ország vezetőségének be kellene látnia, hogy egy állam nem létezhet stabil középréteg nélkül, amely viszont elképzelhetetlen kultúra nélkül. A művelődési élet kohéziós ereje nélkülözhetetlen e réteg megszilárdulásához” – mondta Szabó.
„Vannak emberek, akik kultúrával foglalkoznak, de olyan fajta kultúrapártolás, mint amit annak idején a Mediciek műveltek, nem létezik. Könyvkiadásból például néhány ember meggazdagodott Erdélyben. De ők nem tekinthetők mecénásoknak. Érdekes módon igen élénk műkincsexport zajlik. Aki festményt, plasztikát készít, az manapság könnyebben eladja. Esetünkben például az is nagy segítség volna, ha valaki a postaköltségeinket finanszírozná, hiszen a lapszámokat csak ajánlott küldeményben tudjuk feladni. Óriási postaforgalmunk van, és azt senki nem finanszírozza. Ráadásul mivel az emberek postaládájába nem mindig fér be a Látó, a küldemények jó része visszajön” – fejtette ki a támogatással kapcsolatos gondolatait az író.
A Látó a megyei tanácson kívül a Communitas Alapítványtól kap támogatást. Az anyaországi Szülőföld Alap is évente támogatta a folyóiratot, az utóbbi években ebből a pénzből finanszírozták a Látó Irodalmi Színpad rendezvényeit, amelyek keretében olyan rangos írók fordultak meg Vásárhelyen, mint Nádas Péter, Závada Pál és sokan mások. Idén azonban nem kaptak támogatást a magyarországi szervezettől. „Nem értjük, miért, hiszen a többi erdélyi kulturális folyóirat – a Székelyföld, a Helikon és a Korunk – idén is támogatásban részesül. Az az indok olvasható a Szülőföld Alap honlapján, hogy átütemezés miatt nem javasolt a támogatásunk. Az új kormány arra hivatkozik, hogy a volt szocialista kabinet elköltötte a támogatási összegeket. Furcsa, hogy csak a Látónak szánt összeget” – véli a főszerkesztő-helyettes.
A filléres gondok közepette azért készül az új lapszám. Az augusztus–szeptemberi összevont Látó témája évek óta a színház. Az ezzel kapcsolatos anyagokat Láng Zsolt szerkeszti, aki drámákat, színházkritikát is ír.
Ebben a lapszámban minden évben közölnek egy új Shakespeare-fordítást Jánosházy Györgytől. Idén a Romeo és Júliát olvashatjuk majd Jánosházy-változatban. A fő hangsúly azonban a kortárs drámák közlésén van. Tavaly indult be a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a drámaíró szak. Az ott tanulók első drámáját is közli a Látó: öt szerző Anatol(l) reloaded címmel írt közös munkáját olvashatják az érdeklődők. Demény Péter Kézdi Imola kolozsvári színművészről írt cikket, beszélgetett is a művésznővel, Láng Zsolt pedig Kicsid Gizellával, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművészével készített interjút. A Látó-mellékletbe ezúttal e két színésznőről készült fotók kerülnek be. A lapszám további szerzői Kiss Noémi, Patkó Éva, Magyary Ágnes, Ungvári Zrinyi Ildikó, Hatházi András, Köllő Kata és Szhulte Réka, Visky András, Selyem Zsuzsa, valamint Marton Imola.
A folyóirat tartalma öt éve internetes változatban is olvasható. Vida Gábor szerint érdekes, hogy a honlap megjelenése miatt nemhogy csökkent volna a Látó-olvasók száma, hanem emelkedett. A világhálóra az összes írás teljes terjedelemben felkerül. „A honlap sokkal nagyobb publicitást ad a Látónak. Az internetes tartalom böngészése után nagyon sokan előfizettek a folyóiratra. Erre nem számítottunk, bár igaz, hogy hosszú szövegeket képernyőn olvasni nem túl kényelmes dolog” – magyarázta Vida.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.