2010. július 27., 09:322010. július 27., 09:32
„Pontos forgatókönyv még nincs a várható leépítéssel kapcsolatban. Amit tudunk, az az, hogy a tíz állásból két és felet kell megszüntetni” – közölte lapunkkal Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettes. Eddig is nagyon kevesen voltak a szerkesztőségi munkához, emellett a fizetések is alacsonyak, az országos átlagbér körül mozognak. „Az ország vezetőségének be kellene látnia, hogy egy állam nem létezhet stabil középréteg nélkül, amely viszont elképzelhetetlen kultúra nélkül. A művelődési élet kohéziós ereje nélkülözhetetlen e réteg megszilárdulásához” – mondta Szabó.
„Vannak emberek, akik kultúrával foglalkoznak, de olyan fajta kultúrapártolás, mint amit annak idején a Mediciek műveltek, nem létezik. Könyvkiadásból például néhány ember meggazdagodott Erdélyben. De ők nem tekinthetők mecénásoknak. Érdekes módon igen élénk műkincsexport zajlik. Aki festményt, plasztikát készít, az manapság könnyebben eladja. Esetünkben például az is nagy segítség volna, ha valaki a postaköltségeinket finanszírozná, hiszen a lapszámokat csak ajánlott küldeményben tudjuk feladni. Óriási postaforgalmunk van, és azt senki nem finanszírozza. Ráadásul mivel az emberek postaládájába nem mindig fér be a Látó, a küldemények jó része visszajön” – fejtette ki a támogatással kapcsolatos gondolatait az író.
A Látó a megyei tanácson kívül a Communitas Alapítványtól kap támogatást. Az anyaországi Szülőföld Alap is évente támogatta a folyóiratot, az utóbbi években ebből a pénzből finanszírozták a Látó Irodalmi Színpad rendezvényeit, amelyek keretében olyan rangos írók fordultak meg Vásárhelyen, mint Nádas Péter, Závada Pál és sokan mások. Idén azonban nem kaptak támogatást a magyarországi szervezettől. „Nem értjük, miért, hiszen a többi erdélyi kulturális folyóirat – a Székelyföld, a Helikon és a Korunk – idén is támogatásban részesül. Az az indok olvasható a Szülőföld Alap honlapján, hogy átütemezés miatt nem javasolt a támogatásunk. Az új kormány arra hivatkozik, hogy a volt szocialista kabinet elköltötte a támogatási összegeket. Furcsa, hogy csak a Látónak szánt összeget” – véli a főszerkesztő-helyettes.
A filléres gondok közepette azért készül az új lapszám. Az augusztus–szeptemberi összevont Látó témája évek óta a színház. Az ezzel kapcsolatos anyagokat Láng Zsolt szerkeszti, aki drámákat, színházkritikát is ír.
Ebben a lapszámban minden évben közölnek egy új Shakespeare-fordítást Jánosházy Györgytől. Idén a Romeo és Júliát olvashatjuk majd Jánosházy-változatban. A fő hangsúly azonban a kortárs drámák közlésén van. Tavaly indult be a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a drámaíró szak. Az ott tanulók első drámáját is közli a Látó: öt szerző Anatol(l) reloaded címmel írt közös munkáját olvashatják az érdeklődők. Demény Péter Kézdi Imola kolozsvári színművészről írt cikket, beszélgetett is a művésznővel, Láng Zsolt pedig Kicsid Gizellával, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművészével készített interjút. A Látó-mellékletbe ezúttal e két színésznőről készült fotók kerülnek be. A lapszám további szerzői Kiss Noémi, Patkó Éva, Magyary Ágnes, Ungvári Zrinyi Ildikó, Hatházi András, Köllő Kata és Szhulte Réka, Visky András, Selyem Zsuzsa, valamint Marton Imola.
A folyóirat tartalma öt éve internetes változatban is olvasható. Vida Gábor szerint érdekes, hogy a honlap megjelenése miatt nemhogy csökkent volna a Látó-olvasók száma, hanem emelkedett. A világhálóra az összes írás teljes terjedelemben felkerül. „A honlap sokkal nagyobb publicitást ad a Látónak. Az internetes tartalom böngészése után nagyon sokan előfizettek a folyóiratra. Erre nem számítottunk, bár igaz, hogy hosszú szövegeket képernyőn olvasni nem túl kényelmes dolog” – magyarázta Vida.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.