2010. július 27., 09:322010. július 27., 09:32
„Pontos forgatókönyv még nincs a várható leépítéssel kapcsolatban. Amit tudunk, az az, hogy a tíz állásból két és felet kell megszüntetni” – közölte lapunkkal Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettes. Eddig is nagyon kevesen voltak a szerkesztőségi munkához, emellett a fizetések is alacsonyak, az országos átlagbér körül mozognak. „Az ország vezetőségének be kellene látnia, hogy egy állam nem létezhet stabil középréteg nélkül, amely viszont elképzelhetetlen kultúra nélkül. A művelődési élet kohéziós ereje nélkülözhetetlen e réteg megszilárdulásához” – mondta Szabó.
„Vannak emberek, akik kultúrával foglalkoznak, de olyan fajta kultúrapártolás, mint amit annak idején a Mediciek műveltek, nem létezik. Könyvkiadásból például néhány ember meggazdagodott Erdélyben. De ők nem tekinthetők mecénásoknak. Érdekes módon igen élénk műkincsexport zajlik. Aki festményt, plasztikát készít, az manapság könnyebben eladja. Esetünkben például az is nagy segítség volna, ha valaki a postaköltségeinket finanszírozná, hiszen a lapszámokat csak ajánlott küldeményben tudjuk feladni. Óriási postaforgalmunk van, és azt senki nem finanszírozza. Ráadásul mivel az emberek postaládájába nem mindig fér be a Látó, a küldemények jó része visszajön” – fejtette ki a támogatással kapcsolatos gondolatait az író.
A Látó a megyei tanácson kívül a Communitas Alapítványtól kap támogatást. Az anyaországi Szülőföld Alap is évente támogatta a folyóiratot, az utóbbi években ebből a pénzből finanszírozták a Látó Irodalmi Színpad rendezvényeit, amelyek keretében olyan rangos írók fordultak meg Vásárhelyen, mint Nádas Péter, Závada Pál és sokan mások. Idén azonban nem kaptak támogatást a magyarországi szervezettől. „Nem értjük, miért, hiszen a többi erdélyi kulturális folyóirat – a Székelyföld, a Helikon és a Korunk – idén is támogatásban részesül. Az az indok olvasható a Szülőföld Alap honlapján, hogy átütemezés miatt nem javasolt a támogatásunk. Az új kormány arra hivatkozik, hogy a volt szocialista kabinet elköltötte a támogatási összegeket. Furcsa, hogy csak a Látónak szánt összeget” – véli a főszerkesztő-helyettes.
A filléres gondok közepette azért készül az új lapszám. Az augusztus–szeptemberi összevont Látó témája évek óta a színház. Az ezzel kapcsolatos anyagokat Láng Zsolt szerkeszti, aki drámákat, színházkritikát is ír.
Ebben a lapszámban minden évben közölnek egy új Shakespeare-fordítást Jánosházy Györgytől. Idén a Romeo és Júliát olvashatjuk majd Jánosházy-változatban. A fő hangsúly azonban a kortárs drámák közlésén van. Tavaly indult be a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a drámaíró szak. Az ott tanulók első drámáját is közli a Látó: öt szerző Anatol(l) reloaded címmel írt közös munkáját olvashatják az érdeklődők. Demény Péter Kézdi Imola kolozsvári színművészről írt cikket, beszélgetett is a művésznővel, Láng Zsolt pedig Kicsid Gizellával, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművészével készített interjút. A Látó-mellékletbe ezúttal e két színésznőről készült fotók kerülnek be. A lapszám további szerzői Kiss Noémi, Patkó Éva, Magyary Ágnes, Ungvári Zrinyi Ildikó, Hatházi András, Köllő Kata és Szhulte Réka, Visky András, Selyem Zsuzsa, valamint Marton Imola.
A folyóirat tartalma öt éve internetes változatban is olvasható. Vida Gábor szerint érdekes, hogy a honlap megjelenése miatt nemhogy csökkent volna a Látó-olvasók száma, hanem emelkedett. A világhálóra az összes írás teljes terjedelemben felkerül. „A honlap sokkal nagyobb publicitást ad a Látónak. Az internetes tartalom böngészése után nagyon sokan előfizettek a folyóiratra. Erre nem számítottunk, bár igaz, hogy hosszú szövegeket képernyőn olvasni nem túl kényelmes dolog” – magyarázta Vida.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.