Fotó: A szerző felvétele
2010. április 09., 09:492010. április 09., 09:49
Sarány István, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője, az idősebb nemzedék két tagja, Bogdán László és Ferencz Imre között vont párhuzamot. Elmondta: mindketten 1948-ban születtek, a hetvenes években jelentették meg az első verseskötetüket, mindkettő címe a színházra utal, egyformán mozgalmas életpályát futottak be, újságíróként keresték a kenyerüket, publicistaként, költőként szereztek hírnevet.
A rendezvényen a sepsiszentgyörgyi Bogdán László Erdélyi Madonna, Szindbád a taligán és Ricardo Reis Tahitin című köteteit mutatták be. Bogdán elmondta, ötvenéves koráig főként a próza kötötte le a figyelmét, a kilencvenes években kezdett szerepverseket írni. Az első 42 szonettből álló szerepverskoszorút a tragikus sorsú magyar író, Csáth Géza nevében írta. Bogdán Lászlót ezután Ezra Pound amerikai költő sorsa kezdte érdekelni, akit a fasiszta Mussolini-rendszer hívének tartottak, csak úgy menekült meg a bíróságtól, hogy elmegyógyintézetbe zárták.
Az Erdélyi Madonna egy világháborúkat, diktatúrát, és három férje elvesztését túlélő erdélyi asszony életének stációit mutatja be. A Ricardo Reis Tahitin című kötete A hold arca és a Tahiti fekete füzetből című versciklust és a Polinéziai útvesztő című regényt tartalmazza.
A csíkszeredai Ferencz Imre Tenyerem, hazám című könyve, a költő régi és újabb verseinek válogatása hangzott el a találkozón. Az író elmondta: egy anyaországi ismerőse biztatta, hogy adja ki válogatott verseit, ám az „összegereblyézett” kötet nem nyerte el a remélt támogatást. A válogatást végül a csíkszeredai kiadó jelentette meg. A sepsiszentgyörgyi bemutatón Sarány István Cseke Gábor recenziójából idézve ismertette a kötetet, annak formai-szellemi egységét: „Ferencz Imre ugyanúgy ír, mint amikor befutott, csak idővel a hangvétele vált karcosabbá, de emberibbé és felelősebbé is.”
A sepsiszentgyörgyi Ungvári László Zsolt a fiatalabb nemzedék tagja, akkor született, amikor Ferencz Imre első kötete megjelent. Sarány István elmondta, régi adósságot törlesztenek, hiszen a költő A megkésett Orpheusz szerelmes éneke című kötete tavaly jelent meg a kiadónál, és azóta sikertelenül próbálják megszervezni a bemutatását.
A magyartanárként dolgozó Ungvári László Zsoltot méltatva a kiadó vezetője elmondta, erős nyelvi tálentumokkal megáldott szerző, verseinek erénye a szokatlan képteremtő készség. A szerző egyébként a sepsiszentgyörgyi művészeti iskola klasszikus gitár szakán szerzett oklevelet. „Ungvári poézise ízléses, önzetlen, távol áll tőle a meghökkentés, a polgárpukkasztás szándéka, érzékeny, kulturált versbeszédű költő” – fogalmazott a kiadó vezetője. A találkozón mindhárom költő felolvasott néhányat verseiből.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.