2010. május 31., 10:592010. május 31., 10:59
Az indítás ötlete Szigeti Lászlótól származott, most is ő igazgatja a kiadót. 1991 áprilisában kezdtünk szerveződni, abból indultunk ki, hogy a rendszerváltás után nyitnunk kell az egész magyar irodalom felé” – mondta az író. A kiadó független a politikától, az irodalmi irányzatoktól. Grendel szerint egyetlen szempont vezérelte őket: az, hogy minőségi irodalmat adjanak ki.
Elmondta: már akkor is úgy vélték, hogy a magyar irodalom egy és oszthatatlan, a kisebbségi műhelyeknek ki kell lépniük a korábbi gettókból. Az író jelenleg a pozsonyi egyetem tanára. „Egy idő után könyvkiadás az infarktus közelébe sodort, így inkább az egyetemet választottam” – mondta. 1992-től a Kalligram a saját folyóiratát is megjelenteti, Grendel 1992– 1994 között ennek is a főszerkesztője volt, a tanítás mellett jelenleg is részt vesz a munkában. Mészáros Sándor, a jelenlegi főszerkesztő mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kiváló műszaki munkatárs, Hrapka Tibor nélkül a Kalligram-könyvek nem vívhattak volna ki olyan tekintélyt. Ugyanakkor Láng Zsolt kérdéseire válaszolva Mészáros azt is kifejtette, hogy mennyire megváltozott mára az írók, könyvek sorsa.
„Ma egyáltalán nem mellékes az, hogy ki miként mediatizálja saját köteteit” – véli a főszerkesztő. Példaként Esterházy Pétert és Kányádi Sándort említette, akik tehetségük mellett azért is rendkívül népszerűek, mert igen érzékletesen tudnak beszélni az író-olvasó találkozókon, rádióban, tévében. „Viszont jó lenne bizonyos határon belül maradni, például furcsa, hogy Karafiáth Orsolya meztelen aktfotóit is megjelentette a saját honlapján” – mondta Mészáros, és ebből a megjegyzésből kisebb vita alakult ki a jelen lévő írók között arról, hogy hol is van az a bizonyos tűréshatár, és arról, hogy miként kellene megszervezni a könyvpiacot ahhoz, hogy a kiadványok eljussanak az olvasókhoz.
Csehi Zoltán korábban három évig maga is a Kalligram főszerkesztője volt, és bevallása szerint ez idő alatt a populáris irodalom megjelentetése felé akarta terelni a kiadót, de végül lemondott erről a törekvéséről és a főszerkesztőségről is. Az est folyamán az írók saját műveikből olvastak fel.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.