2010. május 31., 10:592010. május 31., 10:59
Az indítás ötlete Szigeti Lászlótól származott, most is ő igazgatja a kiadót. 1991 áprilisában kezdtünk szerveződni, abból indultunk ki, hogy a rendszerváltás után nyitnunk kell az egész magyar irodalom felé” – mondta az író. A kiadó független a politikától, az irodalmi irányzatoktól. Grendel szerint egyetlen szempont vezérelte őket: az, hogy minőségi irodalmat adjanak ki.
Elmondta: már akkor is úgy vélték, hogy a magyar irodalom egy és oszthatatlan, a kisebbségi műhelyeknek ki kell lépniük a korábbi gettókból. Az író jelenleg a pozsonyi egyetem tanára. „Egy idő után könyvkiadás az infarktus közelébe sodort, így inkább az egyetemet választottam” – mondta. 1992-től a Kalligram a saját folyóiratát is megjelenteti, Grendel 1992– 1994 között ennek is a főszerkesztője volt, a tanítás mellett jelenleg is részt vesz a munkában. Mészáros Sándor, a jelenlegi főszerkesztő mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kiváló műszaki munkatárs, Hrapka Tibor nélkül a Kalligram-könyvek nem vívhattak volna ki olyan tekintélyt. Ugyanakkor Láng Zsolt kérdéseire válaszolva Mészáros azt is kifejtette, hogy mennyire megváltozott mára az írók, könyvek sorsa.
„Ma egyáltalán nem mellékes az, hogy ki miként mediatizálja saját köteteit” – véli a főszerkesztő. Példaként Esterházy Pétert és Kányádi Sándort említette, akik tehetségük mellett azért is rendkívül népszerűek, mert igen érzékletesen tudnak beszélni az író-olvasó találkozókon, rádióban, tévében. „Viszont jó lenne bizonyos határon belül maradni, például furcsa, hogy Karafiáth Orsolya meztelen aktfotóit is megjelentette a saját honlapján” – mondta Mészáros, és ebből a megjegyzésből kisebb vita alakult ki a jelen lévő írók között arról, hogy hol is van az a bizonyos tűréshatár, és arról, hogy miként kellene megszervezni a könyvpiacot ahhoz, hogy a kiadványok eljussanak az olvasókhoz.
Csehi Zoltán korábban három évig maga is a Kalligram főszerkesztője volt, és bevallása szerint ez idő alatt a populáris irodalom megjelentetése felé akarta terelni a kiadót, de végül lemondott erről a törekvéséről és a főszerkesztőségről is. Az est folyamán az írók saját műveikből olvastak fel.
Módosul az alkalmazottak munkaidő-nyilvántartásának szabályozása az előadó-művészeti intézményeknél – jelentette be kedden a kulturális minisztérium.
Kolozsváron mutatják be Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című dokumentumfilmjét – közölte a szervező Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. Az alkotást további, más helyszíneken is láthatja a közönség.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.