2010. május 31., 10:592010. május 31., 10:59
Az indítás ötlete Szigeti Lászlótól származott, most is ő igazgatja a kiadót. 1991 áprilisában kezdtünk szerveződni, abból indultunk ki, hogy a rendszerváltás után nyitnunk kell az egész magyar irodalom felé” – mondta az író. A kiadó független a politikától, az irodalmi irányzatoktól. Grendel szerint egyetlen szempont vezérelte őket: az, hogy minőségi irodalmat adjanak ki.
Elmondta: már akkor is úgy vélték, hogy a magyar irodalom egy és oszthatatlan, a kisebbségi műhelyeknek ki kell lépniük a korábbi gettókból. Az író jelenleg a pozsonyi egyetem tanára. „Egy idő után könyvkiadás az infarktus közelébe sodort, így inkább az egyetemet választottam” – mondta. 1992-től a Kalligram a saját folyóiratát is megjelenteti, Grendel 1992– 1994 között ennek is a főszerkesztője volt, a tanítás mellett jelenleg is részt vesz a munkában. Mészáros Sándor, a jelenlegi főszerkesztő mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kiváló műszaki munkatárs, Hrapka Tibor nélkül a Kalligram-könyvek nem vívhattak volna ki olyan tekintélyt. Ugyanakkor Láng Zsolt kérdéseire válaszolva Mészáros azt is kifejtette, hogy mennyire megváltozott mára az írók, könyvek sorsa.
„Ma egyáltalán nem mellékes az, hogy ki miként mediatizálja saját köteteit” – véli a főszerkesztő. Példaként Esterházy Pétert és Kányádi Sándort említette, akik tehetségük mellett azért is rendkívül népszerűek, mert igen érzékletesen tudnak beszélni az író-olvasó találkozókon, rádióban, tévében. „Viszont jó lenne bizonyos határon belül maradni, például furcsa, hogy Karafiáth Orsolya meztelen aktfotóit is megjelentette a saját honlapján” – mondta Mészáros, és ebből a megjegyzésből kisebb vita alakult ki a jelen lévő írók között arról, hogy hol is van az a bizonyos tűréshatár, és arról, hogy miként kellene megszervezni a könyvpiacot ahhoz, hogy a kiadványok eljussanak az olvasókhoz.
Csehi Zoltán korábban három évig maga is a Kalligram főszerkesztője volt, és bevallása szerint ez idő alatt a populáris irodalom megjelentetése felé akarta terelni a kiadót, de végül lemondott erről a törekvéséről és a főszerkesztőségről is. Az est folyamán az írók saját műveikből olvastak fel.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.