2012. február 10., 09:172012. február 10., 09:17
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának negyedik nagyszínpadi bemutatójaként Darvasi László Trapiti, avagy A nagy tökfőzelék-háború című meseregényéből készült előadást láthatja a közönség pénteken 11 órától. A darab rendezője, Szilágyi Regina tegnap sajtótájékoztató keretében elmondta: megfogta a darab banális mesevilága, sajátos humora, ezért döntött úgy, hogy színre viszi. „Tulajdonképpen a hatalomszerzésről szól, arról, hogy mi mindent vagyunk képesek feláldozni azért, hogy valakik legyünk, és miként mennek tönkre ennek során emberi kapcsolataink” – fejtette ki a rendező.
A cselekmény szerint Holle mama újra megfőzi méltán híres tökfőzelékét, ellenállhatatlan illata pedig felébreszti a Mindent Elfelejtő Mese évszázadok óta szunnyadó szereplőit. A főzelékillat Kavicsvárra csalogat egy kisgyereket, aki megtudja, a szeretett városka nagy veszélyben forog. A gyermeknek ugyan lenne hatalma megmenteni Kavicsvárat, de nem emlékszik rá, hogy ki is ő valójában, és arra sem, hogy honnan jött. Emlékeit elnyelte a Mindent Elfelejtő Mese. Szerencséjére tud trapitizni, így az elveszettnek hitt dolgokat végül jóra fordíthatja. Ebben segít neki egy megjavult boszorkány, aki a szerelem erejétől vezérelve a kisváros javát kívánja szolgálni.
A Trapiti a modern mesék közé tartozik. Lázár Ervin, Csukás István vagy akár a közelmúltban felfedezett, amerikai Theodor Seuss (Grincs, A macska) figuráihoz hasonlóan, Darvasi László karakterei is egy sajátosan naiv és színes világban élnek, melyben számunkra, a reális felnőttvilágban élők számára banálisnak tűnő problémákkal kell megküzdeniük. Az alapkonfliktus azonban nagyon is reális: a hatalom megszerzése, az uralkodásvágy és az értelmetlennek tűnő harcok.
Ez ellen harcol a maga kisgyermeki eszközeivel a mese főhőse, akinek eredeti nevét nem is tudjuk, csak annyit, hogy ő maga a Trapiti, és amint a modern mesék problémakörében általában, itt is nehéz őszinte gyermeknek lenni, mint ahogy nehéz trapitizni is. „Mit jelent tehát a trapiti? Mindent, amitől az embernek jókedve lesz. Játékot, táncot, dalokat, szerelmet, összetartást! Tulajdonképpen a szeretet bármely formáját!” – ajánlják az előadást. Az előadás díszletét és jelmezeit, valamint a bábokat Bodor Judit tervezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok