Wesselényi Miklós szobra Zilahon. László László szerint a Szilágyságban nincsenek éles etnikai ellentétek
Fotó: Forrás: Zilah polgármesteri hivatala
László László történész, tankönyvek szerzője, fordítója szerteágazó tevékenységgel próbálja elősegíteni a békés magyar–román együttélést. A Vincze Zoltánnal közösen írt, A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai című, hat-hetedik osztálynak szánt magyarságtörténelem-könyvéből közel húsz éven keresztül generációk ismerték meg múltunk fontos eseményeit, nagy alakjait. Helytörténészként is tevékenykedik, illetve Zilahon, szórványtérségben élve kiemelten foglalkozik a magyar–román kapcsolatokkal.
2021. április 11., 08:422021. április 11., 08:42
2021. április 13., 14:532021. április 13., 14:53
László László a romániai oktatásban használt számos hivatalos tankönyv fordítója, szerzője, Szilágy megye, Szilágyság múltjának lelkes kutatója, aki a magyar történelemmel foglalkozó, román nyelvű tanulmányok, cikkek publikálása által (is) próbálja segíteni a békés együttélést: hisz benne, hogy egymás múltjának megismerése segíthet a két nép kapcsolatának jobbá tételében. Munkáiról, hivatásáról, terveitől mesélt nekünk.
László László Erdőszentgyörgyön, Maros megyében született, Szilágy megyébe tanárként, a rendszerváltás előtt általánosnak számító „kihelyezés” folytán került. Bár kezdetben még szeretett volna hazatérni szülővárosába, miután megnősült, végleg eldőlt, hogy a Szilágyság lesz választott otthona. Tankönyvfordítói munkássága a kilencvenes években kezdődött, és mondhatni egyik ilyen jellegű munka követte a másikat, a neve hamar ismert lett tankönyvszerkesztői körökben.
Magát Szilágyságba szakadt székelyként definiálja, és tagadhatatlan, hogy a „térségváltás”, a más mentalitás, a másfajta viszonyulás, hozzáállás, illetve a más közeg hatással volt a munkásságára.
László László szerint Szilágy megyében is lehet magyar vonalon tenni, tevékenykedni, sőt meglátása szerint még inkább kell tenni, mint például Székelyföldön.
A tény, hogy egy szórványtérségbe helyezték ki, meghatározta munkássága irányvonalát is, azaz hozzájárult ahhoz, hogy nagy figyelmet szentel a román–magyar viszonynak, hangsúlyt fektet a két nép történelmének hangsúlyos megismertetésére. Annak szemléltetésére, hogy a Szilágyságban milyen ambivalensen alakultak a dolgok a történelem folyamán, és mégis milyen sok a „közös találkozási pont”, azt említi példaként, hogy az iskola, ahol jelenleg tanít, Ady Endre költő és Iuliu Maniu román politikus iskolája is volt.
Törekvéseit nyitottan fogadta a helyi román sajtó, szívesen publikálták, publikálják a tanulmányait, melyeket elsősorban a román célközönségnek szán ismertterjesztő céllal, sőt többször ők kérik fel László Lászlót, hogy írjon nekik egy-egy téma kapcsán. Legutóbbi könyve is hasonló szellemben született, a Visul meu című (a cím Marthin Luther King 1963-as washingtoni beszédének címét parafrazálja) történelmi esszékötet román nyelven íródott, a román–magyar viszonyról szól. Véleménye szerint
– ami azért lehetséges, mert az előző rendszer „nacionalista-kommunista” szellemiségű tankönyvei komoly hatással voltak sok generációra, melyek néha hajlamosak tovább is örökíteni ezeket az „eszméket”. „Az előítéleteket le kell bontani kommunikációval” – vélekedik a történész.
László László szerint a Szilágyságban nincsenek nagy konfliktusok, éles ellentétek a különböző etnikumok, közösségek között, viszonylag békésnek mondható az együttélés. Természetesen vannak kisebb összetűzések, apróbb összefeszülések, de főleg a rendszerváltás óta jó a kapcsolat, létezik párbeszéd is. László László szerint a mai gyerekek kevésbé manipulálhatóak, illetve mivel az internet világában nőttek fel, élnek, lehetőségük van bármit, amit hallanak, le is ellenőrzi, és gyakran élnek is ezzel a lehetőséggel. Tapasztalatai szerint – román és magyar osztályokban is tanít – a mai diákok tájékozottabbak, és a magyarok irányába is nyitottak.
A történész szakember, tanár tapasztalatai, illetve véleménye szerint az online oktatás a történelemtanítás terén sem hatékony:
Azt is hozzátette, hogy bár többnyire arról beszélünk, hogy a diákoknak mennyire nehéz ez a helyzet, a tanároknak is sokat kell kínlódniuk attól elkezdve, hogy meg kellett tanulják a különböző programok használatát, addig, hogy tankönyveket, esetleg kiegészítő anyagként használt olvasókönyveket, munkafüzeteket kell digitalizáljanak – amelyeket felügyelet hiányában nem biztos, hogy elolvasnak a fiatalok.
László László történész
Az oktatás kapcsán szóba került a romániai tankönyvek minősége is, amelyről László László pozitívan nyilatkozott. Elmesélte, hogy a legtöbb, iskolákban használatos tankönyv – főleg az egy-nyolc osztályok könyvei – az elmúlt években-évtizedben megújultak, korszerűsödtek. Az általa és Vincze Zoltán által írt magyarságtankönyvet is 2019-ben felváltotta egy új tankönyv, melyet immár hat szakember írt – köztük László László is –, így egy szakszerűbb, alaposabb, részletesebb munka született. Az új tankönyv kivitelezés szempontjából is sokkal igényesebb elődjénél: hivatásos illusztrátor és térképészettel foglalkozó szakember segített abban, hogy az anyag hasznos és élvezhető legyen.
A Szilágyság, illetve a térség jellegzetességei kapcsán László László azt is elmesélte, hogy az elmúlt 20-30 évben egyre nagyobb a szakmai érdeklődés a régió iránt, a kilencvenes évek óta folyamatosan születnek falumonográfiák (Major Miklós történész volt ennek az egyik úttörője), szaktudományos és ismeretterjesztő cikkek, tanulmányok a térség településeiről, viszonyairól. A Hepehupa – Szilágysági Művelődési Folyóirat is foglalkozik helytörténettel, illetve az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Közművelődési Egyesület is külön figyelmet szentel a térségnek, előbbi például minden évben megszervezi a Szilágyság-kutatás napját. Ugyanitt érdemel említést két összefoglaló munka, a Kriterion Kiadó által 1999-ben kiadott, Szilágysági magyarok című kötet (melyben László László is publikált), illetve ennek második része, mely 2018-ban jelent meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadónál.
– jelentette ki a szakember. A Szilágyságban él még a Báthory- és Wesselényi-kultusz is, mindkét család több szálon kötődik a térséghez, illetve több 1848–1849-es szabadságharcos emlékét is őrzik. Ezekhez a személyekhez kötődően nem csak megemlékezéseket, koszorúzásokat szerveznek, hanem ismeretterjesztő esteket, előadásokat is szoktak tartani.
László László reméli, hogy a jövőben, majd ha pár éven belül nyugdíjba vonul, még többet foglalkozhat helytörténettel, illetve a magyar–román viszony jobbá tételéhez is hozzájárulhat ismeretterjesztő munkái írásai által. „Nekem az a véleményem, hogy a történelem tudomány. A történelem história, nem pedig hisztéria. Nem szabad hisztériakeltésre használni. Nem szabad sem a jelent visszavetíteni a múltra, sem pedig »visszamenni« az időben, a múltba révedezve élni. Az aktuális világban kell élni, de ismerni kell a történelmet, hogy nem követhessük el a múlt hibáit, bakijait újra” – összegzett László László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!