
2011. május 18., 09:192011. május 18., 09:19
Az alkotást a nemrég lezajlott 42. Magyar Filmszemlén is bemutatták. A kolozsvári vetítést követően az alkotókkal Papp Attila Zsolt költő, a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztője beszélgetett, aki egyébként a rendező Jakab-Benke Nándor évfolyamtársa volt a Sapientia film, fotó, média szakán. A rendező szerint az alkotás kissé elveszett a filmszemle nagy programjában, aránylag kevesen tekintették meg, bár ennek az is oka lehet, hogy a budapesti seregszemlén idén a korábbiakhoz képest sokkal kevesebb volt az érdeklődő, de azért kaptak pozitív visszajelzéseket. Papp Attila arra emlékeztetett, hogy Erdélyben alig készülnek nagyjátékfilmek. „A film kinőtte magát a forgatás alatt, az elején valóban Szophoklész művét akartuk aktualizálva megfilmesíteni, de beláttuk, hogy az a film nem szándékosan lett volna poénos, így úgy döntöttünk, hogy egy filmforgatásról készítünk filmet” – magyarázta Jakab-Benke Nándor rendező. Zágoni Bálint azt is elárulta, hogy eredetileg három részből állt volna a film, mindegyikük írt és rendezett volna egy részt. Mint kiderült, saját tapasztalataikat használták fel a forgatókönyv megírásakor, hiszen korábbi forgatásokon valóban előfordult, hogy kijött a rendőrség, vagy hogy „az operatőr lenyúlta a színésznőt”.
„Az alcím talán egy kicsit poéngyilkos, de muszáj volt valahogyan jelezni, hogy ez nem egy hagyományos Antigoné-feldolgozás, hiszen a közönségnek nem árulhatunk zsákbamacskát. Éppen a magyar filmszemlén derült ki, hogy jó döntés volt ez az alcím, hiszen a programban még egy Antigoné szerepelt, ami viszont tényleg a görög dráma filmes adaptációja” – mondta Jakab-Benke Nándor. Lakatos Róbert rendező, aki Jakab-Benke Nándort és Oláh-Badi Leventét is tanította, elmondta: örül ennek a filmnek. „Nem minden előítélet nélkül ültem be a vetítésre, hiszen számtalan ilyen jellegű alkotás készült már magyar kultúrkörben is, ez azonban jobb, mint az elődei. Még azt sem lehet felróni az alkotóknak, hogy filmjük dramaturgiailag nincs jól felépítve, hiszen ezt az alkotást éppen a poénok tartják életben, és néha a poénokért fel kell áldozni a dramaturgiát. Ők fel merték áldozni” – fogalmazott. Zágoni Bálint szerint az alkotás nem is low-budget film, hanem egyenesen no-budget, hiszen mindössze 600 000 forintból készült. Az alkotást a kolozsvári közönség legközelebb a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) magyar napján láthatja, ahol román és angol nyelven is feliratozzák.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!