A temesvári társulattal rendez Andrei Șerban

nyilvános, szakmai meghurcoltatását egy haldokló kiskorú páciensével kapcsolatban meghozott döntése miatt. Egy látszólag jelentéktelen esemény egy fiatal páciens, Emily életének utolsó perceiben fenekestül forgatja fel és alapjaiban ingatja meg dr. Wolff szakmai karrierjét, kivívva a szakma és a nyilvánosság megvetését és felháborodását.

„Az eset olyan szélsőséges és agresszív reakciókat vált ki, melyek hűen tükrözik a woke kultúra, a politikai korrektség és a ma társadalmának polarizált, „mi vagy a többiek” szemléletmódját, ahol az erkölcsöt és a korrektséget mindig az adott körülményekhez igazítják.

Azokat a dolgokat, amikről a munkahelyen nem beszélhetünk, mert félő, hogy letiltanak, a színház keretei között biztonságban boncolgathatjuk: vállaltan szembeszállhatunk a kor előítéleteivel és hazugságaival” – olvasható az előadás leírásában.

Bár a szerző látszólag egy konkrét esetet vizsgál, dr. Wolff történetén keresztül olyan, a ma társadalmában érzékeny és megosztó kérdések kerülnek az előadás boncasztalára, mint a faji vagy nemi alapú diszkrimináció, a feminizmus vagy az egyház hatása és hatalma egy laikus államban. Andrei Șerban mellett a darab társrendezője Daniela Dima, aki évek óta állandó alkotótársa a világhírű rendezőnek.

Az előadásban meghívott vendégművészként a marosvásárhelyi társulat tagja, B. Fülöp Erzsébet, valamint Éder Enikő, Mátyás Zsolt Imre, Tokai Andrea, Aszalos Géza, Bandi András Zsolt, Tar Mónika, Jancsó Előd, Erdős Bálint, Lőrincz Rita, Magyari Etelka, Vajda Boróka, Borbély B. Emília, Czüvek Lóránd, Molnos András Csaba, Kiss Attila, Lajter Márkó Ernesztó, Vadász Bernadett és Hegyi Kincső lép színpadra.

Az 1943-ban Bukarestben született Andrei Șerban világviszonylatban a legtermékenyebb és legtöbbször díjazott román színházi és operarendező. Az 1970-es években kapott szakmai ösztöndíjnak köszönhetően az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol lehetősége adódott Peter Brook rendezőóriással együtt dolgozni, ami későbbi karrierjére is hatással volt.

Nevéhez olyan nagy sikerű, a román színháztörténetben jelentős előadások fűződnek, mint az Antik trilógia, Megtisztulás, Ványa bácsi, Suttogások és sikolyok stb. A rendszerváltás után hazajött, és három évig (1990–1993) volt a bukaresti Nemzeti Színház főigazgatója, majd közel harminc évig a Columbia Színházművészeti Egyetem óraadó tanára.

Az előadás bemutatójára online a színház weboldalán vagy személyesen a jegyirodában válthatók.