A Színházi Kritikusok Céhének Életműdíját vette át Senkálszky Endre

Nagy volt az érdeklődés a kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület Cs. Gyimesi Éva termében kedden késő délután megtartott ünnepi rendezvényen, amelyen az idén októberben 98. életévét betöltő Senkálszky Endre színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja átvette a Színházi Kritikusok Céhe Életműdíját. A magyarországi szervezet immár 32. alkalommal adja át az előző évad legjobbjainak a Színikritikusok Díját, az Életműdíjat azonban csak tavaly alapították, első alkalommal Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze kapta meg.

Az ünnepség keretében az egybegyűltek részleteket láthattak Csehov Cseresznyéskertjének Vlad Mugur rendezte változatából, amelyben Senkálszky alakította Firsz szerepét, majd a Tompa Gábor rendezte III. Richárdból, amelyben a polgár szerepét játszotta. Ebben az előadásban egyébként még a múlt évadban is fellépett, így méltán emlegetik Európa legidősebb aktív színészeként.

A díjazottat Hatházi András színművész laudálta, felidézve néhány komikus vagy éppen meglepő momentumot a közös próbákról, előadásokból. „Bandi bácsi – miután a rendező óvatosan sugallja neki, hogy az idős grófnak fel kéne sietni az emeletre – mindannyiunk ámulatára, kettesével véve a fokokat felviharzik a lépcsőn, majd visszafordul, és könnyedén megkérdi, hogy erre gondoltak-e? Vagy amikor Bandi bácsi egy egész felvonásnyit ül összegubózva a bőröndök alatt az ágyban, hogy majd Firszként (akihez bemaszkolt, mert „nyolcvansokévesen” nem érezte magát elég öregnek!) elmondhassa, hogy márpedig ő itt marad. Meg a viccelődés a buszon, miszerint Bandi bácsi lassan kimarad a társasjátékokból, mert azokat általában 3 éves kortól 99-ig ajánlják… És az is, amikor Bandi bácsi játékosan (hogyan is másként?) megdicséri a fodrásznőt, mondván: ügyes leány! Mert hát a színészek valóban mondanak ilyeneket. Főleg ha – az események történtének idején – már több mint hatvan éve koptatják hűségesen ugyanannak a színháznak a deszkáit, és a fodrásznő még csak alig ötvenvalahány éves” – sorolta a kedves emlékeket Hatházi.

Azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy mindig Bandi bácsi volt az első, aki megérkezett a próbákra, mindig elsőnek tanulta meg a szövegeit, és színésztársait is arra buzdította, hogy a mozgásokat, a gesztusokat minél pontosabban gyakorolják be, a kellékeket pedig időben ellenőrizzék.
Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgatója elmondta: magában naponta megünnepli Senkálszky Endrét, aki „Európa és talán a világ legidősebb és egyben legfiatalabb színésze”. Felidézte, hogy ezelőtt 31 évvel került a kolozsvári társulathoz, először Bulgakov Iván, a rettentő című darabját rendezte itt 24 évesen, Senkálszky ekkor 68 éves volt.

„Az első olvasópróba után izgatottan vártam, hogyan fogadja majd a társulat az elképzelésemet, amelyről a legnagyobb döbbenetemre éppen Bandi bácsi szólt a legnagyobb lelkesedéssel, hangsúlyozva, hogy milyen fontos a kifejezőeszközeink folyamatos megújítása” – idézte fel Tompa. Hozzátette: az idős színész, ha nem játszott egy előadásban, mindig az első sorból nézte meg a bemutatót, majd lelkesedéssel osztotta meg észrevételeit a darabban fellépett kollégákkal.

A díjat átadó Tompa Andrea, a Színházi Kritikusok Céhének elnöke elmondta: az életműdíj makettje kettős szimbólum: egyrészt egy tortaszeletet jelképez, másrészt a kritikusokra utaló tollhegyet. Senkálszky Endre október 2-án ünnepli 98. születésnapját.