A színház jövőjét vetítette előre a Reflex

A házigazda Tamási Áron Színház rendező-igazgatója, fesztiváligazgató összegzésképpen kifejtette: tartalmas 14 nap áll mögöttük, a közönség és a szakma érdeklődése felülmúlta várakozásaikat, a fesztivál során megtapasztalhatták a színház sokszínűségét. Az idei válogatás gazdagabb, mint a három évvel ezelőtti első kiadás kínálata, a különböző előadások a végleteket állították egymással szembe, fogalmazta meg Bocsárdi.

Az igazgató szerint az egyik véglet, „furcsa képződmény”, a berlini Rimini Protokoll dokumentumszínház, amely a színjátszás egy divatos útja, ennek a műfajnak a legjobb előadásában a Rádió Müezzinben a színészi játék egyre inkább közelít a természetességhez, közelebb kerül korunk pragmatikus világához. A másik véglet a litván Oskaras Koršunovas Színház, amelynek színészei egyik nap egy teátrális Hamlet-előadással álltak a deszkákra, majd a következő este ugyanazok a színészek radikális váltással egy természetes közvetlenséggel előadott Éjjeli menedékhellyel léptek fel.

Ez a színház testesíti meg az útkeresést, szögezte le Bocsárdi László. A fesztiváligazgató kiemelte a Törőcsik Mari művésznővel folytatott közönségbeszélgetést, hangsúlyozta, Magyarország legnagyobb színészének tartja, akinek lenyűgöző a karakterformálása és a megújulásra való képessége az ötvenes években Cannes-ban nyert díjat, most pedig az alternatív színházban nyújt izgalmas alakítást. A fesztivál ugyanakkor a második szempontnak is megfelelt: sikerült olyan rendezvényt szervezni, amely európai kulturális várossá tette Sepsiszentgyörgyöt.

Bocsárdi elmondta, a sepsiszentgyörgyi közönség megérett erre a fesztiválra, már szinte olyan nyitott, mint a kolozsvári, budapesti vagy bukaresti, ez pedig a hosszú és tudatos társulatépítés eredménye. Maria Shevstova színházkutató, a Goldmiths, University of London professzora elmondta: a fesztivál érdeme, hogy nem arra kereste a választ, milyen a mai színház, hanem előrevetített egy jövőképet arról, hogy milyen lehet. „A Reflex egy szép, kis fesztivál, és ez nem azt jelenti, hogy provinciális vagy alacsony színvonalú, éppen az ellenkezője, szemben az avignoni vagy az edinburgi »szupermarket fesztiválokkal«” – szögezte le Maria Shevstova.

Bodó Ottó dramaturg, aki a fesztivál idején a színháztudományszakos egyetemistáknak vezetett műhelymunkát, elmondta, három nyelven negyven írás került fel a honlapra, és még a fesztivál után is töltenek fel anyagokat. „A fiatalok olyan sűrűségben láttak európai színházi formákat és irányvonalakat, amire egyetemi városokban sem lett volna lehetőségük” – szögezte le.

A fesztivált 154 fős stáb szervezte, naponta 40 meghívott és 15 újságíró nézte végig az előadásokat, a szervezők összesen 4000 nézőre számítottak, ám csütörtök délig, amikor még két nagytermi előadás volt hátra, már 6265-en ültek be az előadásokra, a résztvevőknek 1200 vendégágyat foglaltak, a honlapon 5500 egyéni látogató 72 ezer oldalt töltött le.