Ikonikussá váltak A Mester és Margarita figurái, így a Mester által írt regény sajátos, apokrif Jézus-alakja is
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
2025. május 02., 16:232025. május 02., 16:23
2025. május 02., 16:272025. május 02., 16:27
A Mester és Margarita című előadást Sardar Tagirovsky rendezte a Harag György Társulatnál.
A Mester és Margaritát a világirodalom egyik alapműveként, mindamellett a szerző legrejtélyesebb alkotásaként tartják számon
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Amint a társulat honlapján olvasható, Mihail Bulgakov kultikus művének akár mottója is lehetne az a szállóigévé vált mondat, amit a regény különös, démoni alakja, Woland mond ki: „A kéziratok nem égnek el”. Valóban, a hányattatott sorsú, befejezetlen szöveg csak jóval az író halála után, 1966-ban jelent meg,
amit sokféleképpen értelmeztek és feldolgoztak már.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel fest szuggesztív képet az 1920-30-as évek Szovjetuniójáról, emellett személyes élettörténetét is belefűzve mutatja meg a történelem káoszában vergődő, hívő és hitetlen, nagyravágyó és tétován botladozó emberek örök dilemmáit. Ikonikussá váltak a regényben szereplő figurák is: Woland, aki egyszerre a démoniság és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője,
és a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki felismeri ugyan az isteni igazságot, de nem tud túllépni gyávaságán. Sardar Tagirovsky és Kozma András színpadi változatában egy nagyszabású és látomásos, karneváli hangulatú, groteszk misztériumjátékként jelenik meg a Mester és Margarita fájdalmasan szép boldogságkeresése, melynek során a nézők megmerítkezhetnek Bulgakov művének abszurd humorában és filozofikus mélységeiben is.
Pénteken este mutatja be új előadását a szatmári Harag György Társulat
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Sardar Tagirovsky rendező rámutat, Bulgakov műve sosem lett kész. Egy csonka kézirat formájában élte túl azokat az éveket, amelyek nem kegyelmeztek a szabad vélemények kifejezésének és vállalásának.
Feltevődik a kérdés, hogy egy ilyen regény miért kíván színpadi adaptációt és rendezést... Erre aligha tudom a választ. Egy dologban lettem biztos a próbák során: egy igazi, mély mű képes tanítani az embert. Képes segíteni az embernek jobbá válni. Hiszen valahol olyan, mint a szerelem. „A Mester és Margarita sosem lett végleges, befejezett regény. Talán sohasem lehet végleges dráma és színházi előadás sem. A Mester és Margarita felhívás keringőre. Egy teszt arra vonatkozólag, hogy
Egy regényt lehetetlen teljes komplexitásában bemutatni. Mi sem vállalkozunk erre a feladatra. Arra viszont igen, hogy bemutassuk azt a kalandvágyat és végtelen erőt, ami az emberben képes téren és időn kívül létezni, ha figyel a jelekre és arra, hogy sosincs egyedül igazán” – idézi a színház Sardar Tagirovsky rendezőt.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Szereplők: Frumen Gergő, Sosovicza Anna, Rappert-Vencz Gábor, Szabó János Szilárd, Nagy Orbán, Keresztes Ágnes, Orbán Zsolt, Rappert-Vencz Stella, Bogár Barbara, Varga Sándor, Erdei Máté, Péter Attila-Zsolt, Gál Ágnes, Diószegi Attila, Laczkó Tekla, Poszet Nándor, László Zita és Budizsa Evelyn.
Fordító, dramaturg: Kozma András m. v.
Díszlettervező: Sós Beáta m. v.
Jelmeztervező: Mihály Katalin m. v.
Zeneszerző: Bakk-Dávid László
A rendező munkatársa: Demeter Mark Cristopher m.v.
Koreográfus: Bordás Attila m. v.
Light designer: Markó Zsolt m.v.
A zeneszerző munkatársa: Bodoki-Halmen Zsolt m.v.
Ügyelő: Szabó Ritta
Súgó: Simionas Varga Anna
Világosító: Kecskés Lénárd
Hangosító: Botos Gergő
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!