Ikonikussá váltak A Mester és Margarita figurái, így a Mester által írt regény sajátos, apokrif Jézus-alakja is
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
2025. május 02., 16:232025. május 02., 16:23
2025. május 02., 16:272025. május 02., 16:27
A Mester és Margarita című előadást Sardar Tagirovsky rendezte a Harag György Társulatnál.
A Mester és Margaritát a világirodalom egyik alapműveként, mindamellett a szerző legrejtélyesebb alkotásaként tartják számon
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Amint a társulat honlapján olvasható, Mihail Bulgakov kultikus művének akár mottója is lehetne az a szállóigévé vált mondat, amit a regény különös, démoni alakja, Woland mond ki: „A kéziratok nem égnek el”. Valóban, a hányattatott sorsú, befejezetlen szöveg csak jóval az író halála után, 1966-ban jelent meg,
amit sokféleképpen értelmeztek és feldolgoztak már.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel fest szuggesztív képet az 1920-30-as évek Szovjetuniójáról, emellett személyes élettörténetét is belefűzve mutatja meg a történelem káoszában vergődő, hívő és hitetlen, nagyravágyó és tétován botladozó emberek örök dilemmáit. Ikonikussá váltak a regényben szereplő figurák is: Woland, aki egyszerre a démoniság és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője,
és a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki felismeri ugyan az isteni igazságot, de nem tud túllépni gyávaságán. Sardar Tagirovsky és Kozma András színpadi változatában egy nagyszabású és látomásos, karneváli hangulatú, groteszk misztériumjátékként jelenik meg a Mester és Margarita fájdalmasan szép boldogságkeresése, melynek során a nézők megmerítkezhetnek Bulgakov művének abszurd humorában és filozofikus mélységeiben is.
Pénteken este mutatja be új előadását a szatmári Harag György Társulat
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Sardar Tagirovsky rendező rámutat, Bulgakov műve sosem lett kész. Egy csonka kézirat formájában élte túl azokat az éveket, amelyek nem kegyelmeztek a szabad vélemények kifejezésének és vállalásának.
Feltevődik a kérdés, hogy egy ilyen regény miért kíván színpadi adaptációt és rendezést... Erre aligha tudom a választ. Egy dologban lettem biztos a próbák során: egy igazi, mély mű képes tanítani az embert. Képes segíteni az embernek jobbá válni. Hiszen valahol olyan, mint a szerelem. „A Mester és Margarita sosem lett végleges, befejezett regény. Talán sohasem lehet végleges dráma és színházi előadás sem. A Mester és Margarita felhívás keringőre. Egy teszt arra vonatkozólag, hogy
Egy regényt lehetetlen teljes komplexitásában bemutatni. Mi sem vállalkozunk erre a feladatra. Arra viszont igen, hogy bemutassuk azt a kalandvágyat és végtelen erőt, ami az emberben képes téren és időn kívül létezni, ha figyel a jelekre és arra, hogy sosincs egyedül igazán” – idézi a színház Sardar Tagirovsky rendezőt.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Szereplők: Frumen Gergő, Sosovicza Anna, Rappert-Vencz Gábor, Szabó János Szilárd, Nagy Orbán, Keresztes Ágnes, Orbán Zsolt, Rappert-Vencz Stella, Bogár Barbara, Varga Sándor, Erdei Máté, Péter Attila-Zsolt, Gál Ágnes, Diószegi Attila, Laczkó Tekla, Poszet Nándor, László Zita és Budizsa Evelyn.
Fordító, dramaturg: Kozma András m. v.
Díszlettervező: Sós Beáta m. v.
Jelmeztervező: Mihály Katalin m. v.
Zeneszerző: Bakk-Dávid László
A rendező munkatársa: Demeter Mark Cristopher m.v.
Koreográfus: Bordás Attila m. v.
Light designer: Markó Zsolt m.v.
A zeneszerző munkatársa: Bodoki-Halmen Zsolt m.v.
Ügyelő: Szabó Ritta
Súgó: Simionas Varga Anna
Világosító: Kecskés Lénárd
Hangosító: Botos Gergő
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
szóljon hozzá!