A líra és száraz próza háborúja Marosvásárhelyen

Szabó Borbála és Varró Dániel szövegét a művészeti egyetem diákjai a commedia dell\'arte színpadi nyelvezetével ötvözik. Különös színházi kísérlet eredménye az előadás, amely egyszerre több hangon szólal meg: a humor, a maszkok látványos világa, az érzelemgerjesztő vers, a száraz próza, és a mesemondás nyelvén.

A felnőtteknek is szóló mesejáték szövege szerint a két birodalom – Epikum és Líria – között évszázados viszály dúl. Már a legöregebbek sem emlékeznek, mi volt az első sértő szó, amivel a kis Líria magára haragította a hatalmas Epikumot. A két ország közötti ellentét kibékíthetetlennek látszik, mert míg Líriában mindenki versel, tréfálkozik, és általában könnyen veszi az életet, addig Epikum népe ennek pont az ellenkezője: ők a beszédet csakis tények és információk közlésére használják.

„Mert az életben a legnagyobb érték a pontos igazság!\" – vallja Eposz király és a szigorú Prozetta királyné. Líria fejedelme, Poézis király azonban azt feleli erre: „Mit nekünk tények meg más gyanús izék! Az igaz, ami szép.\" A háború mindkét ország lakosságát megtizedelte, ezért az uralkodók úgy határoztak, békét kötnek: összeházasítják a daliás Líra királyfit és Epikát, a gyönyörűséges prózai királylányt.

Az esküvő jól indul, a fiatalok első látásra egymásba szeretnek. Líra herceg forró izgalmában valami olyan, de olyan szépet akar mondani menyasszonyának... – hogy aztán véletlenül mindenkit vérig sért.

Az előadásban Erőss László, Márton Emőke-katinka, Moldován Blanka, Nagy Beáta, Orbán Zsolt, Sebestyén Hunor, Simon Boglárka-Katalin, Soós Tünde, Trabalka Cecília másodéves magiszteri színész szakos hallgatók, valamint Gaál Attila Csaba harmadéves színész szakos hallgató lép fel. A jelmezeket Puskás Gyopi, a díszletet Berszán-Árus Bence tervezte – mindketten az egyetem III. éves látványtervező szakos hallgatói.