
Bálint Arthur filmrendező, operatőrrel találkozhatott a közönség az Erdélyi Magyar Filmszövetség keddi, filmvetítéssel egybekötött estjén a kolozsvári Bugakov Irodalmi Kávéházban.
2015. március 18., 18:132015. március 18., 18:13
„Nem léteznek tuti módszerek dokumentumfilm-készítésre, az alkotói kedv és az erkölcsi szabályok, a jóérzés szabályainak betartása határozzák meg a hasonló mozgóképes alkotások szabályait” – fejtette ki többek közt az elsősorban dokumentumfilmjeiről ismert alkotó (képünkön).
A rendezvényen Boros Lóránd színész, producer beszélgetett Bálint Arthurral.
Az érdeklődők megtudhatták, hogy Bálint Arthur pályája elején úgy jelentkezett a székelyudvarhelyi tévénél operatőri állásra, hogy a kamera használatát addig csak szakkönyvekből ismerte. A filmrendező azt is elárulta, hogy életében a sziklamászás a legfontosabb, ami még a filmkészítésnél is érdekesebb számára. Mint kifejtette: a sziklamászásnak köszönhetően nem fél dönteni, ez mindig könnyen megy neki.
A Sapientia EMTE kolozsvári karán oktatóként eltöltött 7 éves időszakkal kapcsolatban elmondta: szeret ugyan tanítani, „de a saját ritmusában”. A bevezető beszélgetést követően levetítették a 2007-ben bezárt székelyudvarhelyi filmszínház utolsó óráit bemutató, Kisvárosi mozi című félórás dokumentumfilmet. Ennek kapcsán az alkotó elmondta: tudatosan figyelt rá, hogy ne siránkozás legyen a film.
„A mozik megszűnnek, ez a sorsuk” – sommázta, de hozzátette hogy cinikus sem akart lenni. A filmben semmi sincs megrendezve, a szereplőit pedig legalább egy évtizede ismerte, így nem volt nehéz rávenni őket, hogy természetesen viselkedjenek a kamera előtt.
Szerinte a dokumentumfilmek alapja, hogy társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet, ugyanakkor neki fontosabb, hogy a néző szeresse a főszereplőket. Mások életébe belemászni nagyon veszélyes, ezért mindig beszélget forgatás előtt, megbarátkozik a szereplőkkel. Próbál az ő fejükkel gondolkodni, így gyakran rengeteg olyan jelenetet kidob, amelytől ugyan jobb lenne a film, de kellemetlen lenne a szereplőnek.
A hangosítás tekintetében mindig a töklétes hangfelvételre kell törekedni, tapasztalata szerint ugyanis rengeteg filmkockát kell kivágni a gyatra hangminőség miatt, a filmgyártás legnagyobb gondját pedig a pénzhiány jelenti.
Az est második felében a jelenlévők megtekinthették Bálint Arthur Háromig maradok című dokumentumfilmjét is, amelyről a rendező azt mondta, hogy még csak 70 százalékban kész. A számtalan díjat begyűjtő filmes szakember ugyanakkor kifejtette: egy dokumentumfilm készítése rengeteg lelkiismereti kérdést vet fel: volt már példa arra, hogy egy filmes felhagyott a műfajjal, mert úgy látta: „ezt nem szabad megtenni az emberekkel”.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!