Bálint Arthur filmrendező, operatőrrel találkozhatott a közönség az Erdélyi Magyar Filmszövetség keddi, filmvetítéssel egybekötött estjén a kolozsvári Bugakov Irodalmi Kávéházban.
2015. március 18., 18:132015. március 18., 18:13
„Nem léteznek tuti módszerek dokumentumfilm-készítésre, az alkotói kedv és az erkölcsi szabályok, a jóérzés szabályainak betartása határozzák meg a hasonló mozgóképes alkotások szabályait” – fejtette ki többek közt az elsősorban dokumentumfilmjeiről ismert alkotó (képünkön).
A rendezvényen Boros Lóránd színész, producer beszélgetett Bálint Arthurral.
Az érdeklődők megtudhatták, hogy Bálint Arthur pályája elején úgy jelentkezett a székelyudvarhelyi tévénél operatőri állásra, hogy a kamera használatát addig csak szakkönyvekből ismerte. A filmrendező azt is elárulta, hogy életében a sziklamászás a legfontosabb, ami még a filmkészítésnél is érdekesebb számára. Mint kifejtette: a sziklamászásnak köszönhetően nem fél dönteni, ez mindig könnyen megy neki.
A Sapientia EMTE kolozsvári karán oktatóként eltöltött 7 éves időszakkal kapcsolatban elmondta: szeret ugyan tanítani, „de a saját ritmusában”. A bevezető beszélgetést követően levetítették a 2007-ben bezárt székelyudvarhelyi filmszínház utolsó óráit bemutató, Kisvárosi mozi című félórás dokumentumfilmet. Ennek kapcsán az alkotó elmondta: tudatosan figyelt rá, hogy ne siránkozás legyen a film.
„A mozik megszűnnek, ez a sorsuk” – sommázta, de hozzátette hogy cinikus sem akart lenni. A filmben semmi sincs megrendezve, a szereplőit pedig legalább egy évtizede ismerte, így nem volt nehéz rávenni őket, hogy természetesen viselkedjenek a kamera előtt.
Szerinte a dokumentumfilmek alapja, hogy társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet, ugyanakkor neki fontosabb, hogy a néző szeresse a főszereplőket. Mások életébe belemászni nagyon veszélyes, ezért mindig beszélget forgatás előtt, megbarátkozik a szereplőkkel. Próbál az ő fejükkel gondolkodni, így gyakran rengeteg olyan jelenetet kidob, amelytől ugyan jobb lenne a film, de kellemetlen lenne a szereplőnek.
A hangosítás tekintetében mindig a töklétes hangfelvételre kell törekedni, tapasztalata szerint ugyanis rengeteg filmkockát kell kivágni a gyatra hangminőség miatt, a filmgyártás legnagyobb gondját pedig a pénzhiány jelenti.
Az est második felében a jelenlévők megtekinthették Bálint Arthur Háromig maradok című dokumentumfilmjét is, amelyről a rendező azt mondta, hogy még csak 70 százalékban kész. A számtalan díjat begyűjtő filmes szakember ugyanakkor kifejtette: egy dokumentumfilm készítése rengeteg lelkiismereti kérdést vet fel: volt már példa arra, hogy egy filmes felhagyott a műfajjal, mert úgy látta: „ezt nem szabad megtenni az emberekkel”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!