Elvárások. A Fjord című filmjével ismét Aranypálmát nyerő, kétszeres győztes Mungiu egy korszerű vetítőtermet hiányol
Fotó: Cannes Film Festival
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
2026. május 25., 09:562026. május 25., 09:56
2026. május 25., 09:582026. május 25., 09:58
Vasárnapi hazatérésekor a kétszeres díjazott Mungiu a repülőtéren kérte a román állam fellépését.
„Közel 20 éve nyertem az első Arany Pálmát. Nem tűzheted ki célul, hogy elnyerd a díjat, az attól függ, kik ülnek a zsűriben. Minden alkalommal más filmekkel tértem vissza Cannes-ba, remélve, hogy nyerni fogok.
Nagyon bonyolult elnyerni az Arany Pálmát. Ami örömet okoz, az az, hogy ennek a filmnek az élete csak most kezdődik, esélyünk lesz az Oscarra. Kampányt fogunk indítani a filmért. De ha már ismét sikerült elnyernünk az Arany Pálmát vannak elvárásaink a román állammal szemben is.
– hangsúlyozta.
Emlékeztetett: létezik egy törvény, és létezik a lottóadó.
„Évek óta létezik ez a törvény és ez az adó, de azt a pénzt nem fizetik be, és az állam nem tesz semmit. Ez az én elvárásom, hogy az állam alkalmazza a saját törvényét, mert ha a lottóalap a törvénynek megfelelően hozzájárulna a Nemzeti Filmalaphoz, akkor nem lennének finanszírozási problémáink.
Nem várjuk, hogy szobrokat állítsanak nekünk, mert nem rúgtunk gólt” – nyilatkozta Cristian Mungiu.
Mint ismeretes, Cristian Mungiu 16 évvel azután nyert ismét Arany Pálmát, hogy a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjéért egyszer már megkapta az elismerést.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az idei győztes román versenyfilm a mélyen vallásos, konzervatív evangéliumi keresztényi értékek szerint élő Gheorghiu családról szól, amely Romániából érkezik Norvégiába.
A román apa, Mihai (Sebastian Stan) és felesége, a norvég Lisbet (Renate Reinsve) öt gyermekével az anya szülőhelyére, egy fjord melletti idilli faluba költözik.
A nagyon finom drámai helyzetekben Cristian Mungiu az együttélés kérdését és a progresszió nevében elkövetett túlkapások problémáját veti fel, és rámutat a nyugati társadalmak polarizációjára, amelyben a kételkedésnek egyre kevésbé van helye.
A téma alapján látható, hogy a történet valós eseményeken alapul.
Néhány éve jelentős hullámokat vetett a Bodnariu család esete, miután öt gyermeket vett el tőle a Barnevernet (a norvég gyermekvédelmi szolgálat) 2015-ben fizikai bántalmazás vádjával.
Az ügy a norvég hatóságok bevándorló családok elleni agresszív beavatkozásait övező viták szimbólumává vált, nemzetközi tiltakozásokat és heves vitákat váltva ki.
Széles körű tiltakozások után kiderült, hogy a vádak túlzóak voltak, és a gyermekeket végül visszaadták, a család pedig később Romániába költözött.
A művelődési minisztérium támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre
A művelődési minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című, Cristian Mungiu rendezte filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
Ezt Demeter András ügyvivő kulturális miniszter jelentette be vasárnapi Facebook-bejegyzésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!