A máramarosszigeti börtön szűk folyosója, apró cellái a kommunista elnyomás emlékét idézik
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
Naponta több százan tekintik meg a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeumát Máramarosszigeten, ahol ideiglenesen szabadtéri kiállítás is várja a közönséget – számolt be a Krónikának Kondrat Norbert, az intézmény munkatársa.
2020. július 16., 20:582020. július 16., 20:58
A járványhelyzet ellenére sokan, naponta két-háromszázan látogatják a máramarosszigeti Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeumát – mondta el a Krónika megkeresésére Kondrat Norbert, az intézmény munkatársa. Rámutatott, mivel a múzeum 2018-ban elnyerte az Európai Örökség címet, jelenleg ideiglenes, a nyár folyamán nyitva tartó szabadtéri kiállítás is megtekinthető, amely más európai, ugyanilyen címmel kitüntetett helyszíneket mutat be.
Az Európai Örökség cím azzal a céllal jött létre, hogy előtérbe helyezze a közös európai örökséget, erősítse a közösségi identitást, és megszilárdítsa a kultúrák közötti párbeszédet.
– mondta el korábban lapunknak Dobes Andrea történész.
Kondrat Norbert rámutatott, a járványhelyzet miatt leginkább belföldi látogatók érkeznek a múzeumba, most is sokan tekintik meg az épület mellett álló többalakos emlékművet, illetve az intézményhez tartozó „szegények temetőjét”, ahol az egykori börtönben elhunyt áldozatok nyugszanak. A temető a várostól két kilométerre található, nem a múzeum közvetlen közelében, ennek ellenére az odalátogatók felkeresik az emblematikus emlékhelyet, ahová titokban, éjjel temették el azokat, akik a börtönben vesztették életüket.
Az áldozatok emlékére oltárt emeltek és egy kilátót, ahonnan látni lehet a hatalmas körvonalat. Az oltár mellett több tucat urnát helyeztek el, amelyekben Románia egykori börtöneiből, munkatáboraiból, kivégzőhelyeiről származó földet helyeztek. A temetőben emléktáblák őrzik azoknak a Romániából elhurcolt áldozatoknak a nevét, akiket a Szovjetunióba deportáltak.
Az épületet 1896 és 1897 között, Wagner Gyula építész tervei alapján, a millennium emlékére emelték. A köztörvényes bűnözők fogva tartására kialakított fegyházat 1948-tól 1955-ig politikai börtönként használta a kommunista rezsim. Romániában több mint 40 politikai fegyház működött, 1950 és 1955 között a máramarosszigetiben volt a legmagasabb az elhalálozási arány.
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
A börtönben számos erdélyi magyar is raboskodott, köztük Márton Áron püspök, Boga Lajos gyulafehérvári vikárius és Czumber Lajos szatmári ordinárius. 1949. június 21-én a tövisi vasútállomásra vezető útszakaszon tartóztatták le Márton Áron püspököt hamis vádak alapján. Két éven át raboskodott Bukarestben a belügyminisztérium épülete alatti börtönben. 1951. augusztus 6-án koncepciós perben a bukaresti katonai hadbíróság 10 év szigorított fegyházra és életfogytiglani kényszermunkára ítélte. Előbb a nagyenyedi, majd a máramarosszigeti börtönben raboskodott. Később átvitték Bukarestbe, a belügyminisztérium börtönébe, majd néhány nap múlva a Malmaisonba. 1955 márciusában térhetett vissza Gyulafehérvárra.
Miután 1955-ben megkezdődtek Románia ENSZ-csatlakozásának tárgyalásai, a genfi egyezmény alapján az akkori kormány politikai amnesztiát hirdetett. A máramarosszigeti politikai foglyok egy részét kiengedték, a többieket pedig más börtönökbe, illetve kényszerlakhelyekre vitték. Akkortól kezdve megint köztörvényes fogházként működött a máramarosszigeti börtön, majd az 1975-ös felszámolás után a rossz állapotban lévő épületet időszakosan raktárként használták.
»Az emlékezet újratanulható?« kérdésre egy nagyon határozott igen választ jelent a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma” – vallja Ana Blandiana költő, az emlékmúzeum kezdeményezője, aki 1993. január 29-én egy Strasbourgban szervezett, nemzetközi emberi jogokról szóló előadáson nyújtotta be az Európa Tanácshoz az emlékmúzeum tervét. A máramarosszigeti múzeum 2017-ben kiállításnak adott otthont: a tárlat az 1956-ban meghurcolt erdélyi magyarokat mutatta be a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete munkájának eredményeként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!