2012. augusztus 08., 08:512012. augusztus 08., 08:51
A huszadik század második felének egyik legjelentősebb magyar énekes-dalszerzője, egy nemzedék igazodási pontja, Cseh Tamás három évvel ezelőtt hunyt el Budapesten. 2010-ben, a Sziget nulladik napján a magyar zenei élet legnagyobb alakjai emlékkoncerttel tisztelegtek a legendás énekes előtt. Cseh Tamás emléke idén más formában jelent meg a fesztivál programjában: a Csík Zenekar koncertje előtt a Porondszínházban Születtem Magyarországon címmel Cseh Tamás-emlékestet láthatott a közönség.
Az eredetileg a Thália Színházban bemutatott produkció rendezője Cseh Tamás egykori szerzőtársa, Bereményi Géza, a zenei rendező Hrutka Róbert, közreműködik Udvaros Dorottya, Für Anikó, Cserhalmi György, Tompos Kátya, Holecskó Orsolya, Nagy Péter, Szegezdi Róbert és Kálloy Molnár Péter. Cseh Tamás 1970 óta Bereményi Gézával közös dalok szerzője és előadója. Cseh és Bereményi a hatvanas évek legvégétől a kulturális élet „féllegális” színterein – lakásokon, házibulikban, az Egyetemi Színpadon, a Huszonötödik Színházban – tűntek fel összetéveszthetetlen hangulatú dalaikkal, amelyek egyébként a kor zenei divatjának a legkevésbé sem feleltek meg sem akkor, sem később.
1972 és 1977 között Cseh Tamás a Huszonötödik Színház tagja volt, 1977 és 1978 között az Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tartott önálló dalesteket. 1982 és 1998 között a Katona József Színházban, 1998-tól pedig a Bárka Színház társulatában játszott. 1977-ben Levél a nővéremnek címmel jelent meg az első Cseh Tamás-lemez Bereményi Géza dalszövegeivel – amelyet számos újabb album követett –, Másik Jánossal közös előadásban. Bereményi nélkül, Csengey Dénessel is készített egy lemezt Mélyrepülés (1988) címmel, majd – egyik utolsó nagy munkájaként 2004-ben – Ady Endre verseiből Novák János zenéjével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok