A Gutenberg-galaxis nem halott

A kolozsvári Koinónia Kiadó 2015-ben összesen kilenc új könyvet jelentetett meg, és hét kötet a másodkiadást is megérte, köztük Zágoni Balázs Barni és a lányok, Lucian Boia A Nyugat hanyatlása, valamint Neagu Djuvara A románok rövid története című könyve – sorolta lapunk megkeresésére Rostás-Péter Emese felelős szerkesztő.

Mint mondta, az újranyomások tekintetében úgymond rekordot döntött a kiadó, először fordult elő, hogy egyetlen év alatt ennyi címet sikerült és kellett újra hozzáférhetővé tenniük az olvasók számára. „Ami az eladásokat illeti, meglehetősen jó évet zártunk, és a 2014 novemberében megnyitott Koffer könyves kávézó is beváltotta a hozzá fűzött reményeket: annak ellenére, hogy még nem nyereséges, egyre jobb hónapokat zárunk\" – válaszolta Rostás-Péter Emese az anyagiakat firtató kérdésre. A jövő évi terveik között több fordításkötet megjelentetése szerepel, de természetesen a hazai szerzők kéziratainak kiadására is készülnek.

Húsz év fiataljainak antológiája

Gáll Attila, a sok erdélyi pályakezdőnek publikálási lehetőséget biztosító Erdélyi Híradó Kiadó szerkesztője elmondta: 2015 bizonyos szempontból az újrakezdés éve volt, hiszen Orbán János Dénes távozott a kiadó éléről, de egyben ünnepi évforduló is volt számukra, hiszen 20 éve, 1995-ben indult útjára az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozat.

Ezen alkalomból jelentették meg az Előretolt Helyőrség Ezredévkönyv című antológiát, amely a sorozatban publikáló 48 szerző verseiből, prózai műveiből, kritikai írásaiból szemezget. Emellett idén jelent meg a Gáll szerint „méltán elhíresült\" Beatcore, Horváth Benji második verseskötete, valamint a Transindex internetes oldal által az év könyvének kikiáltott Tejszobor, Láng Orsolya debütkötete, amely egyéb elismerések mellett az Erdélyi Magyar Írók Ligájának debütdíját is elnyerte.

„Kiadványaink jellegéből adódóan, eredményességünket soha nem a bevételek skáláján mértük, mérjük le. Fiatal, illetve az évek során középkorúvá érett szerzőink könyvei egyre tetszetősebb kivitelezésben jelennek meg, kiadványaink egyre több könyvesbolt és internetes áruház kínálatában megtalálhatók – fogalmazott kérdésünkre Gáll Attila. – Előreláthatóan a közeljövő is erről fog szólni: tehetséggondozásról, debütkötetekről, a háttérlistán szereplő, állandó szerzőink friss köteteiről, illetve magyarországi társkiadónkkal, a Fiatal Írók Szövetségével ápolt jó viszony megtartásáról.\"

Az ország legrégebbi magyar kiadója, a Kriterion vezetője, H. Szabó Gyula elmondta, a 2015-ös évben 20 címet adtak ki, ebből 17 magyar nyelvű és 3 román nyelvű kötet – ez némileg elmarad a 2014-es számtól. „Pontos gazdasági eredményeket még nem mondhatok, de annyi bizonyos, hogy némi belső átszervezésnek és kollégáim erőfeszítéseinek is köszönhetően jobbak a gazdasági eredményeink, mint a megelőző években. Elég sok rendezvényen veszünk részt, ez is javít a bevételeinken\" – mondta az igazgató.

Hozzátette azonban, hogy mindez nem fordítja meg a trendet, miszerint egyre apadnak a könyvvásárlók, és egyre több ráfordítással jár minden egyes könyv értékesítése. „A közeljövő valószínűleg elindítja a könyvkiadók szerepének átértékelését, a tét nem kisebb, mint az, hogy vagy megtalálják helyüket és szerepüket az internet és a digitális könyv meghatározta új (piaci) feltételek között, vagy a múlt dicső lomjai közé kerülnek és gyermekeink nosztalgiázásának tárgyai lesznek\" – fogalmazott H. Szabó Gyula.

A pályázatok istenei

Sok szó esik arról is, hogy az erdélyi könyvekhez olykor nem is olyan könnyű hozzáférni, a terjesztés finoman szólva is hagy maga után kívánni valót. A Sétatér Kulturális Egyesület 2013-ban éppen azért jött létre, hogy enyhítse a könyvterjesztés körüli anomáliákat, népszerűsíteni próbálja a kortárs irodalmat, és évente 3–4 kötetet maga is megjelentessen.

Király Zoltán költő, az egyesület egyik alapítója lapunknak elmondta: örömükre szolgál, hogy az elmúlt esztendőben kiváló erdélyi költők könyveit adhatták ki a Sétatér Könyvek sorozatban: Fekete Vince Vak visszhang és Király László A Bethlen-bástya dallama című verskötetét. Ínyencfalat lehet ugyanakkor azok számára, akik a kilencvenes években Kolozsváron jártak egyetemre, Alexandru Vakulovski Hányinger utca című regénye Lövétei Lázár László fordításában.

„Idén tavaszszal jelenik meg György Attila: Harminchárom című történelmi regényének újrakiadása. Fontos könyvnek tartom, s magyarországi megjelenésének (2002) idején nemigen jutott el az erdélyi olvasókhoz, ezt igyekszünk pótolni – sorolta Király. – Tervekről sokat lehetne beszélni, azok mindig voltak és lesznek, de mivel teljesen a pályázatok derűs vagy zordon isteneitől függnek, inkább nem beszélnék róluk. Szándékunk szerint továbbra is évi 3-4 címet adnánk ki, ezek közt egy kortárs román szerző könyvét is, hátha ezzel sikerül némiképpen hozzájárulni a két irodalom közti kapcsolat elmélyítéséhez.\"

Hisznek az erdélyi könyvekben

2014 februárjában nyitották meg az IDEA Könyvtér kolozsvári könyvesboltját a Sapientia egyetem új kolozsvári épületében, a Tordai út elején, majd 2014 októberében a Budapest II. kerületi Marczibányi Téri Művelődési Központban átvették az addig Tintakő Könyvesbolt néven működő üzletet. Az IDEA Könyvtér „Erdélyi magyar könyvek egy térben\" mottója jól mutatja a kezdeményezők célkitűzéseit: hozzáférhetővé, ráadásul egy helyen áttekinthetővé tenni mindazon könyveket, folyóiratokat, amelyeket az erdélyi magyar kiadók és egyesületek megjelentetnek.

Nagy Péter, az IDEA nyomda igazgatója, a könyvtér vezetője lapunk megkeresésére elmondta: a 2015-ös, második évükben jelentősen nőtt vásárlóik száma, köszönhetően elsősorban annak, hogy beindították a webáruházukat is az Ideakönyvtér.ro oldalon. Nagy szerint még messze állnak attól, hogy online könyvesboltjuk olyan érdeklődés mellett működjék, ahogy kellene, de ennek köszönhetően sokan szereznek tudomást az IDEA Könyvtér létezéséről, köztük számos nem kolozsvári olvasó.

A bolt vezetője a könyvvásárokon, városnapokon és egyéb rendezvényeken való részvételüket is kiemelte, hiszen a mobilstandnál értékesített könyvek is jelentősen hozzájárultak forgalmuk növekedéséhez. „Bár ez még csak a második éve a kezdeményezésnek, elmondhatom, hogy kiemelkedő volt: a bolt megáll a maga lábán. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne szükségünk továbbra is támogatókra – akik szerencsére mindig mellénk állnak –, de sokat tanultunk, és bízunk benne, hogy a harmadik évünk még jobb lesz\" – fogalmazott Nagy Péter.

A budapesti üzlet fogadtatásával kapcsolatban elmondta, a magyar főváros egészen más miliő, óriási város, amelyben lassan terjed a híre bárminek, de azt tapasztalták, hogy akik felfedezték a boltot, azok részéről nagyon pozitív a visszajelzés. Mint mondta, a budapesti és magyarországi forgalmuk jelentős javulását remélik a hamarosan beinduló magyarországi webáruházuktól, amely Tintakő–IDEA Könyvtér néven lesz elérhető. Nagy hozzátette, Magyarországon a statisztikák szerint sokkal többen vásárolnak online boltokban, mint Erdélyben, már csak ezért is fűznek nagy reményeket az új fejlesztésükhöz. A Marczibányi Téri Művelődési Központban egyébként számos Erdéllyel kapcsolatos programot is szerveznek, így ezek közönsége is megismeri a boltot, amelyben az elődkönyvesbolt, a Tintakő megmaradt készletét is kínálják az erdélyi kiadványok mellett.

Nagy Péter elmondta, a nyomdaként, kiadóként is működő IDEA cégcsoport igazgatójaként pontosan átlátja az erdélyi könyves szakemberek problémáit, ezért is hozta létre a boltot. „Nem igaz, hogy Kolozsváron, Erdély fővárosában ne tudna megélni egy ilyen vállalkozás, sőt én azt mondom, hogy a kincses városnak a meglévő öt magyar könyvesbolt még mindig kevés. A legutóbb megnyílt Koffer könyves kávézót sem tekintjük konkurenciának, sőt örülünk neki, partneri viszonyban vagyunk. Mindegyik könyvesboltnak megvan a maga specifikuma, együtt több skálát tudunk lefedni. Nem gondolom azt, hogy temetni kéne a könyves szakmát\" – fogalmazott.

Az IDEA Könyvtér egyébként december 17–19. között 3. alkalommal szervezte meg az Adventi Könyvvásárt, amelyen kedvezményesen kínálták a könyveket, hogy a karácsonyi ajándékozásban is segítséget nyújtsanak az olvasni szeretőknek. Nagy Péter elmondta: mintegy 25–30 százalékkal volt gyengébb a forgalmuk, mint a 2. Adventi Könyvvásáron, főképpen azért, mert ezúttal kevesebb figyelmet fordítottak a rendezvény reklámjára, éppen abban az időszakban költözött ugyanis új székhelyre az IDEA cégcsoport, ami nagyon lefoglalta a figyelmüket.

Nagy szerint ugyanakkor színesebb volt az idei kiadás, hiszen a Kolozsvári Magyar Napok első Téli fesztiváljának keretében szervezték meg, a tanulságot pedig leszűrték: minden csatornát ki kell használni a továbbiakban az esemény népszerűsítésére. „Bár az emberek olvasáskedvén, szokásain változtatni nem tudunk, hiszünk benne, hogy szükség van egy boltra, amely olyan könyveket kínál, amelyek rólunk szólnak, a mi értékeinket képviselik, a kultúránk megőrzését segítik\" – összegzett Nagy Péter.