A csend arcai és színeváltozása

Siklódi Zsoltnak ez az első egyéni bemutatkozása Marosvásárhelyen. Eddig főként csoportos tárlatokon, illetve képzőművészeti táborok résztvevőjeként vagy művészeti vezetőjeként ismerhette meg a közönség a szovátai alkotót, akinek legfőbb jellemzője a sokoldalúság. Hosszú éveken át a Gyergyószárhegyi Művésztelep művészeti vezetője volt, illetve a Székelyföldi Grafikai Biennále főszervezőjeként, kurátoraként is ismert. Színes életművéből kaphat most egy kisebb ízelítőt a közönség, hiszen grafikák, metszetek, fotók és kisplasztikák kaptak helyet a Bernády-ház kiállítótermében. A csend arcai című kiállítás a művész utóbbi időben született munkáit mutatja be.

„Siklódi Zsolt mindig képes meglepni a nézőit” – hívta fel a figyelmet Nagy Miklós Kund művészeti író, a Bernády-ház házigazdája. A grafikusként és fotósként, sőt még filmesként is ismert művész most szobrászként is bemutatkozik, de ami ennél is meglepőbb, az az, hogy jó ideje az írás is foglalkoztatja: szépirodalmi műveket ír, elsősorban rövidprózát. Ebből a megnyitó közönsége is kapott egy kis ízelítőt: a művész lánya, a 11. osztályos Siklódi Fruzsina, a marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium tanulója olvasott fel édesapja írásaiból.

Méltatásában Nagy Miklós Kund elmondta, amikor megkereste Siklódi Zsoltot az egyéni kiállítás ötletével, arra számított, hogy tartózkodni fog, és meg kell majd győznie. De nem így volt, a művész azonnal rábólintott a felkérésre, és készült a tárlatra. Erre az alkalomra készítette el a különleges kisplasztikáit is, amelyek érdekessége a fa-fém, a kő-fa, a kő-fém ötvözése, azok lesimított ívei, leginkább kenyérre, vagy kagylóra emlékeztetető formái.

Arra a kérdésre, hogy a csöndnek vannak-e arcai, lehetnek-e arcai, a méltató úgy fogalmazott, hogy igen. Hiszen a falakra kihelyezett, tavakat ábrázoló képek is többféle technikával készültek, fotó és grafika egyaránt szerepel, van amelyiken légies látkép, a másikon ködre emlékeztető, szürkés, tejszínű tó és környéke, egy harmadikon barnás, sötétedő estét idéző hangulat elevenedik meg. „Külön fázisokon látható az átalakulás, az, ahogy a kezdeti gondolat fejlődik, változik. A tavak között például a Medve-tó van megörökítve, vagy egy szinte megjegyezhetetlen nevű koreai tó. Csend, nyugalom, béke jellemzi ezeket a tavakat” – hangzott el a tárlatnyitón.

Az eseményen jelen volt Péter Ferenc, Szováta polgármestere is, aki mint régi jó barátját, egykori iskolatársát köszöntötte a művészt, és felolvasta az erre az alkalomra írt alkotásról, alkotói folyamatról, művészetről szóló szövegét.