Vége lesz? Zelenszkij bízik abban, hogy Trump megállítja Putyint
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Donald Trump meghatározó lehet a háború befejezésében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki feleségével, Olena Zelenszkával együtt széles körű interjút adott az ukrán televízióban csütörtökön, amelyben kifejtette elképzeléseit Ukrajna 2025-ös békéjének lehetőségeiről.
2025. január 03., 10:322025. január 03., 10:32
„Hány napja volt 2024-nek? 1,000?” – viccelődött Zelenszkij a Kyiv Independent szerint, mielőtt válaszolt a háború 2025-ös lehetséges végére vonatkozó kérdésekre.
Az interjú alig néhány héttel Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatása előtt készült, aki
Az egyórás interjú során Zelenszkij a témák széles skáláját vonultatta fel, belföldi és nemzetközi kérdéseket egyaránt érintett, mivel Ukrajna előtt a tartós béke biztosításának feladata áll a teljes körű háború negyedik évének kezdetén.
Amikor Donald Trump megválasztott amerikai elnökről kérdezték, Zelenszkij világosan fogalmazott arról, hogy milyen hatással lehet a háború 2025-ben történő befejezésének kilátásaira.
„Meghatározó lehet a háború befejezésében... vagy, ami reálisabb, segíthet nekünk megállítani (Vlagyimir) Putyin orosz elnököt. Ezt megteheti” – mondta Zelenszkij, hozzátéve: „Hiszem, hogy valóban véget akar vetni ennek a háborúnak”.
Ukrán tisztségviselők sürgetik a megválasztott elnököt, hogy tartsa fenn a támogatást, és az Oroszországgal való kapcsolattartás során a „béke az erőn keresztül” megközelítést alkalmazza, miután Trump néhány konzervatívabbnak és szkeptikusabbnak tartott tisztségviselőt nevezett ki az Ukrajnának nyújtott katonai segítség rendezésére.
– mondta Zelenszkij.
Néhány ellentmondásosabbnak tartott kinevezés ellenére
„Eddig nem volt semmilyen negatív interakcióm a kapcsolatainkban (a Trump-kormányzattal)” – mondta Zelenszkij az interjúban. „A legfontosabb szempont az, hogy ezeket a kapcsolatokat kiépítsük – jegyezte meg”.
Kellogg kinevezését követően az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij azt mondta, hogy Kellogg „nem új személy Ukrajna számára”.
„Ukrajna amerikai nagykövetsége szoros kapcsolatokat ápolt vele, különösen a szakértői diplomácia keretében az elmúlt években, és ez idő alatt jó párbeszédet alakított ki és tartott fenn vele” – tette hozzá Tyihij.
Kellogg hangsúlyozta Trump elkötelezettségét a háború befejezése mellett, egy decemberi interjúban azt mondta, hogy szerinte
Kellogg beleegyezett, hogy Trump beiktatását követően Kijevbe látogasson.
Trump novemberi választási győzelme óta Kijev összehangolt erőfeszítéseket tett a kapcsolatok erősítésére az újonnan hivatalba lépő adminisztrációval, sőt, a 2024-es elnökválasztási kampány közepette találkozott Trumppal.
Az interjú során Zelenszkij kitért arra is, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van szilárd biztonsági garanciákra.
– mondta Zelenszkij. „Hogy őszinte legyek, az európaiak az Egyesült Államok elnökének véleményét tartják szemmel – mutatott rá”.
Az ukrán elnök mérlegelte Emmanuel Macron francia elnök azon törekvéseit, hogy európai katonákat küldjenek potenciális békefenntartóként Ukrajnában. Bár üdvözölte a kezdeményezést övező elképzeléseket, Zelenszkij hangsúlyozta a szélesebb körű európai részvétel szükségességét.
„Nem szeretnénk, ha (a békefenntartási kezdeményezés) csak egy, két országból állna, ha megvalósul” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy
„Úgy látom, hogy Trumpnak pozitív benyomása van az elképzelésről” – mondta Zelenszkij az esetleges európai békefenntartókkal kapcsolatban.
A Zelenszkijjel és Macronnal december elején Párizsban tartott találkozót követően Trump állítólag világossá tette, hogy azt szeretné, ha Európa átvenné az esetleges ukrajnai tűzszünet felügyeletének vezetését.
„A háború forró szakasza meglehetősen gyorsan véget érhet, ha Trump határozottan kiáll, és úgy vélem, hogy álláspontjának egybe kell esnie az európai szövetségesek álláspontjával” – mondta Zelenszkij, amikor arról kérdezték, hogy Trump beiktatását követően lehetséges-e a háború befejezése.
Kijev 2022 szeptemberében nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét, 2024 júliusában pedig a szövetség megerősítette Ukrajna „visszafordíthatatlan útját a teljes euroatlanti integráció felé, beleértve a NATO-tagságot” – bár Ukrajna nem kapott végleges választ a jövőbeli csatlakozásáról.
Annak ellenére, hogy Ukrajna elkötelezte magát a szövetséghez való csatlakozás mellett, az elmúlt hónapokban megváltoztatta retorikáját, ami arra utal, hogy
„Röviden, az igazságos béke garanciája számunkra az, hogy EU-tagok legyünk, és hogy erre mikor kerül sor. Az, hogy erős biztonsági garanciákkal rendelkezünk, és erre a NATO a legjobb lehetőség” – zárta Zelenszkij.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!