Ígéret. Putyin szerint az orosz hadsereg idén 1,4 millió drónt kap
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Az ukrán hadseregnek sikerült lecsökkentenie az orosz erők támadópotenciálját a donyecki régióban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóüzenetében.
2024. szeptember 20., 09:062024. szeptember 20., 09:06
Katonai vezetőkkel tartott megbeszélését követően azt mondta, hogy a hadsereg minden tőle telhetőt megtesz „a harci dandárok ellenállóképességének erősítése érdekében”.
Mindemellett elismerte, hogy a helyzet továbbra is „rendkívül nehéz, naponta vívott súlyos harcokkal” a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében.
Az augusztus elején indított kurszki betöréssel kapcsolatban azt mondta, hogy
„Arra a harcszíntérre sikerült csaknem 40 ezer orosz katona átirányítását elérni” – hangsúlyozta.
Zelenszkij beszélt arról is, hogy légitámadásban egy ember életét vesztette Szumi városának egyik idősek otthonában. Volodimir Artyuh, a régió kormányzója egy tévéműsorban egy halottról és kilenc sebesültről számolt be. Az idősek otthonában több mint kétszázan tartózkodtak.
Eközben Vlagyimir Putyin elnök az orosz hadiipari bizottságnak a különleges rendeltetésű pilóta nélküli repülőgéprendszerek fejlesztéséről csütörtökön megtartott tanácskozásán kijelentette: idén a tavalyi drónmennyiség tízszeresét fogja megkapni az orosz hadsereg.
Putyin szerint
Közölte, hogy a drónok tervezésével, tesztelésével és sorozatgyártásával speciális kutatási és gyártási központok fognak foglalkozni. Mint mondta, 2030-ig Oroszország régióiban 48 ilyen létesítmény fog megépülni.
„A kulcsfeladat a légi drónok széles választékának előállítása, ezen ígéretes technikai sorozatgyártásnak a mielőbbi megteremtése” – hangoztatta Putyin.
Egyúttal
Az orosz elnök csütörtökön Szentpéterváron látogatást tett a drónokat gyártó Különleges Technológiai Központban, ahol megtekintette a robottechnikai komplexumok modelljeinek kiállítását és egy antennákat gyártó üzemegységet is.
Eközben Jens Stoltenberg leköszönő főtitkár csütörtöki búcsúbeszédében kijelentette: minél több fegyvert ad Ukrajnának a NATO, annál valószínűbbé válik a béke. Stoltenberg egyúttal kiállt Kijev NATO-tagsága mellett.
– mondta. „Semmilyen célt nem lehet elérni béke és biztonság nélkül, a békének azonban ára van” – tette hozzá a „Gondolatok egy kihívásokkal teli évtizedről” című beszédében a szövetség brüsszeli székhelyén.
Stoltenberg felidézte, hogy tízéves ciklusa alatt kulcsfontosságú változások történtek a világban – például az ukrajnai háború, a koronavírus-járvány, egyre nagyobb versengés Kínával, valamint a kibertámadások gyakoribbá válása –, azonban
Sürgette a védelmi kapacitásokra fordított összegek növelését, hozzátéve, hogy míg korábban abban állapodtak meg: a tagországok a GDP-jük két százalékát fordítják védelemre, mára ez az arány „a minimum”, a jövőben „jelentősen többet” kell szánni a védelemre.
Az Oroszországgal folytatott kereskedelemre kitérve leszögezte: „a szabadság a szabadkereskedelemnél is fontosabb”. Mint mondta, míg régen a tagállamok egyszerű kereskedelmi ügyletként tekintettek az orosz gáz vásárlására, ma már tudják, hogy
„Nem szabad ugyanezt a hibát elkövetni Kínával kapcsolatban” – szögezte le, hozzátéve, hogy bár nem ellenzi az ázsiai országgal folytatott kereskedelmet, „nem szabad a rövidtávú üzleti előnyökért feláldozni a hosszútávú biztonsági szükségleteket”.
Mindazonáltal aláhúzta azt is: a biztonság nem lehet ürügy arra, hogy a tagállamok egymás ellen vezessenek be korlátozó intézkedéseket, ugyanis „az országaink közötti vámok és a határok növelik a költségeket, miközben csökkentik a minőséget; és mivel ez gyengíti gazdaságainkat, aláássa biztonságunkat is”.
„A katonai erőnek vannak határai” – mondta, amire példának a NATO afganisztáni misszióját hozta fel. Ezzel kapcsolatban aláhúzta:
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiállt a NATO Kijevnek nyújtott támogatása mellett, hangsúlyozva, hogy bár rendkívül fontos a jövőbeni párbeszéd a felek között, „a párbeszéd csak akkor működik, ha erős védelmi kapacitás is jár vele”. „Meg kell győzni (Vlagyimir) Putyin (orosz elnököt), hogy nem éri meg folytatnia a háborút” – hangsúlyozta.
Mint mondta,
„Amit mi tehetünk, hogy erős tárgyalópozícióhoz segítjük őket” – tette hozzá.
„Nem létezhet valódi biztonság Európában stabil Ukrajna nélkül, Ukrajnának pedig nincs hosszútávú biztonsága NATO-tagság nélkül”
– jelentette ki, leszögezve: „a NATO kapui nyitva állnak Ukrajna előtt”.
A főtitkár egyúttal
Mint mondta, „a NATO nincs kőbe vésve”, és kiemelte, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldaláról hallani olyan hangokat, amelyek a két régió elválását sürgetik.
Kiemelte, hogy ezen hangok egyik fél érdekét sem szolgálják: „az elzárkózás senkinek nem hoz biztonságot, ugyanis a biztonsági kihívások egyetlen országnak – bármelyik legyen az – túl nagyok”.
Kiemelte, hogy
„Bármely olyan politika, amely alá akarja ásni ezt a szövetséget, elherdálja Amerika legnagyobb javait” – jelentette ki.
Beszédében a főtitkár méltatta utódját, Mark Rutte volt holland miniszterelnököt mint olyan embert, aki egyebek között „tudja, mikor kell kompromisszumot kötni, de azzal is tisztában van, hogy az alapvető értékekből nem szabad engedni”.
Orosz házelnök: Nukleáris világháborúhoz vezet az EP állásfoglalása
Nukleáris fegyverek bevetésével járó világháborúhoz vezet az Európai Parlament (EP) felhívása, hogy oldják fel a korlátozásokat az orosz területre nyugati fegyverekkel mérendő csapások ügyében – írta Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtökön Telegram-csatornáján.
„Az, amire az Európai Parlament felszólít, nukleáris fegyverekkel vívott világháborúhoz vezet” – fogalmazott Vologyin.
Az Állami Duma elnöke egyben felszólította az EP-t, hogy az állásfoglalás elfogadása után oszlassa fel magát. Emlékeztetett rá, hogy a fasizmus elleni küzdelem során 27 millió szovjet állampolgár vesztette életét és azt írta, hogy éppen az ő országa szabadította fel „egész Európát”.
Szerinte a nyugati fegyverekkel mélyen az ország belsejében végrehajtott csapások esetén Oroszország kemény választ fog adni „erősebb fegyverek alkalmazásával”. Hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban senkinek ne legyenek illúziói és rámutatott, hogy a Szarmat rakéta repülési ideje Strasbourgig 3 perc 20 másodperc.
Az Európai Parlament csütörtöki ülésén 425 szavazattal 131 ellenében és 63 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban arra kérte az uniós tagállamokat, tegyék lehetővé, hogy Kijev a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa „legitim katonai célpontok” támadására Oroszországban. A dokumentum szerint a korlátozás feloldása nélkül Ukrajna nem tudja teljes mértékben gyakorolni az önvédelemhez való jogát, és így lakossága és infrastruktúrája továbbra is ki van téve a támadásoknak. Az EP továbbá síkra szállt amellett is, hogy valamennyi uniós ország és NATO-szövetséges közösen és egyénileg is vállalja, hogy évente a GDP-je legalább 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújt Ukrajnának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem befolyásolhatja az Oroszország és az Egyesült Államok közötti együttműködést a Burevesztnyik nukleáris meghajtású manőverező robotrepülőgép tesztelése – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak.
Súlyos börtönbüntetésekre ítéltek hétfőn Skóciában öt román állampolgárt szexuális bűncselekményekért, embercsempészetért és kelet-európai nők prostitúcióra kényszerítéséért.
XIV. Leó pápa hétfőn fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt.
Két különálló balesetben lezuhant egy amerikai helikopter és egy vadászgép vasárnap a Dél-kínai-tengeren – közölte hétfőn az Egyesült Államok.
Donald Trump amerikai elnök felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az új stratégiai fegyverek tesztelése helyett inkább az ukrajnai háború befejezésére koncentráljon.
Az Egyesült Államok és Kína megállapodott a kétoldalú kereskedelmet szabályozó egyezség kereteiben, és lekerülhet a napirendről az újabb amerikai büntetővám – közölte Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap.
Körülbelül 200 orosz katona hatolt be a Donyecki területen található Pokrovszk frontvárosba – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara vasárnap.
Kemény választ fog adni az orosz hadsereg, ha Oroszország belsejét nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorában.
Tesztelték a Burevesztnyik hiperszonikus, pilóta nélküli manőverező repülőgépet október 21-én.
Oroszország újabb dróntámadást hajtott végre Kijev ellen szombatról vasárnapra virradó éjjel. A támadásban legalább három ember életét vesztette, és további 29-en megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!