Zelenszkij: sikerült csökkenteni az oroszok támadópotenciálját Donyeckben – Putyin: tízszer annyi drónunk lesz, mint tavaly

„Arra a harcszíntérre sikerült csaknem 40 ezer orosz katona átirányítását elérni” – hangsúlyozta.

Zelenszkij beszélt arról is, hogy légitámadásban egy ember életét vesztette Szumi városának egyik idősek otthonában. Volodimir Artyuh, a régió kormányzója egy tévéműsorban egy halottról és kilenc sebesültről számolt be. Az idősek otthonában több mint kétszázan tartózkodtak.

Eközben Vlagyimir Putyin elnök az orosz hadiipari bizottságnak a különleges rendeltetésű pilóta nélküli repülőgéprendszerek fejlesztéséről csütörtökön megtartott tanácskozásán kijelentette: idén a tavalyi drónmennyiség tízszeresét fogja megkapni az orosz hadsereg.

Putyin szerint

Közölte, hogy a drónok tervezésével, tesztelésével és sorozatgyártásával speciális kutatási és gyártási központok fognak foglalkozni. Mint mondta, 2030-ig Oroszország régióiban 48 ilyen létesítmény fog megépülni.

„A kulcsfeladat a légi drónok széles választékának előállítása, ezen ígéretes technikai sorozatgyártásnak a mielőbbi megteremtése” – hangoztatta Putyin.

Egyúttal

Az orosz elnök csütörtökön Szentpéterváron látogatást tett a drónokat gyártó Különleges Technológiai Központban, ahol megtekintette a robottechnikai komplexumok modelljeinek kiállítását és egy antennákat gyártó üzemegységet is.

Eközben Jens Stoltenberg leköszönő főtitkár csütörtöki búcsúbeszédében kijelentette: minél több fegyvert ad Ukrajnának a NATO, annál valószínűbbé válik a béke. Stoltenberg egyúttal kiállt Kijev NATO-tagsága mellett.

– mondta. „Semmilyen célt nem lehet elérni béke és biztonság nélkül, a békének azonban ára van” – tette hozzá a „Gondolatok egy kihívásokkal teli évtizedről” című beszédében a szövetség brüsszeli székhelyén.

Stoltenberg felidézte, hogy tízéves ciklusa alatt kulcsfontosságú változások történtek a világban – például az ukrajnai háború, a koronavírus-járvány, egyre nagyobb versengés Kínával, valamint a kibertámadások gyakoribbá válása –, azonban

Sürgette a védelmi kapacitásokra fordított összegek növelését, hozzátéve, hogy míg korábban abban állapodtak meg: a tagországok a GDP-jük két százalékát fordítják védelemre, mára ez az arány „a minimum”, a jövőben „jelentősen többet” kell szánni a védelemre.

Az Oroszországgal folytatott kereskedelemre kitérve leszögezte: „a szabadság a szabadkereskedelemnél is fontosabb”. Mint mondta, míg régen a tagállamok egyszerű kereskedelmi ügyletként tekintettek az orosz gáz vásárlására, ma már tudják, hogy

„Nem szabad ugyanezt a hibát elkövetni Kínával kapcsolatban” – szögezte le, hozzátéve, hogy bár nem ellenzi az ázsiai országgal folytatott kereskedelmet, „nem szabad a rövidtávú üzleti előnyökért feláldozni a hosszútávú biztonsági szükségleteket”.

Mindazonáltal aláhúzta azt is: a biztonság nem lehet ürügy arra, hogy a tagállamok egymás ellen vezessenek be korlátozó intézkedéseket, ugyanis „az országaink közötti vámok és a határok növelik a költségeket, miközben csökkentik a minőséget; és mivel ez gyengíti gazdaságainkat, aláássa biztonságunkat is”.

„A katonai erőnek vannak határai” – mondta, amire példának a NATO afganisztáni misszióját hozta fel. Ezzel kapcsolatban aláhúzta:

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiállt a NATO Kijevnek nyújtott támogatása mellett, hangsúlyozva, hogy bár rendkívül fontos a jövőbeni párbeszéd a felek között, „a párbeszéd csak akkor működik, ha erős védelmi kapacitás is jár vele”. „Meg kell győzni (Vlagyimir) Putyin (orosz elnököt), hogy nem éri meg folytatnia a háborút” – hangsúlyozta.

Mint mondta,

„Amit mi tehetünk, hogy erős tárgyalópozícióhoz segítjük őket” – tette hozzá.

„Nem létezhet valódi biztonság Európában stabil Ukrajna nélkül, Ukrajnának pedig nincs hosszútávú biztonsága NATO-tagság nélkül”

– jelentette ki, leszögezve: „a NATO kapui nyitva állnak Ukrajna előtt”.

A főtitkár egyúttal

Mint mondta, „a NATO nincs kőbe vésve”, és kiemelte, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldaláról hallani olyan hangokat, amelyek a két régió elválását sürgetik.

Kiemelte, hogy ezen hangok egyik fél érdekét sem szolgálják: „az elzárkózás senkinek nem hoz biztonságot, ugyanis a biztonsági kihívások egyetlen országnak – bármelyik legyen az – túl nagyok”.

Kiemelte, hogy

„Bármely olyan politika, amely alá akarja ásni ezt a szövetséget, elherdálja Amerika legnagyobb javait” – jelentette ki.

Beszédében a főtitkár méltatta utódját, Mark Rutte volt holland miniszterelnököt mint olyan embert, aki egyebek között „tudja, mikor kell kompromisszumot kötni, de azzal is tisztában van, hogy az alapvető értékekből nem szabad engedni”.