
Zelenszkij szerint hiba volt, hogy az ország a Szovjetunió felbomlásakor, több mint 30 évvel ezelőtt lemondott a területén tárolt atomfegyverekről
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Tartós béke Oroszországgal csak az Egyesült Államok segítségével érhető el – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban, amelynek videofelvételét hétfő este közölte az ukrán elnöki hivatal.
2025. január 28., 14:502025. január 28., 14:50
Donald Trump amerikai elnökkel beszélve az ukrán elnök egy jövőbeni tűzszünethez erős katonai támogatást és biztonsági garanciákat kért, mivel ez az egyetlen mód arra, hogy Oroszország ne tudja később újrakezdeni a 2022-ben kirobbantott háborút – mondta Zelenszkij az Il Foglio című olasz lapnak adott interjúban, amelynek részleteit az ukrán média is közölte.
Úgy vélte, hogy ez volt az alapja a Moszkva által Ukrajna ellen indított háborúnak.

Harkivban ketten, Odesszában négyen megsebesültek a kedd éjszakai orosz dróntámadás következtében, lakóházakat, üzemeket, infrastrukturális objektumokat ért találat a helyi hatóságok vezetőinek beszámolói szerint, amelyeket az Ukrajinszka Pravda idézett.
Az 1994-es budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország erős biztonsági garanciákat adott három volt szovjet köztársaságnak, Ukrajnának, Fehéroroszországnak és Kazahsztánnak, cserébe azért, hogy a területükön lévő összes atomfegyverről lemondanak. Ez „ostoba és felelőtlen” engedmény volt – mondta Zelenszkij –, mert később minden másképp alakult: amikor Oroszország 2014-ben megszállta a Krím félszigetet, valamint a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék egyes területeit, Kijev beavatkozásra szólította fel a garanciát vállaló országokat, de ők nem reagáltak.
A fegyvereinket konkrét biztonsági garanciákra kellett volna cserélnünk, ami akkoriban egy dolgot jelentett: a NATO-t. Ma is egyetlen dolgot jelent: a NATO-t” – szögezte le.
Volodimir Zelenszkij azzal érvelt az interjúban, hogy NATO-országok ellen nem indult invázió, Ukrajna ellen pedig már a második zajlik, mivel megbízott a gyenge garanciákban.

Az Európai Unió összesen több mint 134 milliárd euróval támogatta már Ukrajnát, de világos, még több lőszerre, légvédelemre, kiképzett katonákra van szüksége – jelentette ki Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn Brüsszelben.
„A közelmúltunk történelme miatt már nem vagyunk hajlandóak feladni azt, ami a miénk, anélkül, hogy cserébe komoly biztosítékot kapnánk a békére. Az atomfegyvereink átadásáért cserébe háborút kaptunk” – mondta.
Zelenszkij felidézte, hogy a Trumppal folytatott megbeszélésen a budapesti memorandumra, valamint a 2019-ben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozójára hivatkozva arra figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy „Putyin gyakran megszegi a szavát”.
„Ha a másik fél nem tartja be az ígéreteit, és gyakran hazudik, akkor kivételes körülményekre van szükség ahhoz, hogy Putyin megértse: az ígéretek megszegése és a háború újraindítása már nem opció” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök az interjú szerint a budapesti memorandummal kapcsolatban azt mondta Trumpnak: „ha visszamehetnék 1994-be, csak olyanra cserélném el a nukleáris fegyvereinket, ami valóban elrettent minden agresszort, függetlenül a politikai hatalmától, területének nagyságától vagy katonai erejétől”. Mire az amerikai elnök Zelenszkij szerint azt válaszolta: „Igen, értem, amit mondasz. Nem lehet háromszor elkövetni ugyanazt a hibát”.
A Kreml hétfőn közölte, hogy még nem kapott jelzéseket az Egyesült Államoktól Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump elnök esetleges találkozójának megszervezéséről, de továbbra is készen áll egy ilyen találkozó megszervezésére.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!