Zelenszkij elismerte, hogy a kelet-ukrajnai helyzet nehéz, több okból is, és Oroszország nyomul előre
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy diplomáciai eszközökkel 2025-ben le lehessen zárni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút.
2024. november 16., 20:022024. november 16., 20:02
Zelenszkij erről egy szombaton sugárzott interjúban beszélt, amelyben szólt a keleti fronton kialakult, „valóban bonyolult helyzetről” is, ahol az orosz erők gyorsan nyomulnak előre a kisebb létszámú és kevésbé jól felfegyverzett ukrán erőkkel szemben.
„Mindent meg kell tennünk, hogy ez a háború jövőre véget érjen. Diplomáciai eszközökkel kell leállítanunk” – mondta az elnök az Ukrán Rádiónak adott interjújában.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Kijev milyen feltételek mellett kezdene el tárgyalni, Zelenszkij leszögezte, hogy ez csak akkor lesz lehetséges, ha Ukrajnát nem hagyják egyedül Oroszországgal, ha számíthat nyugati partnerei támogatására.
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez nem vezetne a 2022. februári orosz invázióval kirobbantott háború igazságos lezárásához.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Olaf Scholz német kancellár és Putyin pénteki telefonbeszélgetése kapcsán az ukrán elnök leszögezte, hogy Putyinnal tárgyalni annyi, mint Pandora szelencéjét kinyitni.
Az orosz erők most a Donyeck megyei fontos közlekedési csomópont, Pokrovszk közelében fekvő Kurahove várost ostromolják. A kelet-ukrajnai fronton Oroszország a háború kezdete óta most nyomul a leggyorsabban előre.
Ukrajna felgyorsítja saját fegyvergyártását. Zelenszkij közölte, hogy jelenleg négy különböző rakétát fejlesztenek, már a tesztelési szakaszban vannak.
A tűzszünet jelenleg nem jelentene megoldást az orosz-ukrán háborúban, mert nem garantálná, hogy Ukrajna szuverenitása, függetlensége visszaállhat – mondta az ukrán elnök az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!