Fotó: Twitter/Lloyd Austin
A Vörös-tenger hajózási szabadságának biztosításáról és Izraelnek a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen a Gázai övezetben folytatott háborújáról tárgyalt hétfőn Tel-Avivban Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere.
2023. december 19., 08:592023. december 19., 08:59
Austin találkozott Joáv Galant védelmi miniszterrel az izraeli hadsereg tel-avivi főhadiszállásán, majd megbeszélést folytatott Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel is. Az előzetes jelentések szerint Izrael Gázai övezetben folytatott háborújának helyzete, a hadiesemények jövőbeli alakulása szerepelt a napirenden.
Amerikai források szerint a védelmi miniszter ismertette az amerikai álláspontot a háború következő szakaszáról, amelyben
Galant az amerikai védelmi miniszter mellett állva kijelentette, hogy „ha nem születik diplomáciai megoldás, nem fogunk habozni északon támadni” – utalva az Izrael északi határán a síita Hezbollahhal október 7-ét követően kialakult ellenségeskedésre. A konfliktusban Izrael az ENSZ 1701-es, a 2006-os libanoni háborút lezáró határozatát szeretné végrehajtatni, mely szerint a Hezbollah egységei csak a Litani folyótól északra tartózkodhatnak.
Lloyd Austin látogatásán azt mondta, hogy
„Többnemzetiségű munkacsoportot vezetünk a Vörös-tengeren, hogy támogassuk a hajózás szabadságának alapelvét. Amerika határozottan elkötelezett Izrael mellett, továbbra is gondoskodni fogunk az Izrael számára szükséges felszerelésről, hogy megvédhessék az országot” – mondta a szűk háborús kabinettel tartott közös ülése előtti nyilatkozatában az amerikai védelmi miniszter.
„Gondoskodnunk kell arról, hogy több humanitárius segély jusson el a kétmillió, lakóhelyét elhagyni kényszerülő emberhez a Gázai övezetben, és ezt a segélyt jobban kell elosztanunk”– tette hozzá.
Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy a Hamász október 7-i mészárlásában részt vevő Nachba kommandójának harcosait fogta el egy iskolában Gáza város Rimal negyedében. A biztonsági erők pénteken razziát tartottak az iskolában, ennek során a Hamász és az Iszlám Dzsihád terroristáit, köztük a mészárlásban részt vevő fegyvereseket megölték, illetve másokat őrizetbe vettek és kihallgatásra vittek.
A háború kitörése óta 350 ezer, fertőző betegségben szenvedő embert vettek számba, többségüket a menekültközpontokban – közölte a minisztérium.
Az IDF bejelentette, hogy az övezet déli részén folytatott harcban meghalt egy 22 éves és az északi részen egy 33 éves katona. Nyilvánosságra hozták egy 23 éves, vasárnap elesett katona nevét is hétfőn. A hadsereg szóvivője közölte azt is, hogy a légvédelmi erők elfogtak egy „gyanús légi eszközt”, amely Libanonból átkelt Izraelbe.
Az izraeli erők megtámadták a Hezbollah libanoni állásait, benne terroristainfrastruktúrát, egy rakétakilövő-állást, egy katonai objektumot, s korábban a Hezbollah munkatársait is lőtték. Izraelben több lövedéket észleltek, amelyeket Libanonból indítottak a határ menti területekre, ezekre az IDF tüzérségi tűzzel válaszolt.
Közben
Rishi Sunak hétfői skóciai látogatásán újságíróknak nyilatkozva, a gázai hadműveletekre utalva kijelentette: máris túl sok civil halt meg, és senki nem szeretné, hogy ez a konfliktus a szükségesnél akár csupán egyetlen nappal is tovább tartson.
A konzervatív párti brit kormányfő megerősítette, hogy
Sunak hétfői nyilatkozata után nem sokkal a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője kijelentette: az izraeli hadseregnek nagyobb hangsúlyt kell helyeznie arra, hogy a gázai hadművelet a Hamász vezetőit és operatív embereit vegye célba.
A Downing Street illetékese hozzátette ugyanakkor:
A brit kormány részéről egy napon belül másodszor hangzott el olyan hivatalos nyilatkozat, amely a palesztin civilek fokozottabb védelmét sürgeti Izrael részéről.
David Cameron brit és Annalena Baerbock német külügyminiszter a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapban megjelent közös cikkében úgy fogalmazott, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és a Hamász jelentette fenyegetés felszámolásához, de tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius törvényeket és különbséget kell tennie terroristák és civilek között.
Cameron és Baerbock cikke szerint Izrael nem nyerheti meg a Hamász ellen vívott háborúját, ha hadműveletei lerombolják a békés együttélés esélyét is a palesztinokkal.
– írta a két politikus.
David Cameron – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia miniszterelnöke volt, és Rishi Sunak nevezte ki a minap külügyminiszterré – új tisztségében hozott egyik első intézkedéseként megtiltotta olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.
A londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke, Alicia Kearns a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva hétfőn kijelentette: véleménye szerint Izrael megsértette a nemzetközi jogot, mivel a gázai hadműveletek „túlmentek az önvédelem határain”.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!