Fotó: Twitter/Lloyd Austin
A Vörös-tenger hajózási szabadságának biztosításáról és Izraelnek a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen a Gázai övezetben folytatott háborújáról tárgyalt hétfőn Tel-Avivban Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere.
2023. december 19., 08:592023. december 19., 08:59
Austin találkozott Joáv Galant védelmi miniszterrel az izraeli hadsereg tel-avivi főhadiszállásán, majd megbeszélést folytatott Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel is. Az előzetes jelentések szerint Izrael Gázai övezetben folytatott háborújának helyzete, a hadiesemények jövőbeli alakulása szerepelt a napirenden.
Amerikai források szerint a védelmi miniszter ismertette az amerikai álláspontot a háború következő szakaszáról, amelyben
Galant az amerikai védelmi miniszter mellett állva kijelentette, hogy „ha nem születik diplomáciai megoldás, nem fogunk habozni északon támadni” – utalva az Izrael északi határán a síita Hezbollahhal október 7-ét követően kialakult ellenségeskedésre. A konfliktusban Izrael az ENSZ 1701-es, a 2006-os libanoni háborút lezáró határozatát szeretné végrehajtatni, mely szerint a Hezbollah egységei csak a Litani folyótól északra tartózkodhatnak.
Lloyd Austin látogatásán azt mondta, hogy
„Többnemzetiségű munkacsoportot vezetünk a Vörös-tengeren, hogy támogassuk a hajózás szabadságának alapelvét. Amerika határozottan elkötelezett Izrael mellett, továbbra is gondoskodni fogunk az Izrael számára szükséges felszerelésről, hogy megvédhessék az országot” – mondta a szűk háborús kabinettel tartott közös ülése előtti nyilatkozatában az amerikai védelmi miniszter.
„Gondoskodnunk kell arról, hogy több humanitárius segély jusson el a kétmillió, lakóhelyét elhagyni kényszerülő emberhez a Gázai övezetben, és ezt a segélyt jobban kell elosztanunk”– tette hozzá.
Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy a Hamász október 7-i mészárlásában részt vevő Nachba kommandójának harcosait fogta el egy iskolában Gáza város Rimal negyedében. A biztonsági erők pénteken razziát tartottak az iskolában, ennek során a Hamász és az Iszlám Dzsihád terroristáit, köztük a mészárlásban részt vevő fegyvereseket megölték, illetve másokat őrizetbe vettek és kihallgatásra vittek.
A háború kitörése óta 350 ezer, fertőző betegségben szenvedő embert vettek számba, többségüket a menekültközpontokban – közölte a minisztérium.
Az IDF bejelentette, hogy az övezet déli részén folytatott harcban meghalt egy 22 éves és az északi részen egy 33 éves katona. Nyilvánosságra hozták egy 23 éves, vasárnap elesett katona nevét is hétfőn. A hadsereg szóvivője közölte azt is, hogy a légvédelmi erők elfogtak egy „gyanús légi eszközt”, amely Libanonból átkelt Izraelbe.
Az izraeli erők megtámadták a Hezbollah libanoni állásait, benne terroristainfrastruktúrát, egy rakétakilövő-állást, egy katonai objektumot, s korábban a Hezbollah munkatársait is lőtték. Izraelben több lövedéket észleltek, amelyeket Libanonból indítottak a határ menti területekre, ezekre az IDF tüzérségi tűzzel válaszolt.
Közben
Rishi Sunak hétfői skóciai látogatásán újságíróknak nyilatkozva, a gázai hadműveletekre utalva kijelentette: máris túl sok civil halt meg, és senki nem szeretné, hogy ez a konfliktus a szükségesnél akár csupán egyetlen nappal is tovább tartson.
A konzervatív párti brit kormányfő megerősítette, hogy
Sunak hétfői nyilatkozata után nem sokkal a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője kijelentette: az izraeli hadseregnek nagyobb hangsúlyt kell helyeznie arra, hogy a gázai hadművelet a Hamász vezetőit és operatív embereit vegye célba.
A Downing Street illetékese hozzátette ugyanakkor:
A brit kormány részéről egy napon belül másodszor hangzott el olyan hivatalos nyilatkozat, amely a palesztin civilek fokozottabb védelmét sürgeti Izrael részéről.
David Cameron brit és Annalena Baerbock német külügyminiszter a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapban megjelent közös cikkében úgy fogalmazott, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és a Hamász jelentette fenyegetés felszámolásához, de tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius törvényeket és különbséget kell tennie terroristák és civilek között.
Cameron és Baerbock cikke szerint Izrael nem nyerheti meg a Hamász ellen vívott háborúját, ha hadműveletei lerombolják a békés együttélés esélyét is a palesztinokkal.
– írta a két politikus.
David Cameron – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia miniszterelnöke volt, és Rishi Sunak nevezte ki a minap külügyminiszterré – új tisztségében hozott egyik első intézkedéseként megtiltotta olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.
A londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke, Alicia Kearns a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva hétfőn kijelentette: véleménye szerint Izrael megsértette a nemzetközi jogot, mivel a gázai hadműveletek „túlmentek az önvédelem határain”.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!