Von der Leyen az európaiak bizalmában, Kína visszaszorításában és az Unió súlyának növelésében reménykedik

– fogalmazott. Hozzátette: az elmúlt öt évben az EU-ban a tiszta energiát használó acélgyárak száma nulláról 38-ra nőtt, továbbá az EU jelenleg több beruházást vonz a tiszta hidrogénbe, mint az Egyesült Államok és Kína együttvéve. Hangsúlyozta, hogy továbbra is biztosítani kell a zöld megállapodás előrehaladását – méltányos átmeneten keresztül –, ez a jövő generációi számára különösen fontos, hogy egészséges bolygón élhessenek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai vállalatokat gyakran kizárják a külföldi piacokról, vagy ragadozó gyakorlatok áldozataivá válnak. Példaként hozta fel, hogy Kína elárasztja a globális piacokat olcsó elektromos autókkal, amelyek árát hatalmas állami támogatások tartják mesterségesen alacsonyan. Ez torzítja a piacot, ezért

– jelentette be. Hozzátette: ettől függetlenül nagyon fontos a Kínával folytatott kommunikáció és a párbeszéd fenntartása, mert számos témában együtt kell működni Pekinggel.

Ursula von der Leyen azt mondta, hogy a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alappal újraindították az európai gazdaságot, Európa közel áll a teljes foglalkoztatottsághoz.

– fogalmazott. Mint mondta, a munkaerő- és készséghiány rekordszintet ér el Európában, a kis-és középvállalkozások mintegy 74 százaléka hiánnyal küzd szakképzett munkaerőből. „Javítanunk kell tehát a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és szükségünk van a képzett migrációra” – emelte ki.

Az energiaválsággal kapcsolatban azt mondta: Oroszország fegyverként használja a gázt, de Európának sikerült átvészelnie a telet, mert egységes maradt, egyesítette keresletét és közösen vásárolt energiát. Beszélt a bizottsági elnök a mesterséges intelligenciáról is, leszögezve egyebek között, hogy az „gyorsabban fejlődik, mint akár még a fejlesztői is gondolták”. „Úgy vélem, hogy Európának a partnerekkel együtt vezető szerepet kell vállalnia a mesterséges intelligenciára vonatkozó új globális keretrendszer kidolgozásában, amely védőkorlátokra, irányításra és az innováció koordinálására épülne” – jelentette ki.

Von der Leyen szerint az afrikai Száhel-övezet politikai instabilitása közvetlenül érinti Európa biztonságát és jólétét. Nyomatékosította, hogy a migrációt kezelni kell, azonban ehhez egység szükséges az EU-n belül. Sürgette az új uniós menekültügyi paktum elfogadását, hangsúlyozva az emberek és a határok védelme közötti egyensúlyt. Nagy hangsúlyt fektetett a bizottsági elnök Ukrajna további támogatásra is az orosz erők elleni küzdelmében. Bejelentette, hogy az EU az ukrán menedékkérők ideiglenes védelmi státuszának meghosszabbítását javasolja, és négy év alatt további 50 milliárd euró támogatást szán beruházásokra és reformokra.

„Egy olyan világban, ahol a méret és a súly számít, egyértelműen Európa stratégiai és biztonsági érdeke, hogy kiteljesítsük az uniót” – emelte ki.