Fotó: Képernyőmentés
Elfogadta az Európai Parlament Vincze Loránt RMDSZ-es képviselőnek az Európai Unió és az Európa Tanács intézményközi kapcsolatairól szóló, kisebbségvédelmi szempontból átfogó jelentését.
2023. április 18., 14:592023. április 18., 14:59
2023. április 18., 15:112023. április 18., 15:11
Az uniós törvényhozás kedden nagy többséggel – 494 támogató, 76 ellenszavazat és 76 tartózkodás mellett – szavazta meg az előterjesztést, amelyben többek között szerepel, hogy a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját be kell építeni az uniós jogrendbe. A Vincze Loránt által az EP hétfő esti plenáris ülésén bemutatott jelentés kiemeli: az Európa Tanács (ET) által kidolgozott és nyomon követett kisebbségvédelmi jogi eszközök jelenleg is a világ legátfogóbb, jogilag kötelező erejű eszközei.
az Európai Uniónak a jogállamiság és az alapvető jogok EU-n belüli nyomon követésének részévé kell tennie a kisebbségek védelmét – azaz nem csak a csatlakozás előtt, de az után is követni kell az abban foglaltak betartását. Vincze hangsúlyozta, szükség van az Európai Unió és az Európa Tanács közötti szorosabb együttműködésre, erre mindkét fél részéről megvan a nyitottság és az igény.
Az erdélyi politikus emlékeztetett, hogy megalakulásukkor a két páneurópai intézmény céljai teljesen különbözőek voltak, de ez az idők során megváltozott, az intézmények átalakultak és ma kiegészítik és erősítik egymást, hiszen mindkettő az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartásának közös értékein alapul. „Számomra fontos, hogy a kisebbségek kultúrájának és nyelvének védelme közös érték legyen, amelyet intézkedésekkel védenek, mandátumom teljes ideje alatt ezen dolgoztam. A jelentés megszavazásával jelentős lépést teszünk ennek elérése érdekében” – nyilatkozta Vincze Loránt.
Vincze Loránt EP-képviselő szerint fontos, hogy a kisebbségek kultúrájának és nyelvének védelme közös érték legyen az EU-ban
Fotó: Vincze Lóránt sajtóirodája
A jelentésben az EP ismételten felhívja az EU-t, hogy csatlakozzon a Kisebbségi Keretegyezményhez és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához, valamint szorosabb jogi kapcsolatokat szorgalmaz az EU és az ET között a kisebbségi jogok területén. A javaslat szerint az EU hitelességét a csatlakozási folyamatban erősíti, ha a jogállamiság és az alapvető jogok Unión belüli nyomon követésének részévé teszi a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény normáit. Ugyanakkor kéri a két intézmény között megszilárdult stratégiai partnerség formalizálását, a 2007-es együttműködési egyezmény felülvizsgálatát és parlamentközi küldöttség létrehozását az EP és az ET parlamenti közgyűlése között.
A jelentés szerint az együttműködés célja kell legyen, hogy az EU átvegye a Velencei Bizottság szakértői véleményeit, hogy mihamarabb lezáruljon az EU az Emberi Jogok Európai Bíróságához való csatlakozási folyamata, valamint, hogy az EU a lehető legszélesebb körben igazodjon az ET egyezményi rendszeréhez.
Az EU és az ET együttműködéséről szóló jelentést az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága (AFCO) február 28-i ülésén elsöprő többséggel, ellenszavazat nélkül fogadta el. Az EU és az ET közötti intézményi kapcsolat több mint 65 évre tekint vissza, és jelentős fejlődésen ment keresztül a 2007. évi együttműködési megállapodás aláírása és a Lisszaboni Szerződés 2009-es hatályba lépése óta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!