Fotó: Rompres
2007. augusztus 16., 00:002007. augusztus 16., 00:00
A polgármester szerint az áldozatok száma még tovább növekedhet, mert sokan hevernek még a romok alatt, és legalább 30 épület dőlt össze a robbantásokban. A hatóságok tegnap a körzetben teljes kijárási tilalmat vezettek be, csak a mentési munkálatokban résztvevő gépjárműveket engedik be a területre.
A helyi illetékesek szerint négy robbantás történt helyi idő szerint este nyolc óra körül Moszultól 120 kilométerre nyugatra. A merénylők egy-egy tartálykocsival a város különböző negyedeiben hajtották végre támadásaikat a szekta tagjai ellen, gyors egymásutánban repítve a levegőbe járműveiket.
Az iraki rendőrség szerint egyelőre senki sem jelentkezett, hogy vállalná a felelősséget a terrorcselekmények elkövetéséért, de az elkövetés módszere az al-Kaida terrorszervezetre tereli a gyanút, amely az utóbbi időszakban jelentős átcsoportosításokat hajtott végre Irak északi részében.
A Fehér Ház elítélte a merényletsorozatot. „A szélsőségesek továbbra is azt mutatják, meddig képesek elmenni annak érdekében, hogy megakadályozzák egy stabil és biztonságos Irak megteremtését” – közölte Dana Perino szóvivő, aki „ártatlan civilek elleni barbár támadásoknak” minősítette a merényleteket.
A jazidi szekta hívei javarészt a Moszul környéki kurd lakosság köréből kerülnek ki, de kisebb közösségeik előfordulnak Szíriában, Iránban, Örményországban, Törökországban és Grúziában is. Becslések szerint mintegy 500 ezren tartoznak hozzájuk. A közösség három képviselővel rendelkezik az iraki parlamentben. Ősi gyökerekből táplálkozó monoteista vallásuk egyes elemei az égitestek óbabilóni kultuszára, mások a Mithrász-kultuszra vezethetők vissza. Hatással volt rá a Zoroaszter vallás, a kereszténység, sőt bizonyos mértékig az iszlám is. Ennek ellenére a szekta és a muzulmánok között régi ellentétek feszülnek. Április 7-én jazidik egy csoportja halálra kövezett egy 17 éves lányt, aki a hagyományokat megsértve megszökött és férjhez ment egy muzulmán férfihoz. Miután a lincselést mobiltelefonokkal filmre vették, és az interneten közzétették, szunnita szélsőségesek hamarosan megtorló akciókat szerveztek: április 23-án Moszul közelében 23 jazidit mészároltak le.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok