Fotó: Facebook/Mateusz Morawiecki
Lengyelország hajlandó harci repülőgépekkel is segíteni Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben, de csak akkor, ha a NATO döntést hoz erről – mondta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egy csütörtöki német lapinterjúban.
2023. február 02., 12:332023. február 02., 12:33
A konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) politikusa a Bild című lapnak adott interjúban kiemelte, hogy támogatná vadászgépek átadását Ukrajnának, „ha ez az egész NATO döntése lenne” és „nemcsak Lengyelország, hanem sok más ország is részt venne” az ukrán légierő megerősítésében.
Lengyelország azért támogatja Ukrajnát, hogy győzzön a háborúban, azonban a győzelem pontos definícióját Kijevnek, Volodomir Zelenszkij elnöknek és kormányának, valamint az ukrán népnek kell meghatároznia, ezért „nem fogalmazok nagyon konkrétan, hiszen ez rajtuk múlik” – tette hozzá.
Ha Oroszország győz, Moszkva állandó fenyegetést jelentene Finnországra, a balti államokra, Lengyelországra, Romániára, Moldovára és Németországra is - fejtette ki a lengyel kormányfő, hozzátéve: orosz győzelem esetén Moszkva azzal zsarolna, hogy „a mi gázunkat vegyétek, különben más országokat is megtámadunk”.
Németországról elmondta, hogy az Ukrajna elleni háború révén sokan fordulatot vártak az orosz földgáz-, és nyersanyagimportra alapozó „nagyon rossz stratégiát” követő Berlintől, de csupán az tapasztalható, hogy a német vezetés „megpróbál félig terhes lenni”. Ez azt jelenti, hogy támogatják ugyan Ukrajnát, de még mindig hisznek abban, különösen Olaf Scholz kancellár, hogy „napirendre lehet térni” a történtek felett.
„Nem hiszem, hogy ez valaha is lehetséges lesz ezzel a kvázi-totalitárius rendszerrel. Oroszországnak teljesen meg kellene változnia” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!