Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Lassú a haladás a társadalmi nemek jogi elismerése terén Európában, további lépésekre van szükség a polgári és emberi jogok tekintetében – olvasható a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) frissen közzétett jelentésében.
2022. július 08., 19:532022. július 08., 19:53
2022. július 08., 19:532022. július 08., 19:53
A jelentést az ET diszkriminációellenes, sokszínűséggel és befogadással foglalkozó irányítóbizottsága által létrehozott munkacsoport készítette, és egyebek között az áll benne, hogy az LMBTI-közösséghez tartozók jogainak támogatása már „szilárdan gyökeret vert Európában”, azonban egyes országok között jelentős különbségek vannak.
Néhány országban azonban nem létezik ilyen eljárás, más országokban pedig ellehetetlenítették – írják a jelentésben. A testület szerint ez egyebek között ahhoz vezet, hogy a transznemű, interszexuális emberek olyan hivatalos dokumentumokkal rendelkeznek, amelyek nem felelnek meg nemi identitásuknak. Ez kiszolgáltatottabbá teszi őket a diszkriminációnak és az erőszaknak – hívták fel a figyelmet a szakértők.
Ami a gyermekek és serdülők nemi önmeghatározásának jogi érvényesítését illeti, a jelentés szerint számos tagállamban folynak viták a korhatárok felülvizsgálatáról, különösen olyan esetekben, amikor a korhatárok miatt a fiatal transzneműek elutasítással, kirekesztéssel vagy egyéb problémákkal szembesülnek mindennapi életükben.
– javasolja jelentésében az Európa Tanács.
Az ET ajánlásai szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek jelenleg nem rendelkeznek a nemi identitást védő, megkülönböztetésellenes jogszabályokkal, lépéseket kell tenniük ezek bevezetése felé. A büntetőjogban az áldozat nemi identitásához vagy nemi jellemzőihez kapcsolódó indítékokat súlyosbító körülménynek kell tekinteni – tették hozzá a munkacsoport tagjai.
Nem egyeztethető össze az alkotmánnyal az azonos neműek házasságának tilalma a szlovén alkotmánybíróság szerint
Az szlovén alkotmánybíróság kimondta, hogy az a törvényi szabályozás, amely előírja, hogy csak két különböző nemű ember köthet házasságot, és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok nem fogadhatnak örökbe közösen gyermeket, nem egyeztethető össze az alkotmánnyal. A testület hat hónapot adott a parlamentnek, hogy módosítsa a diszkriminatív jogszabályt.
Az alkotmánybíróság két azonos nemű házaspár alkotmányjogi panasza alapján tárgyalt az ügyben. A pároknak nem engedélyezték a házasságkötést az anyakönyvi hivatalban, és nem kerülhettek fel az örökbefogadásra jelentkező szülők listájára. A bíróság az utóbbival kapcsolatban rámutatott, hogy határozata „nem vezet be örökbefogadási jogot”, mindössze annyit jelent, hogy a jogalkotónak szem előtt kell tartania a diszkrimináció tilalmát, és lehetővé kell tennie az azonos nemű partnerek számára, hogy örökbefogadásért folyamodhassanak.
A szlovén parlament még 2015 márciusában szavazta meg az azonos neműek házasságát legalizáló törvényt, akkor a jogszabály egyben megteremtette a párok örökbefogadási jogát is.
A Koalíció a gyermekekért civil szervezet a katolikus egyház támogatásával nem sokkal ezután aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy népszavazást kezdeményezzenek a törvényről. A 2015. december 20-án megrendezett referendumon a szlovének többsége elutasította az azonos nemű párok közötti házasságot engedélyező törvényt.
A parlament 2016 áprilisában ismét napirendre vette a törvényt, és újraírta azt. Eszerint azonos neműek nem köthetnek házasságot, csak bejegyzett élettársi kapcsolatban élhetnek, de ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a házasságban élők, az örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítés kivételével.
Szlovéniában a törvény 2006 óta engedélyezi a bejegyzett élettársi kapcsolatot az azonos neműek között, valamint az örökbefogadási jogot, ha a gyermek valamelyik fél korábbi kapcsolatából származik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!