Ukrán–magyar közeledés

Az Erdélyből Kárpátaljára érkezett Munkácsy-kiállításnak a magyar történelemben oly nagy szerepet játszó munkácsi vár ad helyet. A művek részben Pákh Imre gyűjteményéből, a Magyar Nemzeti Galéria anyagából kerültek ki, a művész személyes tárgyait pedig a békéscsabai múzeumtól kapták kölcsön a munkácsiak, akik közül sokan esküsznek arra, hogy ilyen formátumú művész alkotásainak ennyire átfogó bemutatására még nem volt példa Kárpátalján.

A kiállítást már a város határában óriásplakátok hirdetik, Juscsenko elnök pedig a vár udvarán rendezett nyitóünnepségen „rendkívüli tehetségű, európai szintű” művésznek nevezte Munkácsyt, aki Lieb Mihályként látta meg a napvilágot 1844-ben Munkácson. Az ukrán államfő szerint „a legnagyobb gesztus, amit ember megtehet: felveszi szülővárosa nevét.” Gyurcsány Ferenc arra biztatta az ukránokat és a magyarokat, hogy legyenek olyan sikeresek, mint voltak a munkácsi vár fénykorának emberei: Zrínyi Ilona, aki két éven át védte a várat az osztrák csapatokkal szemben, vagy II. Rákóczi Ferenc, aki egy ideig innen irányította az 1703-ban kezdődött szabadságharcot. A munkácsi vár azonban volt börtön is – Kazinczy Ferenc is raboskodott itt –, s egy évre ide rejtették a koronát Napóleon csapatai elől. Juscsenko az igen meleg szavakkal méltatott magyar–ukrán kapcsolatokat rendre európai uniós perspektivába ágyazta. A megnyitót követő közös sajtóértekezleten a személyforgalmat könnyítő intézkedésekről szóló megállapodást az első, nem EU-ország és EU-tagállam között kötendő egyezménynek minősítette, amely a határ mindkét oldalán 30–50 kilométeres sávban élőket érintené. Gyurcsány hangsúlyozta, hogy Magyarország az év végén a schengeni övezet tagja lesz, de Magyarország nem akar új vasfüggönyt, nem akar bezárkózni Ukrajna előtt, s remélhetőleg az Európai Unió többi tagállama sem.

A magyar miniszterelnök megerősítette, hogy egymilliárd köbméter kapacitású gáztározót készülnek létesíteni Magyarország számára az ukrán oldalon. A tározó üzleti alapon épül meg, a magyar partner a Magyar Villamos Művek (MVM) lesz. Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára és magas rangú magyar politikusok társaságában pénteken délelőtt érkezett a munkalátogatás első állomására, Ungvárra, ahol kárpátaljai magyar szervezetek, egyházak és oktatási intézmények vezetőivel találkozott. Magyar tájékoztatás szerint ezen a találkozón is szó esett a kishatárforgalomról, továbbá oktatásügyi kérdésekről és az anyagi ellehetetlenülés szélén álló magyar szellemi központról, a beregszászi főiskoláról.

Az Ukrajnához tartozó Kárpátalján körülbelül 170 ezer magyar él.

MTI