Fotó: Twitter
Ukrajna mobil légvédelmi rendszere elegendő lőszerrel rendelkezik ahhoz, hogy megbirkózzon „néhány” újabb nagyszabású orosz támadással, de készleteiket csak nyugati segítséggel lehet feltölteni – figyelmeztetett egy ukrán tábornok.
2024. január 04., 10:072024. január 04., 10:07
Bár az ukrán hadsereg most azt állítja, hogy az Oroszország által indított rakéták és drónok többségét sikeresen lelövi, ezek a támadások az elmúlt napokban megszaporodtak, és továbbra is számos áldozatot követelnek: a pénteki támadásban mintegy ötven ember halt meg, köztük 30 Kijevben, a keddi támadásban öten, és több száz civil sérült meg.
„A jelenlegi helyzetben a mobil légvédelmi rendszerek esetében elegendő lőszer áll rendelkezésre (...) ahhoz, hogy ellenálljunk a következő erős támadásoknak” – hangsúlyozta Szergej Najev tábornok, az ukrán egyesített erők erők parancsnoka szerdán Kijev mellett az AFP-nek.
„De közép- és hosszú távon természetesen szükségünk lesz a nyugati országok segítségére, hogy feltöltsük a rakétakészletet” – tette hozzá a vezérezredes, akiknek fő feladata a főváros feletti égbolt védelme.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország 2023. december 29-ig közel 300 rakétát és több mint 200 Sahíd kamikázedrónt küldött Ukrajna ellen.
Ami Najev tábornok egységeit illeti, azok mobil rendszerekkel vannak felszerelve, és nem olyan korszerűbb eszközökkel, mint az amerikai Patriotok, amelyek képesek az orosz Kinzsal hiperszonikus rakéták lelövésére. „Természetesen több rakétát szeretnénk a Patriotokhoz, és több rakétakilövő rendszert is” – tette hozzá a magas rangú ukrán tiszt.
Najev tábornok kitüntetéseket adott át légvédelmi egységekben szolgáló katonáknak,
„A világon egyetlen más légvédelmi rendszer sem képes ilyen eredményeket elérni, különösen, ha Oroszország elleni harcról van szó” – mondta.
Eközben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt:
és bízik abban, hogy az amerikai kongresszus beleegyezését adja a támogatás felszabadításához.
„Nincs B-tervünk. Bízunk az A tervben” – mondta Kuleba a CNN-nek adott interjúban.
„Ukrajna mindig a rendelkezésére álló erőforrásokkal fog harcolni. És ... amit Ukrajna kap, az nem alamizsna. Ez egy befektetés a NATO védelmébe és az amerikai nép jólétének védelmébe” – mondta.
Kuleba szerint, ha Oroszország győz a több mint 22 hónapja tartó konfliktusban, „más vezetők is kísértésbe esnek, hogy Oroszország nyomdokaiba lépjenek, a biztonság megteremtése a világnak ezen a részén és ezeknek a vezetőknek az elrettentése pedig sokkal, de sokkal magasabb árat fog követelni az Egyesült Államoktól”.
Mint arról beszámoltunk, az amerikai kormány további 61 milliárd dolláros támogatásra irányuló kérését Ukrajna számára blokkolták az amerikai kongresszusban, mivel annak a republikánusok szerint az amerikai-mexikói határ mentén a bevándorlás ellenőrzésének szigorításával kell együtt járnia.
Az eddigi legnagyobb fogolycserét hajtotta végre Ukrajna és Oroszország
Oroszország és Ukrajna szerdán bejelentette, hogy mindketten több mint 230 hadifoglyot engedtek szabadon a közel két éve tartó fegyveres konfliktus legnagyobb fogolycseréje során – jelentette az AFP. Ez az első hadifogolycsere nyár óta, miután Kijev azzal vádolta Moszkvát, hogy blokkolja az erről szóló tárgyalásokat.
„Összetett tárgyalási folyamatot követően 248 orosz katonát hazaszállítottak a kijevi rezsim által ellenőrzött területről” – tudatta az orosz védelmi minisztérium a Telegramon közzétett közleményében.
„Több mint 200 katonánk és civilünk tért vissza az orosz fogságból” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos szerint 230 ukrán katonát engedtek szabadon a Kijev és Moszkva közötti 49. fogolycsere során az orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta.
F-16-os vadászgépekkel segíti Norvégia az ukrán pilóták kiképzését az oroszok elleni harcra
Norvégia két F–16-os vadászgépet küld Dániába az ukrán pilóták kiképzésére – jelentette be szerdán a norvég kormány.
„A korszerű hadsereg felállításához Ukrajnának nyújtott segítség nagyratörő és hosszú távú feladat, amelyben egy sor szövetséges részt vesz” – hangsúlyozta közleményében Brjon Arild Gram norvég védelmi miniszter.
Norvégia tavaly bejelentette, hogy több más országhoz, így Dániához és Hollandiához hasonlóan Ukrajnának ad át felújított állapotban szolgálatból kivont F–16-os vadászgépeket, amelyeket modernebb F–35-ös géppel vált fel.
Oslo egyelőre nem közölte az átadandó F–16-os gépek számát és a szállítás ütemtervét, de az illetékes szolgálatok szerint csak néhány repülőgépről van szó. A skandináv ország tucatnyi oktatóval részt vesz a legénység kiképzésében. A két norvég F–16-ost egyelőre meghatározatlan időre a dániai Skrydstrup támaszpontra vezénylik, ahol az ukrán pilóták kiképzése folyik nemzetközi együttműködés keretében.
Újévi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az ukrán pilóták már képesek ezeket a gépeket vezetni, és arra számít, hogy a vadászgépek idén felszállnak.
Norvégia vállalta, hogy 2023 és 2027 között 6,8 milliárd eurós polgári és katonai célú segítséget nyújt Ukrajnának. Hétfő óta azt is engedélyezi, hogy a norvég fegyvergyártók közvetlenül adjanak el hadianyagot Ukrajnának, holott korábban az ilyen export tilos volt hadban álló országok részére. Az eladásokat mindazonáltal a norvég külügyminisztérium hozzájárulásához kötik, amelyet minden esetben külön kell kérelmezni.
Közben szerdán Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője közölte: akár öt évig is eltarthat a Fekete-tenger, illetve az Azovi-tenger aknamentesítése.
„A tengeri összeköttetések és kereskedelmi útvonalak aknamentesítése becslések szerint 3-5 hónapot vehet igénybe, míg az átfogó aknamentesítési művelet 3-5 évet” – mondta Pletencsuk, akit az Ukrajinszka Pravda idézett.
A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az aknamentesítési művelet még tervezési fázisban van. Hozzátette ugyanakkor, hogy a művelet főhadiszállását már létrehozták.
A Fekete-tengeren az ukrajnai háború kitörése nyomán helyeztek ki aknákat a konfliktus szereplői. December végén egy Panamában regisztrált gabonaszállító hajó legénységének két tagja sérült meg egy aknarobbanásban közel Ukrajna partjaihoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!