Fotó: Twitter
William Burns, a CIA igazgatója nemrég Ukrajnában járt, ahol hírszerzési vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij elnökkel is találkozott – erősítette meg egy amerikai tisztviselő pénteken a France Presse szombati beszámolója szerint.
2023. július 01., 17:032023. július 01., 17:03
2023. július 02., 00:232023. július 02., 00:23
A látogatásra, amelyet akkor nem hoztak nyilvánosságra, akkor került sor, amikor az ukrán erők folytatták a júniusban az ország keleti és déli részén az orosz erők ellen indított ellentámadásukat.
Ebből az alkalomból Burns megerősítette „az USA elkötelezettségét a hírszerzési információk megosztása mellett, hogy segítsen Ukrajnának megvédeni magát az orosz agresszióval szemben” – mondta névtelenséget kérve az amerikai tisztviselő az AFP-nek.
A The Washington Post című amerikai napilap szerint, amely elsőként számolt be az útról,
Kijev őszre jelentős területeket foglalna vissza, tüzérségi támadást hajtana végre az orosz ellenőrzés alatt álló Krím félsziget határvonalának közelében, az év végén pedig tűzszüneti tárgyalásokba is kezdene a tavaly márciusban megszakadt béketárgyalások óta először.
– mondta egy magas rangú ukrán tisztviselő.
Az útra júniusban került sor – tette hozzá a lap.
Az amerikai tisztviselő szerint Burns „Ukrajnába utazott, ahogyan azt az orosz agresszió több mint egy évvel ezelőtti kezdete óta rendszeresen megtette”.
Az útra a június 24-i 24 órás lázadás előtt került sor, amelyet a Wagner orosz félkatonai csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin vezetett – mondta a tisztviselő. A felkelés, amelyet évtizedek óta a legnagyobb fenyegetésnek tartanak a Kremllel szemben, nem volt a megbeszélések témája – mondta.
Eközben a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora helyi idő szerint pénteken Washingtonban kijelentette: az ukrajnai háború lezárását illetően nagyon sok múlik a következő heteken és hónapokon.
John Kirby a harctéri viszonyokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy
Emlékeztetett, az orosz haderőnek hónapok álltak rendelkezésre a felkészüléshez, egyes helyeken nagyon mélyen beásták magukat. Mint fogalmazott, a „védekezés pedig a legnagyobb erő egy háborúban”, most pedig az ukránok a támadó és az oroszok a védekező fél, amit mind figyelembe kell venni az ellentámadás értékelésekor – mondta. Hozzátette, hogy némi előrehaladást elért az ukrán haderő, ugyanakkor azt maguk is elismerték, hogy nem annyit, amennyit szerettek volna.
A Fehér Ház illetékese megismételte, hogy továbbra is túl korai lenne megállapítani, milyen hatása van az egy héttel korábbi oroszországi eseményeknek Oroszországra és Ukrajnára. Szerinte az nem átszik, hogy a háború menetén Ukrajnában jelentős mértékben változtatott volna; az ukrán haderő folytatja az ellentámadást, miközben több tízezres orosz katonai egységek jórészt védekező harci állásban vannak – mondta el John Kirby.
A szóvivő a jelenleg zajló ukrán ellentámadásra vonatkozóan azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok állandó kapcsolatban van az ukrán partnerekkel, elsősorban katonai csatornákon keresztül.
– jelentett ki John Kirby, hozzátéve, hogy zajlik a zászlóalj-szintű kiképzés, valamint a támogatás változatlanul eszközöket és tanácsadást is magába foglal. Az hogy, hogy milyen irányba, milyen gyorsan haladnak a támadás kivitelezésével, az teljes mértékben az ukrán döntésen múlik – mondta.
Utalt arra, hogy a hét elején az amerikai kormány újabb 500 millió dolláros katonai csomagot jelentett be Ukrajna számára a jelenleg zajló ellentámadás igényeihez igazítva.
Ukrajna NATO-kilátásait illetően John Kirby megjegyezte, hogy a bukaresti nyilatkozat megállapítása változatlanul érvényes, miszerint a NATO jelenti Ukrajna jövőjét, ugyanakkor Vilniusban nagyon sok téma lesz majd napirenden a háborút tekintve, köztük a harctéri események értékelése.
Hozzátette, hogy Joe Biden elnök változatlanul optimista, hogy eljutunk oda és örül annak, hogy párbeszéd zajlik a kérdésről.
Nem válaszolt ugyanakkor arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok tárgyal-e a lengyel kormánnyal arról a varsói javaslatról, hogy a NATO nukleáris képességeket megosztó programjához csatlakozna. Megismételte, hogy semmi nem utalt arra, hogy Vlagyimir Putyinnak szándékában állna Ukrajnán belül, vagy az európai kontinensen nukleáris fegyvert bevetni, legyen az taktikai, vagy stratégiai célú.
Megállapította, hogy amerikai információk szerint a mali átmeneti kormány 2021 vége óta több mint 200 millió dollárt fizetett ki a Wagner-csoportnak, és hozzátette, hogy a több száz millió dollár ellenére a Wagner-csoportnak nem sikerült elérnie a biztonsági helyzet javítását Maliban.
John Kirby állítása szerint a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin segítséget nyújtott abban, hogy az ENSZ felhatalmazásával az országban tartózkodó nemzetközi stabilizációs erők távozását felgyorsítsák. A békefenntartók jelenlétére vonatkozó hozzájárulását a mali kormány idén vonta vissza.
A fehér házi illetékes
és hangsúlyozta, hogy felelősségre vonása prioritás a jelenlegi amerikai adminisztráció számára.
Jevgenyij Prigozsin hollétével kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője megjegyezte, hogy nem áll az amerikai kormányzat rendelkezésére olyan információ, amely meggyőző bizonyítékot nyújtana a tartózkodási helyére vonatkozóan.
Kijevbe érkezett Pedro Sanchez spanyol kormányfő
Szimbolikus időpontban, a spanyol EU-elnökség első napján, szombaton Kijevbe érkezett Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök.
„Már Kijevben. Azt akartam, hogy az Európai Unió Tanácsa spanyol elnökségének első lépése Ukrajnában legyen Volodimir Zelenszkijjel közösen” – írta Twitter-fiókján Pedro Sanchez, közölve, hogy „egész Európa szolidaritását” közvetíti.
„Továbbra is segíteni fogjuk az ukrán népet, amíg a béke vissza nem tér Európába” – tette hozzá Sanchez. A látogatást csütörtökön, az EU-csúcson jelentette be, kifejtve, hogy a látogatás célja, hogy megmutassa az EU „rendíthetetlen támogatását” Kijevnek az orosz invázió elleni küzdelemben.
Ukrajna egy évvel ezelőtt kapta meg az EU-tagjelölti státuszt, és reméli, hogy idén megkezdheti az első hivatalos tárgyalásokat azokról a lépésekről, amelyeket az országnak meg kell tennie, hogy javítsa esélyeit az EU-hoz való csatlakozásra.
Orosz hadihajókat észleltek Tajvan közelében
Két orosz hadihajót észleltek Tajvan és a japán Okinava-szigetek közelében az elmúlt négy napban – jelentette be a japán védelmi minisztérium pénteken éjjel, miután Tajvan már a hét során hasonló bejelentést tett. A tajvani védelmi tárca kedden azt közölte: két orosz fregattot látott a sziget keleti partjainál, válaszul repülőgépet és hajókat küldött az ellenőrzésükre.
Tokió júniusban kijelentette, hogy a japán területek közelében zajló folyamatos orosz katonai tevékenység, beleértve a kínai hadsereggel folytatott közös hadgyakorlatokat is, „komoly aggodalomra” adnak okot a japán nemzetbiztonság szempontjából.
Japán és Tajvan csatlakozott az Egyesült Államokhoz és szövetségeseihez, amelyek széleskörű büntetőintézkedéseket léptettek életbe Oroszországgal szemben, miután Moszkva 2022. február 24-én háborút indított Ukrajna ellen.
A japán védelmi tárca tájékoztatása szerint két Sztereguszcsij típusú fregattot észleltek kedd reggel, 70 kilométerre délnyugatra a japán Jonaguni-szigettől, Okinava prefektúrában található Tajvan közelében.
Az orosz hadihajók fel-alá haladtak a Jonaguni és Tajvan közötti vizeken, majd keleti irányba fordultak, és pénteken a Mijako- és Okinava-szigetek közötti vizeken tűntek fel – közölte a japán minisztérium közleménye, hozzátéve, hogy Tokió két japán hadihajót küldött ki az orosz hadihajók nyomon követésére.
Az Interfax orosz hírügynökség kedden jelentette, hogy az orosz csendes-óceáni flotta több hajója is a Fülöp-szigetektől észak-keletre található Filippínó-tenger déli részén hajt végre hosszú távú tengeri manővereket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap délben felborult egy 267 embert szállító komp Észak-Ciprus partjainál: a Törökország felé tartó hajó nem sokkal az indulás után kezdett vizet kapni, kapitánya megpróbált visszafordulni, ám a komp néhány kilométerre a parttól felborult.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!