Ukrajna: megrongálták az oroszok egy víztározó gátját, több frontszakaszon is támadás várható

Baljós előjelek. Tavaly az oroszok a kahovkai vízerőmű gátját robbantották fel •  Fotó: Telegram/Denisz Smihal ukrán miniszterelnöki

Baljós előjelek. Tavaly az oroszok a kahovkai vízerőmű gátját robbantották fel

Fotó: Telegram/Denisz Smihal ukrán miniszterelnöki

Az orosz erők hétfőn megrongálták a Donyecki területen lévő kurahovei víztározót tartó gátját – jelentette Vadim Filaskin kormányzó.

Krónika

2024. november 12., 08:312024. november 12., 08:31

Filaskin nyilatkozatát azután tette, hogy többször is beszámoltak arról, hogy a gátat megtámadták Sztarij Ternij falu közelében, mintegy 25 kilométerre a harcok sújtotta Kurahove várostól.

A kurahovei víztározó a Vovcsa folyón található, amelynek forrása Progressz község közelében van.

Idézet
Ez a támadás potenciálisan veszélyezteti a Vovcsa folyó menti települések lakóit, mind Donyeck, mind Dnyipropetrovszk megyében”

– mondta Filaskin.

Nem ez az első eset, hogy egy kritikus fontosságú gátat ért támadás a háború során.

Oroszország a keleti front több szakaszán is intenzív támadásokat folytat, a Donyecki területen Kurahove és Pokrovszk városok felé próbálják áttörni az ukrán védelmet.

A Szabad Európa/Rádió Szabadság (RFE/RL) rádiónak Nazar Vojtenkov, az ukrán 33. Különleges gépesített dandár megbízott szóvivője november 5-én arról beszélt:

fennáll a veszélye Kurahove bekerítésének.

Eközben Vlagyiszlav Volosin, az ukrán hadsereg déli parancsnokságának szóvivője hétfőn a Reutersnek arról beszélt: az orosz támadások a Zaporizzsjai területen „bármelyik nap” megkezdődhetnek

Október elején az orosz csapatok a jelentések szerint felújították támadásaikat a Zaporizzsjai szektorban.

Kijev figyelmeztetett egy esetleges orosz előrenyomulásra a déli régióban, miközben Moszkva csapatai tovább nyomulnak Ukrajna keleti részén.

A Volosin szerint Oroszország kiképzett támadócsoportokat is bevet, hogy előrenyomuljon a Zaporizzsjai területen. Támadásra készülnek – tette hozzá.

„(A támadások) a közeljövőben megkezdődhetnek, nem is hetekről beszélünk, arra számítunk, hogy bármelyik nap megtörténhet” – mondta a szóvivő.

Az ukrán katonai hírszerzés szerint

Oroszország páncélozott járműveket és jelentős számú drónt tervez bevetni

– mondta Volosin –, bár még nem világos, hogy ez egy egységes támadási lépés lesz-e vagy különálló támadások.

„Mind páncélos csoportokat, mind könnyű járműveket előkészítenek elő ezeknek a támadó hadműveleteknek a végrehajtására” – tette hozzá.

Volosin októberben azt mondta, hogy az orosz erők a Zaporizzsjai területen lévő Orihiv és Mala Tokmacska irányában tömegesen készülnek áttörésre. Ez a terület volt a fő tengelye Ukrajna 2023-as déli ellentámadásának, amely Robotine település felszabadításához vezetett, de nem ért el jelentősebb eredményeket.

Az orosz csapatok fokozták a támadásokat Zaporizzsja ellen, irányított légibombákkal célozva a polgári infrastruktúrát .

Közben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn közölte, hogy Oroszország közel 50 ezer katonát vezényelt Kurszkba,

abba a dél-oroszországi régióba, ahol Kijev nyáron meglepetésszerű ellentámadást indított.

Az ukrán csapatok „továbbra is visszatartják” a „közel 50 ezer fős ellenséges csoportot” Kurszkban – közölte Zelenszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében, miután tájékoztatást kapott Olekszandr Szirszkij tábornoktól, az ukrán fegyveres erők főparancsnokától.

Kijev augusztusban indította meg behatolását az oroszországi Kurszk térségébe, meglepve ezzel nemcsak Moszkvát, hanem szövetségeseit is. Akkor azt mondta, hogy a hadműveletre azért volt szükség, mert Oroszország a térségből újabb támadást tervezett indítani Ukrajna ellen. Azt mondta, hogy

célja egy „ütközőzóna” létrehozása volt, hogy megakadályozza a jövőbeni határokon átnyúló támadásokat.

Mindeközben Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, hétfőn közzétett interjújában arról beszélt, hogy Ukrajnával kapcsolatban egység van az Európai Unióban annak ellenére, hogy Magyarország álláspontja ellentmondásos.

Borrell emlékeztetett arra, hogy

csaknem három éven keresztül, vagyis amióta tart Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen, Magyarország támogatta az összes uniós szankciót és minden döntést Ukrajna megsegítéséről.

„Összesen 122 milliárd eurós európai támogatásról beszélünk, amit Ukrajnának nyújtottunk, ez nem jöhetett volna létre konszenzus nélkül, és ennek a konszenzusnak Magyarország is részese volt” – hangsúlyozta az európai diplomácia vezetője, aki az elmúlt napokban Ukrajnában tett látogatást.

Arra a kérdésre, amely az Európai Békekereten keresztül Ukrajnának nyújtandó forrásokra vonatkozott, amelyeket viszont Magyarország blokkol, Borrell azt válaszolta, hogy az uniónak most vannak más támogatási eszközei is.

„Az Európai Békekeret az első, 2022-ben létrehozott olyan eszköz, amellyel az EU katonai támogatást nyújt Ukrajnának az ukrán védelmi ipar potenciáljának fejlesztésére” – emlékeztetett. Elismerte egyúttal, hogy az Európai Békekeret felhasználásához minden uniós tagállam hozzájárulása szükséges. „Nem tudom garantálni, hogy ehhez meglesz az egyhangú támogatás” – tette hozzá.

Borrell kitért arra, hogy

bár az EU a NATO-val ellentétben nem katonai szövetség, a tagországok számíthatnak egymástól biztonsági garanciákra.

Kifejtette, hogy az EU-szerződésnek vannak olyan cikkelyei, amelyek szerint ha az egyik tagot megtámadják, a többieknek támogatást kell nyújtaniuk. „Egyesek szerint ez a NATO-szerződés 5. cikkelyének megfelelője, míg mások szerint nem olyan nyilvánvaló a hasonlóság. Senki sem tagadja azonban azt, hogy van olyan cikk, amely minden tagországtól szolidaritást ír elő, ha valakit megtámadnak” – mutatott rá. Szavai szerint az unió jelenleg is szolidáris Ukrajnával, még ha nem is tagja a szervezetnek, és ez „sokkal több lenne”, ha az EU tagállama volna.

A főképviselő reagált arra is, hogy az Egyesült Államokban ismét Donald Trumpot választották elnökké. Európa szempontjából ezt „lehetőségnek” nevezte a „felébredésre”.

Idézet
Fel kell ismernünk, hogy a biztonságunkat nem bízhatjuk másra, és magunknak kell gondoskodnunk róla. Ha Európa meg akarja őrizni befolyását a világban, akkor erősebb Európát kell teremtenünk”

– hangsúlyozta. Szerinte az EU-ban mindenki egyetért abban, hogy erősebbnek és egységesebbnek kell lennie az uniónak.

Borrell elmondta még az interjúban, hogy az EU az ígért egymillióból – amelyet idén tavaszig kellett volna leszállítania – valamivel több mint 980 ezer lövedéket már elküldött Ukrajnának. Azt ígérte, hogy az év végéig a maradékot is leszállítják, sőt még többet. „Összességében az év végéig az EU-nak több mint 1,5 millió lőszert kell szállítania Ukrajnának” – jelentette ki.

Moszkva szerint Washington elmozdítaná Zelenszkijt
Washington mérlegeli az Ukrajna jelenlegi vezetésének megváltoztatására irányuló „legitim” lehetőségeket, amelyek közül az egyik az, hogy jövőre elnök- és parlamenti választásokat tartsanak Ukrajnában – közölte hétfőn az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).
A közlemény szerint az amerikai külügyminisztérium már megkezdte a választási kampány elindításával kapcsolatos kérdések kidolgozását. Az SZVR azt állította, hogy a tervek szerint a folyamat két szakaszban zajlik majd. Először az ukrán társadalmat azzal szándékozzák ösztönözni, hogy „demokratizáló” alapítványok és agytrösztök közvetítésévek bedobnak egy erre vonatkozó kezdeményezést, majd pedig egy új Amerika-barát párt létrehozását indítványozzák.
„Az Egyesült Államok ösztönzésére a nyugati finanszírozású ukrán polgári aktivisták között megkezdődött egy új párt létrehozásának megvitatása, amelynek célja, hogy a közelgő választási kampányban elfoglalja az Amerika-barát rést” – áll a közleményben.
Az orosz kémszolgálat beszámolója szerint a jelöltek kiválasztását az amerikai diplomáciai tárca fogja koordinálni, a szavazást pedig amerikai nem kormányzati szervezetek ellenőrzik majd.
„A szomszédos ország és bábvezetőinek sorsáról továbbra is az amerikai hatóságok fognak dönteni” – hangoztatta az orosz hírszerző szolgálat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 09., kedd

Kormányalakítás Franciaországban: Sébastien Lecornu védelmi miniszter az új miniszterelnök

A francia elnök, Emmanuel Macron kedden a védelmi minisztert, Sébastien Lecornu-t nevezte ki miniszterelnökké – közölte az Elysée-palota.

Kormányalakítás Franciaországban: Sébastien Lecornu védelmi miniszter az új miniszterelnök
2025. szeptember 09., kedd

Washington felmondja az európai országokkal a dezinformáció elleni fellépésről megkötött egyezményt

Az Egyesült Államok arról tájékoztatta több európai partnerét – köztük Romániát is –, hogy kivonul az Oroszország, Kína és Irán által terjesztett dezinformáció elleni közös küzdelemből.

Washington felmondja az európai országokkal a dezinformáció elleni fellépésről megkötött egyezményt
2025. szeptember 09., kedd

Simion: Macron franciaországi kormányának bukása után remélhetőleg a romániai kormánya is megbukik

Örömét fejezte ki George Simion, az AUR elnöke, hogy a Francois Bayrou vezette francia kormány megbukott a hétfői parlamenti bizalmi szavazáson, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan a bukaresti kabinet is követi a példáját.

Simion: Macron franciaországi kormányának bukása után remélhetőleg a romániai kormánya is megbukik
2025. szeptember 09., kedd

Izrael is utolsó figyelmeztetést adott a Hamásznak Trump után

Izrael hétfőn felszólította Gázaváros lakóit, hogy azonnal hagyják el a várost, miután figyelmeztette őket, hogy ha a Hamász nem engedi szabadon az utolsó túszokat és nem adja meg magát, akkor „hatalmas hurrikánként” fokozza a légitámadásokat.

Izrael is utolsó figyelmeztetést adott a Hamásznak Trump után
2025. szeptember 09., kedd

Zelenszkij: az oroszok egyre intenzívebben támadják az ukrán energetikai infrastruktúrát

Az orosz csapatok egyre gyakrabban veszik célba Ukrajna energetikai infrastruktúráját folyamatos támadásaik során – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn, a kormány képviselőivel és a katonai vezetéssel tartott találkozó után.

Zelenszkij: az oroszok egyre intenzívebben támadják az ukrán energetikai infrastruktúrát
2025. szeptember 08., hétfő

Halálbüntetést is kaphat a két izraeli állampolgár chicagói gyilkosa, aki nem tartja magát bűnösnek

Nem ismerte el bűnösségét a bíróságon az a 31 éves chicagói férfi, akit azzal vádolnak, hogy két izraeli nagykövetségi alkalmazottat lelőtt egy washingtoni múzeum előtt pár hónapja.

Halálbüntetést is kaphat a két izraeli állampolgár chicagói gyilkosa, aki nem tartja magát bűnösnek
2025. szeptember 08., hétfő

Végső figyelmeztetést küldött Trump a Hamásznak

Donald Trump amerikai elnök Truth Social közösségi oldalán „végső figyelmeztetést” küldött vasárnap a Hamász palesztin terrorszervezetnek.

Végső figyelmeztetést küldött Trump a Hamásznak
2025. szeptember 08., hétfő

Trump: hamarosan ismét tárgyalok Putyinnal Ukrajnáról, készen állok az újabb szankciókra

Donald Trump amerikai elnök vasárnap újságíróknak elmondta, hogy „hamarosan” beszélni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Trump: hamarosan ismét tárgyalok Putyinnal Ukrajnáról, készen állok az újabb szankciókra
2025. szeptember 07., vasárnap

Orbán Viktor: a következő lehet az EU utolsó közös költségvetése

Ha nem következik be változás, a 2028-35-ös lehet az utolsó közös európai uniós költségvetés – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett kötcsei találkozón.

Orbán Viktor: a következő lehet az EU utolsó közös költségvetése
2025. szeptember 07., vasárnap

Két perc alatt kifosztották, hat óra alatt lebuktak – a két moldovai ATM-rabló rollerrel menekült Budapesten

Nemcsak a bűnözők, a magyar rendőrök is profik voltak. Előbbieknek két percbe telt feltörni egy bankautomatát Zuglóban, utóbbiaknak hat órába sem, hogy elfogják őket. Két moldovai állampolgár került a rácsok mögé.

Két perc alatt kifosztották, hat óra alatt lebuktak – a két moldovai ATM-rabló rollerrel menekült Budapesten