Visszatér? Az orosz tervezet szerint Magyarország igényt tarthatna az 1945 után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátaljára, amely ma Ukrajna része
Fotó: Korpos Attila
Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint: Oroszország megpróbálhatja eljuttatni az amerikai vezetéshez az új világrendre vonatkozó, 2045-ig szóló tervét, beleértve egy olyan tervet is, amely Ukrajna három részre szakítását irányozza elő – jelentette szerdán az Interfax ukrán hírügynökség egy ukrán hírszerző ügynökségnél lévő forrására hivatkozva.
2024. november 21., 18:122024. november 21., 18:12
Egy ukrán hírszerzési forrás külön is elmondta a Kyiv Independentnek, hogy tudnak egy ilyen, Ukrajna felosztásáról szóló tervről.
Ráadásul nem világos, hogy mi a státusza az ukrán hírszerzés birtokába jutott orosz dokumentumnak – az orosz vezetés tényleges tervéről, egy tervezetről vagy valami másról van szó. A pontos szerzője szintén ismeretlen.
Az állítólagos dokumentum szerint, amelyet hírszerzési források ismertettek a médiával, Oroszország azt akarja, hogy Ukrajna három részre legyen felosztva. Az ország keleti régióit, köztük a részben vagy teljesen oroszok által lakott területeket Oroszország annektálná. A nyugati területek „vitatott területek” lennének, amelyekre a szomszédos országok – köztük Lengyelország, Magyarország és Románia – igényt tarthatnának. A fennmaradó terület, beleértve Kijevet is, orosz ellenőrzésű bábállam lenne.
A dokumentum a globális világrend alakulásának négy különböző forgatókönyvét is felveti – kettőt Moszkva számára kedvezőnek, kettőt pedig hátrányosnak tartanak.
A többi, „Az USA és a Nyugat dominanciája” és „A világ vezető hatalma státuszának Kína általi megszerzése” katonai vereséget feltételez Ukrajnában.
Az állítólagos terv, ha valósnak bizonyul, újabb orosz kísérletet jelentene arra, hogy javaslatokat tegyen a globális világrend felszámolására és újjáteremtésére.
„Az egyik legfontosabb feladat egy új világrend megteremtése” – áll a 2023. április 3-án kelt egyik dokumentumban.
„A nyugati országok az Egyesült Államok vezetésével megpróbálták ráerőltetni a saját struktúrájukat, amely a dominanciájukon alapul” – fogalmaztak a szerzők.
Ukrajnának az állítólagos új tervben javasolt feldarabolása Oroszország teljes körű inváziójának maximalista céljait tükrözi, amelyek között szerepel a kijevi rendszerváltás és az ukrán állam „demilitarizálása”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!