Nehéz ügy. Az ukrajnai háború lezárásáról egyeztetett Washingtonban az amerikai és az orosz megbízott
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
2025. április 03., 08:292025. április 03., 08:29
Az Ukrajna helyzetéről szóló egyeztetésre érkezett Dmitrijev, aki az állami irányítású orosz közvetlen befektetési alapot vezeti, 2016-ban szerepet játszott a Moszkva és a Trump-kormányzat közötti háttérdiplomáciában. Vlagyimir Putyin orosz elnök nevezte ki külgazdasági kapcsolatokért felelős képviselőjének, és részt vett a februári rijádi amerikai-orosz tárgyalások korai szakaszában.
– írta a CNN és a CBS News.
Dmitrijev csapata és az amerikai kormány is elutasította a látogatás kommentálását Ugyanakkor Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette az utazás lehetőségét.
Az nem világos, hogy Dmitrijev és Witkoff miről tárgyalt.
Trump szerdán jelentette be, hogy 10 százalékos alapvámot vet ki az országba irányuló összes importra, Oroszország és Fehéroroszország nem szerepel a listán a Fehér Ház által rendelkezésre bocsátott grafikonok szerint.
Ez valószínűleg azért van így, mert 2022 óta az Egyesült Államok és a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat szankciók és különleges korlátozások szabályozzák. Ennek következtében a vámpolitika már nem kölcsönös, hanem szankciók által vezérelt.
Dmitrijev aktív az Oroszországban betiltott X platformon, ahol kifejezte támogatását Trump és a technológiai milliárdos Elon Musk, Trump ismert szövetségese iránt.
A Trump-kormányzat magas rangú tisztségviselői az elmúlt napokban megvitatták annak valószínűségét, hogy az Egyesült Államok nem lesz képes biztosítani az ukrajnai békemegállapodást a következő néhány hónapban.
Eközben Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg szintén szerdán a Fox Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy az Egyesült Államok célja, hogy teljes tűzszünetet érjen el a folyamatban lévő háborúban.
Kellogg szerint
Kellogg hozzátette, hogy „egyik fél sem fog mindent megkapni, amit akar”. Addig is Trump továbbra is kapcsolatban áll mind Volodimir Zelenszkij elnökkel, mind Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és képes lesz közvetíteni a két ország közötti megállapodást.
„Trump Zelenszkij és Putyin viselkedése miatt is frusztrált, de célt fogunk érni, és azt hiszem, amit tennünk kell, az az, hogy összpontosítunk és a lényegre koncentrálunk (annak érdekében), hogy eljussunk oda, ahová a tűzszünettel szeretnénk. Mert
– mondta Kellogg.
Az Egyesült Államok és Ukrajna március 11-én teljes tűzszünetről állapodott meg, de Oroszország elutasította azt, és csak részleges tűzszünetbe egyezett bele, amely kizárta az energetikai infrastruktúrára és a Fekete-tengeren folytatott katonai tevékenységre irányuló csapásokat.
Azóta Kijev azzal vádolja Moszkvát, hogy megsértette az energiával kapcsolatos tűzszünetet, míg a fekete-tengeri tűzszünet státusza továbbra is tisztázatlan, mivel Oroszország továbbra is a nyugati szankciók enyhítéséhez köti annak meghosszabbítását.
Bár Trump gyakran hangsúlyozta Vlagyimir Putyinnal való kapcsolatát, vasárnap kritikusabb hangnemet ütött meg, azzal vádolva Oroszországot, hogy elhúzza a tűzszüneti tárgyalásokat, és túlzottan Zelenszkij aláásására összpontosít.
Eközben
A NATO-főtitkár a szövetséges államok külügyminisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Oroszországból eredő fenyegetés továbbra is fennáll, és Moszkva szorosan együttműködik Kínával, Iránnal és Észak-Koreával.
„Ez nemcsak Ukrajnára, hanem az egész szövetségre és a világ biztonságára nézve is kockázatot jelent. Ezek és más szereplők destabilizálni igyekeznek társadalmainkat – a tengeralatti infrastruktúra elleni szabotázsakciókkal, kibertámadásokkal, merényletkísérletekkel és egyebekkel” – hívta fel a figyelmet.
Hozzátette, hogy
Mint mondta, a külügyminiszterek tanácskozásukon megvitatják a legsürgetőbb biztonsági kérdéseket, miközben továbbra is folyik a készülődés a júniusi hágai csúcstalálkozóra.
A megbeszélések középpontjában a kollektív védelem megerősítése áll. „Ez az a szilárd alap, amelyre a NATO épült, és amely továbbra is a legfőbb prioritásunk. Találkozunk majd legfontosabb partnereinkkel is: Ukrajnával, az Európai Unióval, valamint indopacifikus indiai-csendes-óceáni térségbeli szövetségeseinkkel” – taglalta Rutte.
és hangsúlyozta, hogy támogatja az Egyesült Államok törekvéseit, hogy a háborúnak igazságos és tartós véget vessen. Ugyanígy méltatta az Egyesült Királyság, Franciaország és más szövetségesek erőfeszítéseit is, akik véleménye szerint hozzájárulnak a tartós béke megteremtéséhez.
Kiemelte, hogy a NATO egy ütőképesebb szövetséget épít, jelentős védelmi beruházásokkal és a tagállami kiadások példátlan mértékű növelésével. A miniszterek egyeztetnek arról is, hogyan lehet fokozni a hadiipari termelést az Atlanti-óceán mindkét oldalán, valamint erősíteni az együttműködést és innovációt, nemcsak a NATO-tagok, hanem a partnerek Ukrajna, az indiai-csendes-óceáni országok és az EU bevonásával.
Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a biztonságot fenyegető veszélyek nem korlátozódnak csupán erre a régióra – a világ más térségeiben is egyre több kihívással kell szembenézni.
Kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak és a többi NATO-szövetségesnek figyelemmel kell kísérnie a csendes-óceáni térség eseményeit. Ez indokolja a térségbeli szoros együttműködést, és azt is érthetővé teszi, hogy az Egyesült Államok egyre nagyobb figyelmet kíván fordítani erre a régióra.
Ennek természetes következménye, hogy az európai tagállamoknak fokozniuk kell saját szerepvállalásukat a közös védelemben – tette hozzá.
Rutte nyomatékosította, hogy
A globális stabilitás megőrzése közös érdek, még akkor is, ha a NATO elsődleges feladata továbbra is az euroatlanti térség biztonságának garantálása. Mindemellett a 32 tagállamból álló szövetség világosan látja, hogy a fenyegetések nem korlátozódnak Oroszországra – tette hozzá.
A főtitkár rámutatott, hogy
éppen ezért bővül a NATO stratégiai együttműködése olyan indopacifikus partnerekkel, mint Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland.
Uniós biztos: Oroszország öt éven belül támadást indíthat az EU egyik tagállama ellen
Oroszország öt éven belül képes és hajlandó lehet megtámadni az Európai Unió (EU) valamelyik tagállamát – jelentette ki szerdán Varsóban Andrius Kubilius védelmi és űrkutatási uniós biztos, aki az EU védelmi minisztereinek aznap megkezdődött kétnapos informális találkozóján vesz részt.
Kubilius hírszerzési információkra hivatkozva kifejtette: Moszkva arra készül, hogy még 2030 előtt „próbára teszi a NATO ötödik (a kollektív védelemről szóló) cikkét”.
„Oroszország öt év múlva vagy akár gyorsabban is kész és képes lehet az EU egy vagy több tagállamának megtámadására” – tette hozzá.
„Ezért el kell érni egy olyan készenléti szintet, amely elrettenti Putyint” – húzta alá.
A miniszteri találkozó első napján fórumot rendeztek az európai védelemről szóló fehér könyvről, amelynek tervezete felsorol számos, hitelből fedezendő lehetséges fegyveripari projektet.
Ezek értéke elérheti akár a 150 milliárd eurót is.
Kubilius a fehér könyvvel és a lehetséges projektekkel kapcsolatban elmondta: az EU a védelem területén csupán „támogatást és koordinációt” ad a tagállamoknak, így azok „semmit nem veszítenek el szuverenitásukból, ellenben hatékonyabban tudják majd védeni területüket”.
A soros uniós elnökség nevében felszólaló Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter a fórumon az európai védelmi fehér könyv minél gyorsabb elfogadását szorgalmazta. Ez az első olyan komoly dokumentum, amely az EU-t érintő veszélyekkel foglalkozik, és ösztönzést ad a védelmi beruházásokhoz – érvelt.
Aláhúzta: „Európa ma nem rendelkezik azzal a kapacitással, amely alkalmas a biztonságát garantáló lőszerek, fegyverek előállítására”.
„Nincs túl sok időnk, egy három éves intenzív időszak alatt olyan helyzetet kell teremtenünk, amelyben a nyugati civilizáció, az EU vagy a NATO megtámadása egyetlen ellenségük számára se legyen kifizetődő” – jelentette ki a lengyel politikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap délben felborult egy 267 embert szállító komp Észak-Ciprus partjainál: a Törökország felé tartó hajó nem sokkal az indulás után kezdett vizet kapni, kapitánya megpróbált visszafordulni, ám a komp néhány kilométerre a parttól felborult.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!