Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrán hadsereg októberben újabb ellentámadást indíthat, ugyanis csapatösszevonásokat hajt végre Orihove és Vuhledar közelében – jelentette ki Gyenyisz Pusilin a „Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva.
2023. október 03., 09:312023. október 03., 09:31
„Úgy tűnik, az ellenség arra készül, hogy még a talaj felázása előtt aktívabb akciókat hajtson végre. Látjuk, hogy vannak ilyen elképzelések, ezért nem zárjuk ki egy újabb offenzíva lehetőségét” – mondta Pusilin.
A donyecki régióban Pusilin szerint az ukrán erők eredménytelen kísérletet tettek Torszke bevételére. Úgy vélekedett, hogy a harcok miatt az Artyomovszktól (Bahmuttól) északra fekvő Orihovo-Vaszilivka lesz a következő település, amely teljesen elpusztul.
Elfogott rádiókommunikációra hivatkozva azt mondta: az ukrán hadsereg parancsot kapott arra, hogy rendezkedjen be körkörös védelemre Kupjanszk és Borova körzetében.
Vlagyimir Szaldo, a részben szintén elcsatolt Herszon megye oroszok által kinevezett elöljárója Telegram-csatornáján hétfőn azt állította, hogy
Közölte, hogy az egyik ilyen szándékos rombolásról, az Aranykulcsocska szabadtéri kávézó lerombolásáról videofelvétel is készült.
Az orosz védelmi tárca hétfői hadijelentése szerint az előző nap folyamán a frontvonal mentén az orosz erők öt támadást vertek vissza, amelyekben mintegy 420 ukrán katona vesztette életét vagy sebesült meg. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg az összefoglaló egy Anklav típusú, navigációs vevőberendezéseket zavaró állomást a Zaporizzsja megyei Preobrazsenka közelében, egy kommunikációs központot a „Luhanszki Népköztársaságban” lévő Petrovszke falu mellett, valamint egy üzemanyag- és légieszköz-raktárt a Dnyipropetrovszk megyei Kirij Rih város „Dolhinceve” nevű repülőterén.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn vádat emelt távollétében Jevhen Bulacik, a 7. taktikai repülődandár parancsnoka ellen, aki tavaly április 30-án elrendelte, hogy egy ukrán Szu-24-es mérjen bombacsapást a Russznyeft-Brjanszk cég egyik olajraktárára. Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) hétfőn felvette a terroristák és szélsőségesek listájára Ihor Kolomojszkij ukrán oligarchát, Arszen Avakov volt ukrán belügyminisztert, Oleh Ljaskót, az ukrán Radikális Párt alapítóját, Andrij Bileckijt, az Oroszországban terrorszervezetnek minősített ukrajnai Azov ezred alapítóját, Szerhij Melnicsukot, az Ajdar zászlóalj volt parancsnokát és Kosztyantin Grisin (Szemen Szemencsenko) parlamenti képviselőt, a Donbasz zászlóalj volt parancsnokát.
Közben Dmitro Kuleba külügyminiszter cáfolta hétfőn, hogy tárgyalások folynának Ukrajna és az Európai Unió között részleges vagy bármilyen egyéb, „hiányos” EU-tagságról.
A tárcavezető erről újságírói kérdésre válaszolva beszélt az EU-tagországok kijevi kihelyezett informális tanácskozása utáni sajtótájékoztatón. A külügyminiszter Denisz Smihal ukrán miniszterelnök múlt heti kijelentését kommentálta, amelyben a kormányfő leszögezte, hogy Ukrajna nem lenne elégedett egy „másodosztályú” uniós tagsággal – emlékeztetett beszámolójában a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál. Kuleba szerint Brüsszelben nem tettek ilyen javaslatot Kijevnek, és
„Ukrajna elsőosztályú állam, EU-tagsága is elsőosztályú lesz” – szögezte le Kuleba.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hozzáfűzte, hogy „részleges vagy 35 százalékos uniós tagság” nem létezik.
„A tagság az tagság. Nem értem, ez honnan jön” – mondta.
Kuleba – az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint – azt mondta, hogy
„A mai találkozó arról is szólt, hogy Ukrajna EU-taggá váljon. És ebben is konszenzus volt az asztal körül. Ez pusztán idő kérdése. Mind Ukrajna, mind az európai fél eltökélt abban, hogy maximális sebességgel történjen előremozdulás ebben a kérdésben, figyelembe véve mindazokat a reformokat, amelyeket Ukrajna végrehajtott, végrehajt és végre fog hajtani” – hangsúlyozta. Közölte:
„Arra számítunk, hogy ezek végrehajtását becsületesen, átláthatóan, további követelmények támasztása nélkül fogják elbírálni” – jegyezte meg.
Borrell kijelentette: meggyőződése szerint az EU-csatlakozás önmagában is képes komoly biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek. Emlékeztetett arra, hogy 2023 végéig az uniós országok vezetői megkapják az Európai Bizottság ajánlásait Ukrajna esetleges tagságának kérdésében, és ezt követően döntenek arról, hogy megkezdik-e a tárgyalási folyamatot Kijevvel. Kifejezte abbéli reményét, hogy az EU-tagországok az év végéig meg tudnak állapodni egy ötmilliárd eurós biztonsági támogatás nyújtásáról Ukrajnának 2024-re.
A találkozó előtt egyébként
Biztosított afelől, hogy „az európai barátok és partnerek” támogatni fogják Ukrajnát az uniós csatlakozás felé vezető úton. Ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna képes „lenyűgöző” reformokat végrehajtani az Oroszország indította háború közepette. Példaként említette az igazságszolgáltatás, a média és a korrupció elleni küzdelem terén végrehajtott ukrán reformokat.
Amúgy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az értekezlet résztvevői előtt mondott beszédében arról beszélt: az európai uniós tagországok külügyminisztereinek Kijevbe kihelyezett mostani tanácskozása nemcsak az Ukrajnával való szolidaritás jelentős megnyilvánulása, hanem egy új lépés Európa megerősítése felé, amely ezzel vezető és kezdeményező szerepet szerez magának.
„Folyamatosan új védelmi és diplomáciai, politikai és integrációs, gazdasági és szankciós lépésekre van szükségünk, amelyek megerősítik közös álláspontunkat. Minél szélesebb körű a tevékenységünk, nagyobb a vezető szerepünk és több a kezdeményezésünk, annál kevesebb esélye lesz Oroszországnak alkalmazkodni a közös nyomásunkhoz” – idézte az Interfax-Ukrajina hírügynökség az államfőt.
az ukrán katonák kiképzési körének bővítését és a védelmi ipar közös termelési kapacitásának növelését. Fontosnak nevezte továbbá a világ lehető legtöbb vezetőjének és államának bevonását az ukrán béketerv végrehajtásába, valamint azt, hogy azok az uniós tagországok, amelyek eddig nem tették meg, csatlakozzanak a NATO által Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákhoz.
és az Iránnal szembeni büntetőintézkedések kiterjesztését, valamint azt, hogy még idén kezdődjenek meg a tárgyalások Ukrajna EU-csatlakozásáról.
„Biztos vagyok abban, hogy Ukrajna és az egész szabad világ képes megnyerni ezt a konfliktust. Győzelmünk azonban közvetlenül az önökkel való együttműködésünktől függ. Minél erősebb és minél inkább az elveinkhez hű lépéseket teszünk, annál hamarabb véget ér ez a háború, és igazságosan fog véget érni: területi integritásunk helyreállításával és egész Európa békéjének megbízható szavatolásával” – zárta szavait az elnök.
Mindeközben
„Megdöbbentett, hogy az európaiakról, gyakorlatilag mindannyijukról, milyen gyorsan hullott le az a külső illendőség, amellyel az elmúlt években még takaróztak, megőrizve magukban a diplomácia és az elemi etika némi maradványát” – mondta Lavrov újságíróknak Szocsiban a Valdaj nemzetközi vitaklub hétfői ülése után.
„Ez (a gépkocsik kitiltása) lényegében annak a megnyilvánulása, amit nácizmusnak szoktak nevezni. És kizárólag az oroszokkal szemben (alkalmazzák), ahogyan sok más dolog is az oroszokkal kapcsolatban történik. Azt állítják: nem csak (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) hibás, hanem minden orosz hibás azért, hogy megválasztották őt. Itt van hát önöknek a színtiszta nácizmus” – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő válaszintézkedéseket helyezett kilátásba.
„Azt kell tennünk, ami számunkra a legjobb. Nincs szükség minden alkalommal tükörreakcióra.
– hangoztatta Peszkov.
Az Európai Bizottság szeptember elején kiadott pontosító állásfoglalásában közölte: az EU Tanácsa által Oroszország ellen még 2022-ben elrendelt szankciók az orosz állampolgárok orosz rendszámú személygépkocsijára is vonatkoznak, és ennek megfelelően
Az oroszok emellett nem vihetnek be magukkal bizonyos személyes tárgyakat, például laptopot, okostelefont, ékszert, bőrt és szőrmét, sőt sampont és vécépapírt sem.
Az orosz rendszámú gépkocsik behajtásának tilalmát a balti államok, Lengyelország és Finnország után hétfőtől Bulgária, keddtől pedig Norvégia vezeti be.
Az orosz tárcavezető szerint nyilvánvaló, hogy mind a házelnök, mind a kanadai titkosszolgálatok tisztában voltak azzal, hogy kit hívtak meg a törvényhozás ülésére.
„De a legszomorúbb az, hogy Trudeau, miután összeszedte a bátorságát, hogy bocsánatot kérjen, kitől kért bocsánatot: az ukránoktól és Zelenszkijtől, akikkel együtt sieg-elt ennek az alaknak. Szégyenletes!” – mondta a miniszter.
Kijev levette az OTP Bankot a nemzetközi háborús szponzorok listájáról
Levette az OTP Bankot a nemzetközi háborút finanszírozó vállalatok listájáról az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) – jelentette be az ügynökség hétfőn a honlapján.
A közlemény szerint az elmúlt napokban az Európai Külügyi Szolgálat részvételével folytatott megbeszéléseken az OTP Bank számos kötelezettséget vállalt az orosz piacra vonatkozó jövőbeni terveivel kapcsolatban.
„A NAZK, teljesítve a megállapodás rá eső részét levette a bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, egyúttal arra számít, hogy az OTP Bank haladéktalanul betartja a megkötött megállapodást” – közölte az ügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!