Figyelmeztetés. Donald Trump kijelentette: nem támogatja Ciszjordánia bekebelezését, amit Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szorgalmaz
Fotó: Fehér Ház
Donald Trump elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem fogja engedélyezni Izraelnek Ciszjordánia annektálását.
2025. szeptember 26., 09:322025. szeptember 26., 09:32
„Nem fogom engedélyezni Izraelnek a Ciszjordánia annektálását. Nem, nem fogom. Ez nem fog megtörténni” – mondta az Ovális Irodában, elismerve, hogy aznap korábban beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel a témáról.
– tette hozzá.
Trump nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy kormánya kedden 21 pontos béketervet javasolt az arab vezetőknek a gázai háború befejezésére.
Az Egyesült Államok által javasolt terv többek között az összes túsz szabadon bocsátását és az állandó tűzszünetet irányozza elő.
A terv felvázolja azt is, hogyan lehet Gázát a Hamász nélkül kormányozni, és tartalmaz egy javaslatot Izrael fokozatos kivonulásáról a Gázai övezetből.
Bár a regionális vezetők Trump tervének nagy részét támogatták, egy sor pontot is megfogalmaztak, amelyeket szeretnének látni a Gázára vonatkozó végleges tervben, többek között azt, hogy
– közölte a CNN-nel egy diplomata.
A diplomata szerint további követelések is vannak még: a jelenlegi status quo fenntartása Jeruzsálemben, a gázai háború befejezése és a Hamász által fogva tartott túszok szabadon engedése, a Gázának nyújtott humanitárius segély növelése, valamint az izraeli illegális telepek kérdésének rendezése.
A Trumppal való találkozón részt vevő szaúdi külügyminiszter, Fajszal bin Farhan Az-Szaúd herceg csütörtökön újságíróknak elmondta, hogy szerinte az elnök „nagyon jól érti Ciszjordánia annektálásának kockázatait és veszélyeit”.
„Ami a Trump elnökkel való találkozót illeti, amely szerintem nagyon fontos találkozó volt, azt mondhatom, hogy az arab és muszlim országok nagyon világosan kifejezték az elnöknek a Ciszjordániában történő bármilyen típusú annexió veszélyét” – mondta, hozzátéve, hogy
Emmanuel Macron francia elnök szerdán előrevetítette Trump álláspontját, amikor a francia médiának azt mondta, hogy Ciszjordánia annektálása „vörös vonalat” jelentene az Egyesült Államok számára, és az Ábrahám-megállapodások végét is.
Macron a hét elején Trumppal folytatott beszélgetéséről elmondta, hogy az amerikai elnök egyértelműen kijelentette, hogy Ciszjordánia annektálásának kérdésében „az európaiak és az amerikaiak ugyanazon az állásponton vannak”.
Netanjahu, aki az ENSZ Közgyűlésén való részvétel és Trumppal való találkozója miatt tartózkodik az Egyesült Államokban, ebben a hónapban aláírta a vitatott ciszjordániai települések bővítési tervét, amely több ezer új lakóegység építését tartalmazza Ciszjordániában, ami gyakorlatilag kettészakítaná a palesztin területet.
Az úgynevezett E1-tervet évtizedekig befagyasztották a nemzetközi ellenállás miatt, mivel ez gyakorlatilag
Eközben a Hamász egyik magas rangú tisztségviselője védelmébe vette az október 7-i, Izrael ellen elkövetett halálos támadásokat, és a CNN-nek azt mondta, hogy ez „arany pillanatot” teremtett a palesztin ügy számára, annak ellenére, hogy több tízezer ember halt meg Gázában.
Két héttel azután, hogy túlélte az izraeli légitámadást a Hamász katari fővárosban található komplexumára, Gázi Hamad Dohában kiemelte az Izrael gázai offenzívájával szembeni növekvő nemzetközi elítélést és a palesztin államot elismerő országok sorát.
„Tudja, mi az október 7-i események előnye? ... Ha megnézi a tegnapi (ENSZ) Közgyűlést, ahol körülbelül 194 ember nyitotta ki a szemét és látta Izrael és mindannyiuk atrocitásait, brutalitását, mindannyian elítélték Izraelt. 77 évet vártunk erre a pillanatra” – mondta.
– tette hozzá.
Megjegyzései ugyanazon a napon hangzottak el, amikor Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke az ENSZ-ben tartott beszédében elítélte az október 7-i támadást, és kijelentette, hogy a Hamásznak nem lesz szerepe a palesztin államban, valamint egy nappal azelőtt, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédet tart a közgyűlés előtt.
Mint ismeretes,
Ez kemény izraeli megtorlást váltott ki, amely a gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 65 000 ember életét követelte, többségük nő és gyermek volt.
Az október 7-i események példátlanok voltak Izrael történelmében, de a széles körű pusztítás, az éhezés és a gázai halottak és sebesültek számának meredek emelkedése miatt Benjámin Netanjahu kormánya azzal a váddal szembesült, hogy válaszlépése aránytalan volt, sőt, népirtásnak minősül.
A CNN azon kérdésre, hogy a Hamász is felelős-e a támadásokért, és hogy azok megérték-e a Gázában meghalt több ezer ember életét,
és azt mondta: „Tudom, hogy az ár nagyon magas, de ismét megkérdezem: mi a másik lehetőség?”
Az elmúlt hónapokban Gázában néhányan hangot adtak a Hamász iránti haragjuknak, azzal vádolva a terrorszervezetet, hogy nem hajlandó véget vetni a háborúnak, és így az emberek élelem és víz nélkül szenvednek.
A palesztin elnök kijelentette, hogy kész együttműködni Trumppal a kétállami béketerv megvalósításában
Mahmád Abbász palesztin elnök kijelentette, hogy kész együttműködni a világ vezetőivel a hétfőn Franciaország által bejelentett, Izrael és a palesztinok közötti béketerv megvalósításában.
Az ENSZ Közgyűlésén videóüzenetben felszólaló Abbász ismételten elutasította a Hamász jövőbeli kormányzati szerepét Gázában, és fegyverletételt követelt tőle.
Felhívta továbbá azokat az országokat, amelyek még nem ismerték el a palesztin államot, hogy tegyék meg ezt, és az ENSZ-t, hogy adjon neki teljes jogú tagságot.
Abbász elítélte Izrael gázai katonai offenzíváját, azzal vádolva a zsidó államot, hogy „a 20. és 21. század egyik legszörnyűbb humanitárius tragédiájáért” felelős. Ugyanakkor kijelentette, hogy „elutasítja” a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadását.
Beszédében Abbász köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek a közelmúltban elismerték a palesztin államot egy vasárnap Kanadával, Ausztráliával, az Egyesült Királysággal és Portugáliával kezdődött nyilatkozat-hullámban.
Franciaország, Belgium, Luxemburg, Málta, Monaco, San Marino, Andorra és Dánia követte őket.
Az Egyesült Államok jelenleg ellenzi Palesztina elismerését, mondván, hogy egy ilyen lépés a Hamász jutalmazását jelentené.
Abbász támogatta a francia elnök, Emmanuel Macron által a hétfői, Szaúd-Arábia által társelnöklet csúcstalálkozón bejelentett béketervet.
A terv a Hamász által fogva tartott 48 túsz egyidejű szabadon bocsátását és az izraeli katonai műveletek befejezését követeli Gázában.
Ezt követné egy átmeneti kormányzat – amelybe beletartozna Abbász Palesztin Hatósága, de a Hamász nem –, megnyitva az utat egy „szuverén, független és demilitarizált Palesztin Állam” előtt.
Sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem támogatta a tervet.
Abbász azonban kijelentette, hogy „kész együttműködni Donald Trump elnökkel, Szaúd-Arábiával, Franciaországgal, az Egyesült Nemzetek Szervezetével és minden partnerrel a béketerv megvalósítása érdekében... megnyitva az utat az igazságos béke és az átfogó regionális együttműködés felé”.
Arra is felszólított, hogy a palesztin állam vállalja a „teljes felelősséget” a Gázai övezetért Izrael kivonulását követően, és kapcsolja össze azt az Izrael által megszállt Ciszjordániával. Elmondta, hogy ez arab és nemzetközi támogatással valósulhat meg.
Izrael az eddigi legnagyobb légitámadását hajtotta végre a jemeni húszi terroristák ellen
Az izraeli hadsereg légiereje az eddigi legnagyobb jemeni támadását hajtotta végre csütörtökön a húszi terroristák ellen, megtorlásul az előző napi, Eilatot ért dróntámadás miatt, amelyben húsz ember megsérült.
A légierő előzetes figyelmeztetés nélkül hajtotta végre a támadást, és legkevesebb 65 célpontot támadott a jemeni fővárosban, Szanaában. A célpontok között voltak a lázadók biztonsági és hírszerzési szervezetének létesítményei, lőszerraktárak, a húszik katonai propagandafőosztályának székháza, valamint a fegyveresek több szálláshelye.
A hadsereg közlése szerint ez a tizenötödik támadás volt Jemenben, mintegy kétezerkétszáz kilométerre Izrael területétől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!