Határidő. Trump szerint a Hamásznak három vagy négy napja van a gázai béketerv elfogadására
Fotó: Facebook/Fehér Ház
„A Hamász palesztin terrorszervezetnek három-négy napja van arra, hogy elfogadja a gázai konfliktus lezárására irányuló béketervet” – mondta Donald Trump amerikai elnök újságíróknak kedden, amikor elhagyta a Fehér Házat.
2025. október 01., 09:452025. október 01., 09:45
„A Hamász vagy megteszi ezt, vagy nem, és ha nem, akkor nagyon szomorú lesz a vége” – fogalmazott Donald Trump.
Hozzátette, hogy
Donald Trump hétfőn, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jelenlétében ismertette a teljes közel-keleti stabilitás megteremtését célzó elképzelését, és Izrael el is fogadta azt.
A közvetítők, Katar és Egyiptom hétfőn késő este megosztották a 20 pontos tervet a Hamásszal, miután Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Trump mellett jelent meg a Fehér Házban, és jóváhagyta a dokumentumot, mondván, hogy az megfelel Izrael céljainak.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök videoüzenetet tett közzé az X-en azután, hogy hétfő este Washingtonban tárgyalt az amerikai elnökkel, és közös sajtótájékoztatójukon közölte: elfogadja Donald Trump közel-keleti béketervét.
A Hamász nem vett részt a javaslatot előkészítő tárgyalásokon, amely az iszlamista terrorszervezet fegyverletételét követeli, amit a csoport korábban elutasított.
A tárgyalásokról tájékoztatott egyik tisztviselő azonban a Reutersnek azt mondta, hogy
A terv azonnali tűzszünetet, a Hamász által fogva tartott összes túsz cseréjét Izrael által fogva tartott palesztin foglyokra, Izrael fokozatos kivonulását Gázából, a Hamász lefegyverzését és egy nemzetközi szervezet által vezetett átmeneti kormány bevezetését írja elő.
A Hamászhoz közel álló forrás a Reutersnek azt mondta, hogy a terv „teljesen Izrael-pártinak” tűnik, és „lehetetlen feltételeket” szab, amelyek célja a csoport felszámolása.
A konfliktus kezdete óta a Hamász egyik fő feltétele az volt, hogy Izrael teljes mértékben vonuljon ki Gázából cserébe a fennmaradó túszok szabadon bocsátásáért.
– nyilatkozta a Reutersnek egy névtelenséget kérő palesztin tisztségviselő.
Donald Trump amerikai elnök szerint Tony Blair, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke csatlakozni szeretne a Gázát felügyelő nemzetközi testülethez, amely az amerikai terv szerint véget vetne a háborúnak.
A Hamász azonban jelentős nyomás alatt áll, hogy elfogadja a tervet, mivel Szaúd-Arábia, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Egyiptom külügyminiszterei egyaránt üdvözölték a kezdeményezést.
Törökország hírszerzési vezetője kedden csatlakozott a katari és egyiptomi közvetítőkhöz Dohában, hogy megvitassák a békejavaslatot – közölte a katari külügyminisztérium szóvivője.
A Gázai övezet „terrormentességét”, a békét vállaló Hamász-tagoknak amnesztiát, fogolycserét, minden harc leállítását és a túszok elengedését, illetve kiadását is tartalmazza Donald Trump amerikai elnök béketerve.
Törökország az elmúlt két évben nem vett részt kulcsfontosságú közvetítőként a Gázai övezet békéjének megteremtésére irányuló erőfeszítésekben. Nem volt világos, hogy a Hamász tisztviselői részt vesznek-e a keddi találkozón.
„Azt akarjuk, hogy véget érjen a háború, de azt is akarjuk, hogy a megszálló hadsereg, amely több tízezer embert ölt meg közülünk, távozzon és hagyjon minket békén” – mondta Szalah Abu Amr, egy 60 éves, hatgyermekes apa Gázavárosból a Reuters tudósítása szerint.
Erélyességgel vetne véget az ukrajnai háborúnak is Trump
Az elnök a Hamász felé intézett felszólítást megismételte nem sokkal később a Quantico katonai támaszponton is az amerikai hadsereg odarendelt vezető tisztjei előtt, akik között ott voltak a világ számos pontján állomásozó magas rangú tisztek is.
Donald Trump azt hangoztatta, hogy amennyiben a közel-keleti konfliktust a 20 pontos béketerv révén sikerül rendezni, akkor egyetlen háború, az orosz–ukrán háború lezárása lesz hátra,
amihez Vlagyimir Putyin orosz elnökre és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre van szükség, és elérni az egyezségüket. Hozzátette, hogy a célkitűzést egyetlen módon lehet elérni, erélyességgel. „Ha gyengék lennénk, a telefonomra sem válaszolnának” – fogalmazott.
Donald Trump ismét elismerte, hogy előzetesen könnyebbnek gondolta az ukrajnai konfliktus lezárását elérni, amit az orosz elnökkel fennálló jó kapcsolatára alapozott
Az amerikai elnök óvatosságra intette Oroszországot, és megemlítette az amerikai atom-tengeralattjárót, amelyet a közelmúltban „egy kisebb orosz fenyegetésre” válaszul Oroszország partjainak közelébe vezényelt.
Donald Trump az amerikai hadsereg megerősítését ígérte, azt, hogy „keményebbé, ádázabbá, erősebbé” teszik az új vezetés alatt. Egyben reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok birtokában lévő nukleáris csapásmérő eszközök bevetésére soha nem lesz szükség. Kijelentette, hogy teljes mértékben a hadsereg mögött áll, és ettől a támogatástól semmi nem tántoríthatja el.
A Quantico támaszponton összegyűlt amerikai főtisztek előtt Pete Hegseth hadügyminiszter ismertette a közelmúltban hadügyminisztériummá keresztelt kormányzati szervezeti egység új katonapolitikai célkitűzéseit. Hangsúlyozta, hogy a „védelmi minisztérium korszaka” lezárult, az új név alatt a küldetés a „győzelemre való felkészülés” lesz, amelynek révén képes halálos csapásra, de nem készül hosszú háborúkra. Ugyanakkor hozzátette, hogy
a cél nem a háború, hanem a béke megteremtése.
A Pentagont vezető hadügyminiszter azt is kifejtette, hogy a hadsereg új vezetése kiemelten tekint a katonák fizikai alkalmasságára, és a követelményekben a nemre való semlegesség elvét követik, vagyis férfiaknak és nőknek ugyanazon elvárásoknak kell megfelelniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!