Véget ér? Trump szerint hamarosan lezárulhatnak az Irán elleni katonai műveletek
Fotó: Facebook/Fehér Ház
Az iráni háború „hamarosan véget ér”, a műveletek még két-három hétig tartanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szerdán este egy, a nemzethez intézett televíziós beszédben.
2026. április 02., 08:292026. április 02., 08:29
Trump ugyanakkor jelezte: addig keményen le csapnak az iráni rezsim célpontjaira.
„Ma este örömmel mondhatom, hogy ezek a stratégiai célok a végéhez közelednek” – mondta Trump a CNN beszámolója szerint a nemzethez intézett, főműsoridőben sugárzott beszédében.
– mondta Trump.
A Fehér Ház korábban sajtóközleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy az iráni célok „egyértelműek és rendíthetetlenek voltak: megsemmisíteni Irán ballisztikus rakétakészletét és gyártási képességeit, megsemmisíteni a haditengerészetét, megszakítani a terrorista helytartók támogatását, és biztosítani, hogy a világ vezető terrorizmust támogató állama soha ne szerezzen atomfegyvert.”
Miközben az amerikai hadsereg eredményeit méltatta, Trump megemlékezett az elesett katonákról, és megígérte, hogy gyorsan befejezi a háborút.
„Miközben ünnepeljük ezt az előrelépést, kiemelten gondolunk arra a 13 amerikai harcosra, akik életüket adták ebben a harcban, hogy gyermekeinknek soha ne kelljen szembenézniük egy nukleáris Iránnal” – mondta Trump. „Tisztelgünk előttük, és most meg kell tisztelnünk őket azzal, hogy befejezzük azt a küldetést, amelyért életüket adták.”
Pete Hegseth védelmi miniszter a múlt hónapban hasonló kijekentést tett, amit az egyik elesett katona apja vitatott az NBC-nek adott interjújában.
„Be fogjuk fejezni a munkát, és nagyon gyorsan be fogjuk fejezni. Már nagyon közel vagyunk hozzá” – mondta Trump szerdán este.
Jelezte ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok készen áll arra, hogy „a következő két-három hétben” fokozza katonai válaszlépéseit Irán ellen.
– mondta Trump.
„Addig is folynak a tárgyalások” – folytatta az elnök. „A rezsimváltás nem volt a célunk. Soha nem beszéltünk rezsimváltásról, de rezsimváltás történt az eredeti vezetőik halála miatt. Mindannyian meghaltak.”
Nem ez az első alkalom, hogy Trump az „vissza a kőkorszakba” kifejezést használja Iránnal kapcsolatban.
A nap folyamán korábban Trump a Truth Socialon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Irán tűzszünetet kért az Egyesült Államoktól, de ő csak akkor fontolja meg a kérés teljesítését, ha Irán újra megnyitja a Hormuzi-szorosot. Addig, írta, „Iránt a feledésbe robbantjuk” és „vissza a kőkorszakba!!!”
Az elnök megjegyzése egy nappal azután hangzott el, hogy azt sugallta, az Egyesült Államok két-három héten belül befejezheti az Iránnal folytatott háborút.
Trump egyébként úgy állította be az Iránnal folytatott háborúját, mint
Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.
A háborút az Irán és annak proxijai által elkövetett 47 évnyi erőszakra adott válasznak nevezte, hivatkozva a közel 40 évvel ezelőtti tengerészgyalogos laktanya elleni bombatámadásra és a USS Cole elleni 2000-es bombatámadásra.
„Ha ezek a terroristák atomfegyverekhez jutnának, az elviselhetetlen fenyegetést jelentene” – mondta. „A Föld legerőszakosabb és legbrutálisabb rezsimje szabadon folytathatná terror-, kényszerítő-, hódító- és tömeggyilkos hadjáratait egy nukleáris pajzs mögül.”
Trump a beszéd elején bírálta elődeit is, azt állítva, hogy az őt megelőző amerikai elnököknek már azelőtt „kezelniük” kellett volna az iráni rezsimet, hogy ő hivatalba lépett.
„Nem kell ott lennünk. Nincs szükségünk az olajukra. Nincs szükségünk semmire, ami náluk van, de ott vagyunk, hogy segítsünk szövetségeseinknek” – mondta Trump.
Emellett
Ezek a rakéták – figyelmeztetett a nemzethez intézett beszédében – hamarosan képesek lettek volna „elérni az amerikai kontinenst, Európát – gyakorlatilag a Föld bármely más pontját”.
A múlt hónapban Irán megkísérelt megtámadni egy, partjaitól több mint 3220 kilométerre fekvő amerikai–brit támaszpontot, ami felvetette a kérdést Teherán katonai képességeiről, és arról, hogy képes-e olyan célpontokat eltalálni, amelyek távolabb vannak, mint korábban gondolták. Trump erre utalt szerda este.
„Annyi rakétát akartak gyártani, amennyit csak lehetett, és a lehető legnagyobb hatótávolságúakat gyártották, és voltak olyan fegyvereik, amelyekről senki sem hitte, hogy rendelkeznek velük. Most tudtuk meg. Megsemmisítettük őket. Mindet kiiktattuk” – mondta.
Trump korábban is hasonló kijelentéseket tett. A CNN ugyanakkor saját forrásokra hivatkozva azt közölte, ezt az érvelést az amerikai hírszerzés nem támasztja alá.
Nincs olyan hírszerzési információ, amely arra utalna, hogy Irán jelenleg olyan interkontinentális ballisztikus rakétaprogramot folytatna, amellyel az Egyesült Államokat elérhetné – mondták a források.
Irán azonban rendelkezik olyan rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal, amelyek veszélyt jelenthetnek a régióban található amerikai támaszpontokra és személyzetre, amint arra a kormányzat is figyelmeztetett.
Trump arról is beszélt:
Megismételte azt az állítását, hogy az Egyesült Államok rendszerváltást hajtott végre, mert „az eredeti vezetők mind meghaltak”.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a kulcsfontosságú célpontokat, miközben a háború befejezéséről szóló tárgyalások folynak.
„Ha nem jön létre megállapodás, akkor nagyon keményen és valószínűleg egyszerre fogjuk támadni az összes áramtermelő erőművüket” – mondta Trump.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem támadta meg Irán olajkészleteit, annak ellenére, hogy azok „a legkönnyebb célpontok lennének, mert nem hagynának nekik még a legcsekélyebb esélyt sem a túlélésre vagy az újjáépítésre”.
„Nagyon fontos, hogy ezt a konfliktust a megfelelő perspektívában tartsuk” – mondta Trump.
Felsorolta az amerikai részvétel időtartamát a közelmúlt háborúiban:
A jelenlegi helyzet – emlékeztette azokat az amerikaiakat, akik aggódnak a végtelen külföldi háborúk és a hazai emelkedő benzinárak miatt – már 32 napja tart.
„32 napja folyik ez a hatalmas, zseniális katonai művelet az egyik legerősebb ország ellen, és az országot már gyakorlatilag kiürítették, így lényegében már nem jelent fenyegetést. … Ez valódi befektetés a gyermekeik és unokáik jövőjébe” – mondta.
Trump ugyanakkor kijelentette, hogy
optimista jövőképet festve az olajárak folyamatos emelkedése közepette.
„Irán lényegében megsemmisült – a nehezebb rész már megvan, így a többi már könnyű lesz, és mindenesetre, amikor ez a konfliktus véget ér, a szoros természetesen megnyílik, egyszerűen csak megnyílik” – mondta Trump. „El akarják majd adni az olajat, mert csak az van nekik, amivel megpróbálhatják újjáépíteni az országot.”
Mivel a benzinárak a héten először 2022 óta elértek a gallononkénti 4 dollárt, az elnök szerdán igyekezett bagatellizálni a növekvő költségeket, mondván, hogy a szoros újbóli megnyitása „visszaállítja a forgalmat, és a benzinárak gyorsan vissza fognak esni”.
Azt is kijelentette mindazonáltal, hogy
„Menjetek a szoroshoz, és egyszerűen foglaljátok el, védjétek meg, használjátok a saját céljaitokra” – mondta egy főműsoridős beszédében. „A nehezebb rész már megvan, így ez könnyű lesz.”
Trump kijelentései a legújabb jelek arra, hogy az iráni rezsim által hetek óta ténylegesen lezárt szoros feletti ellenőrzés visszaszerzése nélkül tervezi befejezni az iráni háborút, ami globális energiaválságot váltott ki, és az olaj- és gázárak meredek emelkedését eredményezte.
Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának – jelentette ki helyi idő szerint kedden este Donald Trump elnök.
Az emelkedő energiaköltségek ellenére Trump szerdán jelentéktelennek nevezte a szoros lezárásának az Egyesült Államokra gyakorolt hatását, azt állítva, hogy
Bár Trump azt mondta, hogy a szoros visszahódítása „könnyű” lesz, eddig még az amerikai hadsereg sem volt hajlandó megkísérelni olajszállító tartályhajók kíséretét a vízi úton az iráni fenyegetés miatt.
„A világ azon országainak, amelyek olajat kapnak a Hormuzi-szoroson keresztül, gondoskodniuk kell arról az átjáróról” – mondta Trump. „Értékelniük kell” - tette hozzá.
Mindeközben a hadműveletek folytatódtak, az Egyesült Államok és Izrael továbbtámadta a kiszemelt iráni célpontokat, míg Irán Izrael mellett a környező arab országok olaj- és gázlétesítményeire próbált csapást mérni.
Trump: csak azért fordultam a NATO-hoz, hogy teszteljem őket
Donald Trump elnök szerdán azt állította, hogy az iráni háborúval kapcsolatban csak azért kért segítséget a NATO-szövetségesektől, hogy lássa, beavatkoznak-e, és hangsúlyozta, hogy nem akarta a segítségüket.
„Őszintén szólva azért kérdeztem, mert látni akartam, mit tennének. Nem volt szükségünk rájuk; szétzúztuk őket, Iránban, és az utolsó dolog, amire szükségem volt, az az volt, hogy a NATO az utunkba álljon” – mondta Trump egy húsvéti ebéd alkalmával a Fehér Házban, a Business Insider egyik riportere által online közzétett videó szerint.
A riporter szerint a Fehér Ház feltöltötte a videót a YouTube-oldalára, de szerda kora este már nem volt látható az oldalon. Trump ismét „papírtigrisnek” nevezte a NATO-t, és hozzátette: „Nem volt szükségünk rájuk, de azért megkértem őket.”
Az elnök bírálta Emmanuel Macron francia elnököt és Keir Starmer brit miniszterelnököt azért, mert csak a konfliktus befejezése utánra ajánlották fel segítségüket az Egyesült Államoknak.
„Azt mondtam: »Nem, nem, nem kell, miután megnyertük a háborút, Emmanuel.«”
Trump ismét azzal érvelt, hogy a NATO nem állna ki az Egyesült Államok mellett – annak ellenére, hogy a szövetség 5. cikkére, amely kimondja, hogy az egyik tagállam elleni támadás az összes tagállam elleni támadásnak minősül, a szövetség történetében csak egyszer, a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után hivatkoztak.
„A NATO nagyon rosszul bánt velünk, és ezt nem szabad elfelejteni, mert újra rosszul fognak bánni velünk, ha valaha szükségünk lesz rájuk, de remélhetőleg soha nem lesz szükségünk rájuk – nem hiszem, hogy szükségünk lesz rájuk.”
A Financial Times saját értesülésekre hivatkozva egyébként azt állította: Trump megfenyegette az európai szövetségeseket, hogy leállítja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, ha nem segítenek a Hormuzi-szoros megnyitásában.
Mint arról beszámoltunk, Trump egy szerdai interjúban arról beszélt: fontolóra veszi az Egyesült Államok kiléptetését a NATO-ból, amely csupán papírtigris.
Öt forrás szerint a NATO-országok diplomáciai képviselői nem aggódnak túlságosan Donald Trump amerikai elnök újabb fenyegetései miatt, miszerint az Egyesült Államok kilép a szövetségből.
„Már megint az Idétlen időkig” – mondta egy európai tisztviselő az időhurok-motívumra épülő, ismétlődő eseményekről szóló filmre utalva, és rámutatott, hogy a védelmi szövetség már korábban is hallott ilyen fenyegetéseket Trump részéről.
A források szerint azonban nem reális teljesen figyelmen kívül hagyni a kijelentéseit. Trump döntései gyorsan változhatnak, ami azt jelenti, hogy egyes diplomáciai képviselők körében továbbra is aggodalom uralkodik.
Egy magas rangú európai diplomata szerint egyes szövetségesek Trump legújabb fenyegetéseit úgy értelmezik, hogy az elnök nyomást akar gyakorolni az európai országokra, hogy erőforrásokat fordítsanak a Hormuzi-szoros újbóli megnyitására. Mások azonban nem tartják szükségszerűen összefüggőnek a két dolgot, mivel Trump megjegyzéseit – beleértve azt is, hogy „mindenképpen fontolóra venné” a NATO-ból való kilépést – úgy értelmezik, hogy azok őszintén tükrözik az elnök csalódottságát amiatt, hogy egyes szövetségesek nem nyújtottak átrepülési támogatást és támaszpontokat az Egyesült Államoknak az iráni háború alatt – mondta egy NATO-diplomata.
Iráni elnök: a háború valóban azt jelenti, hogy Amerika az első?
Maszúd Peszeskján iráni elnök az amerikai közvéleménynek címzett nyílt levelet tett közzé, amelyben megkérdőjelezi, hogy az „Amerika az első” szlogen valóban az amerikai kormány prioritásai között szerepel-e. Szerinte az Iránnal folytatott háború nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit, és arra buzdította az amerikaiakat, hogy „nézzenek a politikai retorika mögé”, és gondolják át az országáról alkotott véleményüket.
„Pontosan melyik amerikai érdekeket szolgálja valójában ez a háború? Volt-e Irán részéről olyan objektív fenyegetés, amely igazolná ezt a magatartást?” – kérdezi az elnök.
„Az »Amerika az első« valóban az amerikai kormány mai prioritásai között szerepel?”
Továbbá azt állította, hogy Irán fenyegetésként való megítélése „a hatalmasságok politikai és gazdasági szeszélyeinek eredménye”, és hogy Teherán eddigi lépései inkább „jogszerű önvédelemnek” minősülnek, mint háború kezdeményezésének.
Kijelentve, hogy az Irán és az Egyesült Államok közötti kapcsolatot félreértik, azt állítjott, hogy Irán „modern történelme során soha nem választotta az agresszió, a terjeszkedés, a gyarmatosítás vagy az uralom útját, és soha nem kezdeményezett háborút”.
A levelet alig néhány órávalDonal Trump beszéde előtt tették közzé.
„Az iráni nép nem táplál ellenséges érzéseket más nemzetek, így az amerikaiak, az európaiak vagy a szomszédos országok lakói iránt” – írta Peszeskján a levelében.
Hangsúlyozta, hogy az iráni infrastruktúra elleni támadásoknak következményei vannak mind az irániakra, mind az ország határain túl élő emberekre nézve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A floridai Kennedy Űrközpontból sikeresen felbocsátották az amerikai Hold-program, az Artemis II küldetésének tagjait az Orion űrkabin fedélzetén szerdán.
Az ukrán hadsereg szerdán este cáfolta Oroszország állítását, miszerint csapatai teljes mértékben átvették az irányítást Kelet-Ukrajnában található Luhanszk megyében.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
Miközben Európa évtizedeken át a kelet–nyugati vándorlásról szólt, az elmúlt években egy kevésbé látványos, de annál összetettebb folyamat erősödött fel: egyre többen hagyják el a nyugati országokat is.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltások kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot egy brüsszeli bíróság. Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie.
Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.
A román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben, és nem szabad illúziókat táplálni a kapcsolatok javulását illetően – jelentette ki Vlagyimir Lipajev, Oroszország bukaresti nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Ukrajna olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek szerint Oroszország szándékosan a balti államok és Finnország felé irányította a drónokat, hogy ezzel feszültséget keltsen – állította Andrij Szibiha külügyminiszter kedden.
Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának – jelentette ki helyi idő szerint kedden este Donald Trump elnök.
Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!