
Fotó: UNRWA
Folytatódik a hétfőn indított izraeli katonai rajtaütés Gáza legnagyobb kórházában, az es-Sífában, ahol több ezer embernek nyújtanak menedéket szörnyű körülmények között.
2024. március 20., 09:342024. március 20., 09:34
Mahmúd Baszal, a gázai polgári védelem szóvivője a CNN-nek elmondta, hogy a kórházat „ostromolják” az izraeli erők. Az izraeli hadsereg szerint a helyszínt „magas rangú Hamász-terroristák” használják.
A kórházon belül az emberek arról számoltak be, hogy őrizetbe vették és „súlyosan megverték” őket, és féltek a helyiségek között mozogni. Mások „sürgős beavatkozásra szólítottak fel, mielőtt a kórház tömegsírrá válik”.
Közben az izraeli hadsereg kedden sms-t küldtek a gázai palesztinoknak, amelyben készpénzt ajánlottak fel az izraeli túszokról szóló bármilyen információért cserébe.
A CNN egyik gázai újságírója kedden kapta a telefonjára az arab nyelvű üzenetet, amelyben az állt:
Az üzenethez két telefonszámot csatoltak, valamint egy olyan weboldalra mutató linket, ahol az izraeli túszok képei, nevei és életkora szerepel.
A Gázai övezet humanitárius válsággal néz szembe az izraeli bombázásokat követően az enklávéban, ahol a lakosság nagy része már most is katasztrofális mértékű éhezéstől szenved – áll egy ENSZ által támogatott jelentésben, amely hétfőn jelent meg.
A Hamász tavaly október 7-i izraeli támadása után a terrorszervezet izraeli túszokat vitt Gázába, akik közül sokan még mindig Gázában vannak.
Közben kedden amerikai és izraeli részről is azt közölték:
A Fehér Ház szóvivője annyit mondott, hogy az egyeztetés előreláthatóan a jövő hét elején lesz, míg az izraeli kormány keddi közleménye ismertette, hogy a delegációnak tagja lesz Ron Dermer stratégiai miniszter, Izrael korábbi, egyesült államokbeli nagykövete, valamint Cahi Hanegbi, a Netanjahu-kormány nemzetbiztonsági tanácsának elnöke.
Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök hétfőn, egy hónap elteltével ismét telefonon egyeztetett, és megállapodott abban, hogy Izrael delegációt küld Washingtonba a katonai akció kérdéseinek tisztázására.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója hétfőn arról beszélt, hogy a konfliktus ezen kritikus szakaszában lehetőség nyílik arra, hogy egy asztalhoz ülve és minden szempontot mérlegelve beszéljenek az előrevezető lépésekről.
A Fehér Ház a kijelentésre úgy reagált, hogy a szenátornak jogában áll véleményének kifejtése, és az izraeli emberek dolga eldönti, hogy kit akarnak vezetőjüknek. Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a demokrata felsőházi vezető „jó beszédet” mondott.
Benjámin Netanjahu helytelennek nevezte a távozásáról szóló kijelentéseket.
Mindeközben
A londoni külügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint a szállítmány, amelynek helyszíni elosztását az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) végzi, 275 ezer gázai lakos élelmiszerellátását teszi lehetővé.
A tárca hangsúlyozza, hogy
A szállítmányban pékségeknek szánt dúsított búzaliszt, valamint családoknak összeállított élelmiszercsomagok vannak. Ezeket a csomagokat úgy alakították ki, hogy 15 napig fedezzék egy öttagú család napi kalóriaigényének felét.
Egy-egy élelmiszercsomagban zöldségkonzervek, valamint hús-, hal- és datolyakészítmények vannak.
A brit kormány által finanszírozott és összeállított élelmiszerszállítmány eljuttatásában Jordánia segédkezett – áll a londoni külügyminisztérium szerdai ismertetésében.
David Cameron brit külügyminiszter a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által használt integrált élelmiszerbiztonsági skála (Integrated Food Security Phase Classification, IPC) küszöbönálló éhínség veszélyét jelzi a Gázai övezetben.
Cameron szerint
Néhány napon belül ez a második jelentős segélyszállítmány, amelyet London állított össze a gázai lakosság számára: a brit kormány a múlt héten egyebek mellett 13 440 takarót, 840 családi méretű sátrat, hatezer matracot és több mint háromezer női higiénés készletet juttatott be a Gázai övezetbe.
A 150 tonnás szállítmányt az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) osztja szét a rászorulóknak.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek. A Hamász fegyveresei Gázába hurcoltak 240 túszt, akiknek többsége még mindig fogságban van.
Izrael ezután átfogó hadműveleteket kezdett az övezetben azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai gépezetét.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!