
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az isztambuli rendőrség közlése szerint a török nagyvárosban nincs terrorveszély – jelentette vasárnap az Anadolu állami hírügynökség azt követően, hogy a múlt héten az Egyesült Államok terrorveszélyre hivatkozva utazási figyelmeztetést adott ki Törökországra, majd több európai ország is ideiglenesen bezárta isztambuli főkonzulátusát.
2023. február 05., 17:462023. február 05., 17:46
A beszámoló szerint a hatóságok Isztambulban őrizetbe vettek 15 gyanúsítottat, aki az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezettel áll kapcsolatban, és parancsot kapott arra, hogy támadást hajtson végre Svédország, valamint Hollandia főkonzulátusa, illetve keresztény és zsidó imahelyek ellen.
A rendőrség ugyanakkor leszögezte: a gyanúsítottak, bár kapcsolatban álltak az Iszlám Állammal, konkrét fenyegetést nem lehetett megállapítani velük kapcsolatban.
A közlemény előzménye az, hogy Egyesült Államok ankarai nagykövetsége először január 27-én arra kérte a Törökországban tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak távol a forgalmas helyektől. Január 30-án közzétett második figyelmeztetésében már isztambuli helyszíneket is megjelölt lehetséges célpontokként. Az Egyesült Államok bejelentése után számos európai ország hasonló figyelmeztetést adott ki, majd végül több állam – közöttük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – átmenetileg be is zárta isztambuli főkonzulátusát.
A külképviseletek annak hatására léptek, hogy a közelmúltban Svédországban, Hollandiában és Dániában is meggyalázták a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
A török külügyminisztérium csütörtök este bekérette a szóban forgó kilenc ország, az Egyesült Államok, Hollandia, Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország ankarai nagykövetét.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken egy sajtótájékoztatón kijelentette: „ha azt a látszatot akarják kelteni, hogy Törökország instabil, hogy Törökországban terrorfenyegetettség van, az sem a baráti, sem a szövetségi viszonyba nem fér bele”.
A külügyi tárca vezetője egyúttal hangsúlyozta: a svédországi Korán-égetés után a török belügyminisztérium növelte az ország területén található külképviseletek biztonságát. „Ezekben az ügyekben érzékenyek vagyunk, a külképviseletek védelme a mi kötelességünk” – emlékeztetett.
November 13-án hatan meghaltak, többtucatnyian pedig megsebesültek egy terrortámadásban: táskába rejtett pokolgép robbant fel a 16 milliós Isztambul nyüzsgő sétálóutcájában, az Istiklalon, amelynek környékén sok ország képviselete található. Ankara a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezethez kötötte az akkori merényletet, a PKK viszont tagadta a terrorcselekmény elkövetését.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
szóljon hozzá!