Több mint negyedmillió külhoni magyar állampolgár – köztük több mint százezer romániai magyar – is szavazhat majd a betelepítési kvóta ellen kezdeményezett magyarországi népszavazáson.
2016. június 28., 11:252016. június 28., 11:25
2016. június 28., 14:142016. június 28., 14:14
A Magyar Hírlap keddi számában arról ír, hogy az európai uniós betelepítési kvóta elleni népszavazás lesz az első olyan országos referendum, amelyen a megváltozott szabályok értelmében a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külhoni magyarok is szavazhatnak. A külhoniak, ahogy az országgyűlési választáson is, levélben adhatják le szavazatukat.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a több mint nyolcmillió magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgár mellett 258 052 ilyen választópolgár van a névjegyzékben regisztrálva. A névjegyzékben szereplők közül a romániai magyarok vannak a legtöbben, több mint 113 ezren, őket a szerbiai magyarok követik.
„De akár Amerikai Szamoáról, Indonéziából, Dominikáról, Paraguayból vagy Nepálból is befuthat egy-egy szavazat, ugyanis vannak, akik ezekből az országokból regisztráltak\" – olvasható a napilap cikkében. Rajtuk kívül több mint százezren vannak azok, akik a lakcím megadása nélkül, e-mailen kértek értesítést vagy a kettős állampolgárságot tiltó országokban élnek.
Áder János köztársasági elnök még nem döntött a referendum időpontjáról, de ez akár már a napokban megtörténhet. A törvény szerint az államfőnek a referendumot elrendelő parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárultát követő tizenöt napon belül kell megjelölnie, hogy melyik napon legyen a szavazás, úgy, hogy az a döntésétől számított hetvenedik és kilencvenedik nap között legyen. A Magyar Hírlap szerint várhatóan szeptemberben vagy október elején tarthatják meg a népszavazást, valamelyik vasárnapon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!