Több magyarországi településen is megtartották a Nemzeti Összetartozás Napját

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban azt hangsúlyozta, hogy ezen a napon „nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük.

Semjén Zsolt a magyarok egyetemes emberiség iránti elsődleges kötelességének nevezte a sárospataki ünnepségen, hogy magyarságukat megőrizzék, kimunkálják, felmutassák. A miniszterelnök-helyettes a zempléni város református templomában a nemzeti összetartozás napján tartott ökumenikus istentiszteleten úgy fogalmazott: magyarságunkat akkor tudjuk megőrizni, ha szembe tudunk nézni a történelmünkkel, és ebből le kell vonni a tanulságokat. „Széttéphették Magyarországot a külső és belső ellenségek, de a magyar nemzet szellemi és spirituális egységét soha nem tudták, és soha nem tudják széjjeltörni” – szögezte le.

A magyarság egységéről beszélt Hende Csaba honvédelmi miniszter is Szombathelyen. A Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban tartott trianoni megemlékezésen azt mondta: a kormány csak az államot szervezheti újjá, Magyarország megújításához azonban az egész nemzetre szükség van. „Legyőzhetjük Trianont, ha hisszük, hogy összetartozunk, ha hisszük, hogy ez a közös hit képes a közösség érdekében megmozdítani bennünket” – hangsúlyozta.

A pártpolitika feletti összetartozást emelte ki a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, Rétvári Bence, aki a KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) fővárosi ünnepségén a politika természetes részének nevezte, hogy különböző értékalapon politizálnak egyes csoportok, de az az igazi vízválasztó szerinte, hogy ki képes a magyar érdeket képviselni. Lázár János polgármester, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője Hódmezővásárhelyen azt hangsúlyozta, hogy azok számára, akik ma állampolgársági esküt tesznek, vége a jelzős szerkezetes magyarságnak. „A mai eskü valódi választóvonal az egész magyarság életében. Ez az utolsó alkalom, amikor a ma esküt tevőket bárki megkülönböztetheti nemzettársaitól” – emelte ki. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke – aki szintén részt vett a hódmezővásárhelyi emlékezésen, ahol többek között két fia és lánya is állampolgársági esküt tett – úgy fogalmazott, hogy ugyanaz a nemzeti szövetség újul meg most – igaz, más formában, és most nem vérrel pecsételik meg –, amelyet annak idején megkötöttek az ősök.

Ezt Trianonban szétrombolták. „Krisztus teste megtöretett, leszaggatták tagjait, de most eljött az ideje a húsvéti alkotmány szellemében a feltámadásnak, az egyesülésnek” – jelentette ki. „Meg kell haladnunk a trianoni traumát, ez napjaink feladata” – fogalmazott eközben Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke Veszprémben. A politikus szerint nemzetünket olyan csapás érte Trianonban, mint amikor valaki egy közlekedési baleset során súlyos sérüléseket szenved, és azután azt ki kell hevernie. Kovács Miklós úgy fogalmazott: „aki a testi trauma következtében lelkileg öszszetörik, meghasonlik, depressziós lesz, az bizonyosan nem fog talpra állni”. Mint ismeretes, az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a nemzeti öszszetartozás napja.