
Fotó: Rompres
2007. október 17., 00:002007. október 17., 00:00
A fórumon részt vevő öt állam – Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán – elnöke nyilatkozatot fogadott el, s ebben szerepel az a megfogalmazás, miszerint az érintett országok területüket nem engedik át harmadik félnek agresszió vagy katonai akció végrehajtásához. Nukleáris programjával kapcsolatban Irán éles vitába bonyolódott a nyugati országokkal, amelyek azt állítják, hogy Teherán atomfegyvereket készül előállítani, Washington pedig nem zárja ki a katonai erő alkalmazását, ha a diplomáciai eszközök nem érik el céljukat a vita rendezésében. Az orosz elnök a találkozón hangoztatta, hogy még csak gondolni sem szabad az erő alkalmazására a térségben. Kijelentései, úgy tűnik, egyenesen az Egyesült Államok szoros szövetségeseinek: Törökországnak és a Kaszpi-tengerrel határos Azerbajdzsánnak szólnak. A nyilatkozat egy másik részében az elnökök hangsúlyozták az atomsorompó-szerződést aláíró államok jogát a békés célú atomenergia előállítására. Elismerték egyben az atomsorompó-szerződésben részes államok jogát, hogy fejlesszék a békés célú energia kutatását, előállítását és felhasználását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alatt. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök sajtóértekezletén „nagyon erősnek” minősítette az elfogadott dokumentumot. Vlagyimir Putyin, aki a Kreml vezetői közül a II. világháború óta első alkalommal tesz hivatalos látogatást Iránban, arra is figyelmeztetett, hogy a Kaszpi-tengert átszelő bármilyen energiavezeték megépítését csak az öt, part menti állam támogatásával lehetne megvalósítani.
A politikus nem nevezett meg egy államot sem, de nyilatkozatából kiérződik Moszkva ellenérzése azokkal az erőfeszítésekkel szemben, amelyeket Washington támogat, hogy szénhidrogéneket szállítsanak a Nyugatnak Oroszország megkerülésével. Putyin hangsúlyozta, hogy nem szabad megvalósítani azokat a terveket sem, amelyek súlyos környezetvédelmi károkat okozhatnak a térségben. Az orosz államfő egyébként annak ellenére érkezett meg Iránba, hogy ismeretlen forrásból kiszivárgott: merényletet terveznek ellene. Orosz szakértők szerint a rémhírt az amerikaiak terjesztették, akik így akarták megakadályozni az orosz elnök látogatását.
Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.