
Fotó: Rompres
2007. október 17., 00:002007. október 17., 00:00
A fórumon részt vevő öt állam – Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán – elnöke nyilatkozatot fogadott el, s ebben szerepel az a megfogalmazás, miszerint az érintett országok területüket nem engedik át harmadik félnek agresszió vagy katonai akció végrehajtásához. Nukleáris programjával kapcsolatban Irán éles vitába bonyolódott a nyugati országokkal, amelyek azt állítják, hogy Teherán atomfegyvereket készül előállítani, Washington pedig nem zárja ki a katonai erő alkalmazását, ha a diplomáciai eszközök nem érik el céljukat a vita rendezésében. Az orosz elnök a találkozón hangoztatta, hogy még csak gondolni sem szabad az erő alkalmazására a térségben. Kijelentései, úgy tűnik, egyenesen az Egyesült Államok szoros szövetségeseinek: Törökországnak és a Kaszpi-tengerrel határos Azerbajdzsánnak szólnak. A nyilatkozat egy másik részében az elnökök hangsúlyozták az atomsorompó-szerződést aláíró államok jogát a békés célú atomenergia előállítására. Elismerték egyben az atomsorompó-szerződésben részes államok jogát, hogy fejlesszék a békés célú energia kutatását, előállítását és felhasználását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alatt. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök sajtóértekezletén „nagyon erősnek” minősítette az elfogadott dokumentumot. Vlagyimir Putyin, aki a Kreml vezetői közül a II. világháború óta első alkalommal tesz hivatalos látogatást Iránban, arra is figyelmeztetett, hogy a Kaszpi-tengert átszelő bármilyen energiavezeték megépítését csak az öt, part menti állam támogatásával lehetne megvalósítani.
A politikus nem nevezett meg egy államot sem, de nyilatkozatából kiérződik Moszkva ellenérzése azokkal az erőfeszítésekkel szemben, amelyeket Washington támogat, hogy szénhidrogéneket szállítsanak a Nyugatnak Oroszország megkerülésével. Putyin hangsúlyozta, hogy nem szabad megvalósítani azokat a terveket sem, amelyek súlyos környezetvédelmi károkat okozhatnak a térségben. Az orosz államfő egyébként annak ellenére érkezett meg Iránba, hogy ismeretlen forrásból kiszivárgott: merényletet terveznek ellene. Orosz szakértők szerint a rémhírt az amerikaiak terjesztették, akik így akarták megakadályozni az orosz elnök látogatását.
Hírösszefoglaló
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.