
Fotó: Rompres
2007. október 17., 00:002007. október 17., 00:00
A fórumon részt vevő öt állam – Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán – elnöke nyilatkozatot fogadott el, s ebben szerepel az a megfogalmazás, miszerint az érintett országok területüket nem engedik át harmadik félnek agresszió vagy katonai akció végrehajtásához. Nukleáris programjával kapcsolatban Irán éles vitába bonyolódott a nyugati országokkal, amelyek azt állítják, hogy Teherán atomfegyvereket készül előállítani, Washington pedig nem zárja ki a katonai erő alkalmazását, ha a diplomáciai eszközök nem érik el céljukat a vita rendezésében. Az orosz elnök a találkozón hangoztatta, hogy még csak gondolni sem szabad az erő alkalmazására a térségben. Kijelentései, úgy tűnik, egyenesen az Egyesült Államok szoros szövetségeseinek: Törökországnak és a Kaszpi-tengerrel határos Azerbajdzsánnak szólnak. A nyilatkozat egy másik részében az elnökök hangsúlyozták az atomsorompó-szerződést aláíró államok jogát a békés célú atomenergia előállítására. Elismerték egyben az atomsorompó-szerződésben részes államok jogát, hogy fejlesszék a békés célú energia kutatását, előállítását és felhasználását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alatt. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök sajtóértekezletén „nagyon erősnek” minősítette az elfogadott dokumentumot. Vlagyimir Putyin, aki a Kreml vezetői közül a II. világháború óta első alkalommal tesz hivatalos látogatást Iránban, arra is figyelmeztetett, hogy a Kaszpi-tengert átszelő bármilyen energiavezeték megépítését csak az öt, part menti állam támogatásával lehetne megvalósítani.
A politikus nem nevezett meg egy államot sem, de nyilatkozatából kiérződik Moszkva ellenérzése azokkal az erőfeszítésekkel szemben, amelyeket Washington támogat, hogy szénhidrogéneket szállítsanak a Nyugatnak Oroszország megkerülésével. Putyin hangsúlyozta, hogy nem szabad megvalósítani azokat a terveket sem, amelyek súlyos környezetvédelmi károkat okozhatnak a térségben. Az orosz államfő egyébként annak ellenére érkezett meg Iránba, hogy ismeretlen forrásból kiszivárgott: merényletet terveznek ellene. Orosz szakértők szerint a rémhírt az amerikaiak terjesztették, akik így akarták megakadályozni az orosz elnök látogatását.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.