Pavlo Klimkin
Fotó: Mfa.gov.ua
Miközben szerdán hatályba lépett az ukrán oktatási törvény, miután megjelent a Holosz Ukrajini című, hivatalos közlönynek számító lapban, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter tárgyalásokat ajánlott a törvénnyel elégedetlen szomszédos országoknak arra reagálva, hogy a jogszabály Petro Porosenko államfő által hétfőn történt aláírása nyomán Magyarország és Románia is elégedetlenségének adott hangot.
2017. szeptember 27., 17:242017. szeptember 27., 17:24
Klimkin Twitter-üzenetben javasolt tárgyalásokat. „Úgy vélem, elég nyilatkozat hangzott el az új oktatási törvény kapcsán. Mindkét oldalról. Az összes nyilatkozat a politikáról szól, nem az emberekről.
– írta Klimkin.
Mint arról beszámoltunk, a legkeményebben Magyarország reagált a kisebbségek anyanyelven történő oktatását az ötödik osztálytól felszámoló oktatási törvény aláírását. Szijjártó Péter külügyminiszter leszögezte: Magyarország blokkol minden, Ukrajna számára fontos döntést a nemzetközi porondon.
A bukaresti parlament és a külügyminisztérium is közleményben fejezte ki kedden sajnálatát. A parlament a két házelnök által aláírt közleményben tudatta: hamarosan parlamenti képviselőkből és szenátorokból álló bizottság utazik Kijevbe, hogy párbeszédet folytasson az ottani illetékes hatóságokkal a kisebbségek anyanyelvi oktatásáról.
„Az ügyben illetékes nemzetközi szervezetekhez: az Európa Tanács főtitkárságához, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosához és a Velencei Bizottsághoz fordulunk, hogy jelezzük a törvénymódosítás negatív hatását az ukrajnai közoktatásban” – áll a parlament közleményében.
A külügyminisztérium közölte, hogy az illetékes nemzetközi szervezetekhez fordul az ukrán oktatási törvény ügyében. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy
„Emlékeztetünk arra, hogy Ukrajna a hivatalos kétoldalú találkozók alkalmával mindig kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a nemzetközi normáit, valamint arra, hogy az új szabályozás nem fogja hátrányosan érinteni a román nyelvű oktatás szintjét és minőségét” – áll a külügyi tárca közleményében.
Szerdán egyébként Liviu Pop oktatási miniszter Kijevbe utazott, hogy tárgyaljon ukrán kollégájával a helyzet megoldásáról.
Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint ugyanakkor a magyarországi választási kampánnyal függnek össze azok a nyilatkozatok, amelyek az új ukrán oktatási törvény kapcsán a nemzeti kisebbségeket érő sérelmekről szólnak, emellett Budapest így próbálja elterelni a figyelmet az Európai Unióval szemben fennálló problémáiról, ezen belül a migrációval kapcsolatos nézeteltéréséről Brüsszellel.
Pavlo Klimkin külügyminiszter közben a Twitter internetes közösségi oldalon tett bejegyzésében tudatta: Ukrajnában azon dolgoznak, hogy az ország magyar nemzetiségű állampolgárai a lehető „legkomfortosabban” érezzék magukat az Európai Unióban és Ukrajnában egyaránt.
Szerdán egyébként az orosz Állami Duma egy nyilatkozatban az ukrajnai oroszok elleni „etnocídiummal”, etnikai csoport tervszerű és szándékos elpusztításával vádolta meg Kijevet az oktatási törvény miatt.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
szóljon hozzá!