Maderspach Károly és Franciska mellszobrai
Fotó: Dr. Maderspach Katalin
Március 14-én, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 178. évfordulója előtti napon a Békés vármegyei Dombegyházon felavatják Maderspach Károly és felsége, az Aradon született Maderspach Károlyné született Buchwald Franciska mellszobrait. A forradalmi eszmékkel szimpatizáló Maderspach házaspár a véres megtorlásokat vezénylő Haynau táborszernagy kegyetlenkedésének áldozata volt – a szoborállítással a szabadságharcban nyújtott szerepükre emlékeznek és emlékeztetnek.
2026. február 22., 08:392026. február 22., 08:39
A román–magyar határ menti Dombegyházon a helyi önkormányzat szervezésében és támogatásával, a család leszármazottainak felajánlásából avatják fel Maderspach Károly és felsége, Buchwald Franciska mellszobrait – tájékoztatta a Krónikát dr. Maderspach Katalin biológus-festőművész, a házaspár Szegeden élő ükunokája.
Maderspach Károlyné Buchwald Franciska 1805. április 10-én született Aradon Buchwald József aradi orvos és Neumann Josefa leányaként, és a dombegyházi birtokot leányágon örökölte. Maderspach Károly – a 18. század elején Tirolból a Bánsági-hegyvidékre települt Maderspach család sarja – 1791. augusztus 3-án született Oraviczabányán. Nagy szaktudású kohász és „kémlész” (vegyész) volt, kiváló műszaki ismeretekkel. 1823-ban a Hofmann testvérekkel létrehozták a Krassó-Szörény megyei Ruszkabányán a Hofmann testvérek és Maderspach Károly Bánya- és Vasműtársulatot az ott fellelhető bányakincsek kitermelésére és feldolgozására.
Károly és Franciska 1830. július 19-én Ruszkabányán kötött házasságot. Öt gyermekük született: János, Viktor, Antónia, Líviusz és Sándor. „Franciska asszony nagy tisztelettel és megbecsüléssel volt férje iránt, mindenben mellette állt és segítette. Boldog volt, hogy ilyen nemes gondolkodású emberrel oszthatja meg az életét” – foglalta össze a családról készített ismertetőben Maderspach Katalin.
Az 1848–1849-es eseményekhez szorosan kapcsolódó Maderspach család történetét a leszármazottak már több mint 25 éve kutatják, hogy méltó módon megőrizzék elődeik emlékezetét és másokkal is megismertessék példaértékű történelmi örökségüket. Számtalan rádiós és televíziós műsor, közéleti és kulturális rendezvény mellett 2002-ben elkészült egy dokumentumfilm Végtelen napló címmel (Duna Televízió, rendező: Maderspach Kinga) a család nőtagjainak közreműködésével. 2004-ben, Maderspach Károlyné 200. születésnapjára emlékezve emléktáblát helyeztek el Ruszkabányán a régi Maderspach-ház falán.
1848 márciusában a Maderspach-vállalat vezetői és a ruszkabányai lakosság egyértelműen a forradalom oldalára áll. A hazafias mozgalom központja a Maderspach-ház volt, a vállalat üzemeiben a szabadságharc számára készítettek fegyvereket, és minden rendelkezésükre álló eszközzel segítették a szabadságharcot, két Maderscpach-fiú is beállt a szabadságharcosok közé.
A világosi fegyverletétel után tömegesen szétszóródó, Ruszkabánya felé menekülő honvédeket és tiszteket élelemmel és ruházattal segítette a család. A menekülők utolsó hullámával érkezett meg Bem tábornok, akit Maderspach Károly nagy tisztelettel, de egyben nagy aggodalommal is fogadott, mert súlyos osztrák megtorlástól tartott – nem alaptalanul, ugyanis augusztus 22-én bevonult az osztrák katonaság Ruszkabányára, és azonnal azt kérdezték, kinek a házában szállt meg Bem. Károly nem titkolta, hogy náluk.
Ezután őt és a családját is fogolynak nyilvánították,
Férje, akit a szabadságharc leverése amúgy is kétségbe ejtett, a szörnyű megaláztatás hírére önkezével vetett véget az életének. Ez megpecsételte a család és a bányavállalat további sorsát is.
Haynau – a kegyetlenkedéseiről hírhedt „bresciai hiéna”, aki többek között az aradi 13-ak kivégzését is elrendelte – bosszúja többszörösen érte a családot. Maderspach Károly testvére, Maderspach Ferenc honvéd őrnagy az 1849-es téli hadjárat során életét vesztette, bajtársai Zsombolyán temették el. Haynau ki akarta hantoltatni és felakasztatni a holttestét, de a zsombolyai nép ezt a gyalázatot megakadályozta. Ekkor fordult haragja Maderspach Károly családja ellen.
Az iszonyú sokk után, ami Maderspach Károlyné Buchwald Franciskát érte, vissza kellett térnie családjához, a dombegyházi pusztára, ahol „az élet új értelmet kapott.”
Ferenczy István Rimaszombatban született 1792-ben, Rómában tanult szobrászatot. Ott találkozott Széchenyi Istvánnal, aki arra bíztatta, hogy jöjjön haza. Ettől kezdve életcéljának a magyar nemzeti szobrászat megteremtését tekintette, ehhez pedig meg akarta találni a magyar márványt. Kitartóan kereste, végül Ruszkabánya mellett, Ruszkicán bukkant a művészeti célokra alkalmas anyagra.
Ferenczy István 1828-tól kezdődően hónapokat töltött Ruszkicán, a márványt fejtve.
A szobrok sorsa később kalandosan alakult. Franciska a hőn szeretett férj és apa emlékére Károly szobrát vasból kiönttette Ruszkabányán, és a családi feljegyzés szerint minden gyermeke kapott egyet. Jelenleg egy példány ismeretes a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében. A Franciskát ábrázoló szobor bronzba öntésre került 1909-ben, a vesszőzés 60. évfordulóján. Márvány foglalatban állították fel Ruszkabányán, de később megsemmisült. A bronzba öntéskor készített gipsz másolatot azonban a család tagjai azóta is kegyelettel őrzik.
A komoly művészettörténeti értéket képviselő szobrokról a család és az utókor számára való megőrzés érdekében másolat készült bronzból:
Így lehetővé vált, hogy az egymást szerető, tisztelő, egymást mindenben segítő, az 1848–1849-es szabadságharc támogatásáért megtorlást elszenvedett házaspár szobrai végre egymás mellé kerülhetnek egy méltó helyen – Dombegyházon, ahová életük, gyermekeik sorsa is szorosan kötődött, ahol megélhetést találtak, megpihenhettek, felszabadulhattak és ahol emléküket már korábban is őrizték.
Az elkészült bronz szobrokat a család leszármazottja, Károly és Franciska ükunokája, dr. Maderspach Katalin Dombegyháznak adományozta azzal a kéréssel, hogy őrizzék tovább, helyezzék el méltóképpen és tegyék lehetővé, hogy az utókor leróhassa tiszteletét az emlékük előtt.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!