
Fotó: Pál Árpád
Moszkva felfüggeszti a szíriai légtérben bekövetkező incidensek kiküszöbölését és a légi bevetések biztonságának szavatolását célzó orosz-amerikai memorandum hatályát – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium. Hatan haltak meg az amerikai támadás során.
2017. április 07., 12:492017. április 07., 12:49
2017. április 07., 12:532017. április 07., 12:53
Az intézkedést a moszkvai diplomáciai tárca a szíriai légi bázisra mért amerikai katonai csapással indokolta. Oroszország emellett kérte, hogy az incidens miatt, amelyet a Kreml egy szuverén állam elleni agressziónak és a nemzetközi jog megsértésének minősített, hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.
Az orosz külügyminisztérium álláspontja szerint a Szíria elleni amerikai katonai akció célja, hogy elterelje a figyelmet az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció által ostromlott – részben az Iszlám Állam terrorszervezet által megszállva tartott – iraki Moszulban kialakult humanitárius katasztrófáról. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Taskentben provokációnak minősítette a Szíria elleni amerikai légicsapást, egyben kifejezve reményét, hogy az nem okoz helyrehozhatatlan kárt Oroszország és az Egyesült Államok viszonyában. Lavrov agressziónak nevezte a támadást és kijelentette, Moszkva magyarázatot fog követelni Washingtontól a történtek miatt. Mint mondta, a támadás az Irak elleni 2003-as nyugati támadásra emlékezteti. Elmondta, hogy orosz katonák nem sérültek meg a támadásban.
Vlagyimir Putyin elnök szerint a Szíria elleni amerikai légitámadás agresszió, kárt okoz az orosz-amerikai kapcsolatoknak és a terrorizmus elleni közös harcnak egyaránt – közölte pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Mint mondta, Putyin úgy látja, hogy a Szíriára mért amerikai csapással egy szuverén ország ellen követtek el agressziót, megsértették a nemzetközi jogot, ráadásul mindez kitalált ürüggyel történt. Peszkov szerint a szíriai kormányerőknek nincsenek vegyifegyver-készleteik. Mint mondta, ezek megsemmisítésének tényét a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet, az ENSZ szakosított szervezete rögzítette. Az orosz elnök úgy véli, tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a „vegyi fegyver terroristák által történt bevetését\". Peszkov rámutatott, hogy Putyin szerint a Szíriára mért amerikai csapások kárt okoznak a kétoldalú viszonynak.
Durva agresszió érte a szíriai hadsereg egyik légitámaszpontját – reagált pénteki közleményében a szíriai hadsereg az amerikai légicsapásra. A dokumentum szerint a támadással az Egyesült Államok partnerévé vált az Iszlám Állam, az an-Nuszra Front és más terrorszervezeteknek. „A rakétacsapásokban hat ember meghalt, az okozott veszteség jelentős\" – áll a közleményben, amely szerint a hadsereg azzal válaszol a lépésre, hogy folytatja kampányát a „terrorizmus megsemmisítésére\", helyreállítja a békét és a biztonságot Szíria egész területén.
Ramez Turdzsman szíriai tájékoztatási miniszter pénteken a helyi állami televízióban arról számolt be, hogy a Homsz tartománybeli Sajrát légibázis elleni amerikai támadás „korlátozott volt időben és térben, és arra számítani is lehetett\". A szíriai felkelők egyik vezetője ugyanakkor pénteken arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy intézzen légicsapásokat minden szíriai légitámaszpont ellen, ahonnan szíriaiakat vettek célba.
Közben Angela Merkel és Francois Hollande francia államfő szerint kizárólag Bassár el-Aszad szíriai elnököt terheli a felelősség az országában egy légi támaszpont ellen végrehajtott pénteki amerikai légitámadásért. A német kancellár és a francia elnök közös közleménye szerint „egyedül Aszad elnök felelős\" azért, hogy a Szíria északnyugati részén fekvő Hán Sejkúnban kedden vegyi fegyverrel elkövetett „mészárlás\" után egy amerikai légicsapás lerombolt egy szíriai katonai célpontot. „A vegyi fegyverek alkalmazása és a szíriai lakosság ellen elkövetett bűnök szankciókat követelnek Bassár el-Aszaddal szemben, ahogyan Franciaország és Németország már a 2013 nyarán a Damaszkusz közelében fekvő Gútában végrehajtott vegyiegyver-támadás után is követelte\" – emelte ki Angela Merkel és Francois Hollande.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.