Orosz beavatkozás Szíriában: harcok és bírálatok

Mint ismeretes, az orosz légierő szerda óta bombáz szíriai célpontokat, miután Bassár el-Aszad szír elnök Moszkva katonai segítségét kérte. Az orosz vezérkar szombati közlése szerint Szíriában elmenekült állásaiból az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet több mint félezer harcosa az orosz légitámadások következtében. Londonban és Washingtonban viszont úgy látják, hogy az orosz beavatkozás csak ront a helyzeten.

Andrej Kartapolov tábornok, helyettes vezérkari főnök elmondta, hogy 72 óra alatt több mint hatvan bevetésben támadták az orosz harci repülőgépek a terroristákat, és jelentősen meggyengítették katonai képességeiket. A gépek az IÁ több mint ötven állását támadták meg. A bombázások éjjel-nappal folytak Szíria egész területén. A szélsőségesek körében pánik tört ki, és mintegy hatszázan elmenekültek az elfoglalt területükről – állította a tábornok hírszerzési értesülésekre hivatkozva.

Kartapolov azt is elmondta, hogy Oroszország előre értesítette az Egyesült Államokat a bevetésekről, és azt tanácsolta, hogy maradjanak távol az amerikai repülőgépek attól a területtől, ahol az orosz akciók folynak. Ezek a támadások nem csak folytatódni fognak, hanem fokozódik is az intenzitásuk – mondta.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szervezet szerint az orosz légierő szombatra virradóan és napközben ismét bombázta az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet hadállásait fellegváruk, az északnyugat-szíriai Rakka város közelében, de más lázadók pozícióit is az ország középső részén.

Egy orosz katonai szóvivő azt közölte, hogy az északnyugati Idlíb tartományban is szétromboltak egy fegyver- és egy lőszerraktárat. Az OSDH szerint viszont az IÁ Idlíbben nincs jelen, tehát az említett célpontok más lázadó szervezetekéi voltak. Alekszej Puskov szerint az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíció légicsapásai nem voltak elég hatékonyak, ezért új szakaszba kellett lépni az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harcban.

„Úgy gondolom, hogy az intenzitás nagyon fontos. Az amerikai koalíció látszólag bombázta az Iszlám Államot egy éven át, de nem volt eredménye. Ha hatékonyabban csináljuk, úgy érzem, hogy az eredmények meg fognak mutatkozni” – hangsúlyozta. „A (nemzetközi koalíció) hadműveletei alig húsz százalékának volt eredménye. Nyolcvan százalékban még csak nem is bombáztak” – tette hozzá.

A külügyi bizottság elnöke visszautasította azokat a nyugati vádakat, miszerint az orosz bombázók elsődlegesen nem az Iszlám Állam állásait támadják. „Az elsődleges cél az IÁ azon állásai, amelyek a legközelebb vannak Damaszkuszhoz” – hívta fel a figyelmet. A nyugatiak azt állítják, hogy Oroszország az Iszlám Államnak a Szíria keleti részén található állásaitól messze hajtotta végre az első légicsapásokat.

„Végezni kell az Iszlám Állammal, fel kell számolni vagy ártalmatlanítani, és utána meglátjuk, mi lesz Szíriával” 0ľ vélte Puskov, aki szerint egy nemzetközi konferencia Bassár al-Aszad szíriai elnök és Irán bevonásával „ésszerű megoldás\" lenne. „Négy éven át az Aszad-kormány kitartott, és jelenleg az egyetlen katonai erő, amely harcol az IÁ ellen. Mi nem hiszünk abban, hogy Aszad az egyetlen felelős a Szíriában kialakult káoszért és a halálos áldozatokért” – jegyezte meg. „A közel-keleti államok és részben a nyugati országok, amelyek támogatták a fegyveres felkelést, is felelősek a helyzetért” – mondta az orosz képviselő.

A brit védelmi miniszter szerint azonban a Szíriában végrehajtott orosz légitámadások töredéke irányul az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorcsoport állásai ellen. Michael Fallon a legnagyobb példányszámú brit tömeglap, a The Sun szombati kiadásának adott interjúban kijelentette: a brit védelmi tárca hírszerzési adatai arra vallanak, hogy húsz orosz légitámadásból egy éri az Iszlám Állam szíriai alakulatait.

Fallon szerint a minisztériumnak bizonyítékai vannak arra is, hogy az orosz légierő vezérlés nélküli robbanóeszközöket dob civilek lakta területekre, valamint a Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen harcoló, a nyugati koalíció által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg egységeire.

David Cameron brit miniszterelnök vasárnap azt mondta: „rettenetes hiba” Oroszország részéről Bassár el-Aszad szíriai elnök katonai támogatása. A politikus „tragikusnak\" nevezte, hogy a Szíriában eddig végrehajtott orosz légitámadások zöme olyan térségekre irányult, amelyeken nincs jelen az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet.

Szíriai lázadók eközben azt állítják: lelőtték az orosz légierő egyik Szu-25-ös gépét. Mindezt egy videóval próbálták alátámasztani, amelyen egy fokozatosan magasságát vesztő gép látható, sérülés azonban nem észlelhető rajta. A Kreml nem kommentálta az esetet.

Beavatkozik Washington?

Mindeközben kiszivárgott hírek szerint az orosz bombázások miatt az USA katonai beavatkozást fontolgat Szíriában. A vezérkari katonai vezetőknek és a védelmi tárca illetékeseinek át kell rágniuk magukat bonyolult jogi és külpolitikai kérdéseken, mérlegelniük kell a katonai erő bevetésének kockázatát válaszul az esetleges orosz támadásokra – közölték névtelenül nyilatkozó amerikai illetékesek.

Ashton Carter védelmi miniszter nem volt hajlandó beszélni erről, amikor a minap nekiszegezték az erre vonatkozó kérdést. Washingtonban ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy ez a felvetődő kérdések egyike, amikor megoldást keresnek a tágabb dilemmára, amelyet Josh Earnest fehér házi szóvivő úgy fogalmazott meg, hogy Oroszország „válogatás nélküli katonai hadműveleteket folytat a szíriai ellenzék ellen\".

Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy nem áll szándékában a szíriai konfliktust az Egyesült Államok és Oroszország közötti, helyettesítő erők által megvívott, áttételes háborúvá (proxy war) változtatni, és hogy nem kíván együttműködni Moszkvával a szíriai rezsim ellen harcoló összes erő megsemmisítésében sem. „Ez nem valami szuperhatalmak közötti, sakktáblánál vívott verseny” – mondta az elnök.

Obama bírálta Oroszországot a Szíriában az ellenzéki erők ellen „válogatás nélkül” végrehajtott légicsapások miatt, és leszögezte, hogy ha az orosz légi hadjárat továbbra is ugyanebben a szellemben folytatódik, akkor Washington nem fog együttműködni Moszkvával „az Aszad-ellenes erők megsemmisítésére irányuló orosz kampányban\". Az elnök szerint szíriai stratégiájának bírálói csak „mellébeszélni” tudnak, amikor arra kérik őket, hogy vázoljanak fel alternatívát azzal szemben.

Aggódó törökök

Mindeközben Törökország és partnerei az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióban felszólították pénteken Oroszországot, hogy hagyjon fel a szíriai ellenzék elleni katonai támadásokkal, és légicsapásait összpontosítsa inkább az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezetre.

„Nagyon aggaszt bennünket az orosz haderő szíriai felvonultatása, különösen pedig azok a támadások, amelyeket az orosz légierő hajtott végre Hama, Homsz és Idlíb tartományban, mert ezek civil áldozatokat szedtek, és nem az IÁ ellen irányultak. Oroszország akciói tovább súlyosbítják a konfliktust és hatásukra nőhet a szélsőségesek száma – fogalmazta meg a nemzetközi koalíció. 

Eközben pénteken Francois Hollande francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök Párizsban megpróbálta közelíteni álláspontját a szíriai válság politikai rendezéséről, amelynek legvitatottabb pontja Bassár el-Aszad szíriai elnök sorsa. A nyugati országok késznek mutatkoznak arra, hogy a tárgyalásokba bevonják a szíriai rezsim képviselőit, de csak azzal a feltétellel, ha a folyamat végén Aszad távozik a hatalomból. Oroszország viszont kitart hagyományos szövetségese mellett.  

A válság kezdetéhez képes viszont a nyugatiak már nem követelik a szíriai elnök azonnali távozását. Francois Hollande francia elnök szeptember 8-án annyi mondott, hogy a kérdés egy adott pillanatban fel fog merülni az átmenet folyamán.